Barion Pixel

Ezek a pénzügyi változások jönnek januártól – sok millió háztartást érintenek

Az új évvel egyszerre több olyan jogszabályi és pénzügyi változás lép életbe, amelyek érdemben befolyásolhatják a lakásvásárlást, a hitelfelvételt, a családi adózást, a jövedelmek alakulását és a mindennapi bankolás költségeit. A money.hu szakértői szerint 2026 eleje több, egymással is összefüggő módosítást hoz, amelyek együttes hatása akár százezres vagy milliós különbségeket is eredményezhet egy-egy háztartás pénzügyeiben. Éppen ezért nemcsak az egyes intézkedések ismerete, hanem azok időzítése és kombinálása is kulcsfontosságúvá válik.

Orosz forrásból származó osztalék kezelése

Egy magyar zrt. osztalékot kap az Oroszországban bejegyzett leányvállalatától. Hogyan kell kezelni a zrt.-nek az ilyen jogcímen megszerzett jövedelmet majd a 2025-ös beszámoló összeállításakor? Az a tény, hogy a leányvállalat egy Oroszországban bejegyzett, ottani illetőséggel bíró cég, önmagában azzal a következménnyel jár-e, hogy az osztalék ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelemnek minősül?

Munkáltatói kötelezettségek a munkavállaló hitelfelvételhez kapcsolódóan

Az Otthon Start Program keretében elérhető, fix 3%-os kamatozású államilag támogatott lakáshitelnek köszönhetően 2025 szeptemberétől jelentősen megnövekedett a lakásvásárlások és hitelfelvételek száma. A folyamat bizonyos pontjain a munkáltatónak is lehet feladata.

Ügyvezető jogállásának meghatározása

Egy kft. társasági szerződésében konkrétan rögzítésre került, hogy a tag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A társas vállalkozás tagjai azonban a taggyűlési jegyzőkönyvben és a taggyűlés határozatában később – annak ellenére, hogy a társasági szerződés módosítására nem kerül sor – már azt rögzítik, hogy a tag az ügyvezetést nem munkaviszonyban, hanem megbízással látja el. A vezető tisztség ellátására vonatkozó döntésüket vélhetően azért változtatták meg, mert az ügyvezető egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Egyebekben a Tbj. nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy elsődlegesen milyen okirat (társasági szerződés, taggyűlési határozat) alapján kell meghatározni, hogy a tag az ügyvezetést melyik jogviszonyban látja el.