A kormány a szerdai ülésén úgy döntött, hogy bevezeti a 14. havi nyugdíjat – közölte a miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.
A nyugdíjba vonuláshoz kapcsolódóan nemcsak az a fontos kérdés, hogy mikor mehetünk nyugdíjba, hanem az is, hogy mekkora összegű nyugdíjra számíthatunk. Elmagyarázzuk a nyugdíjszámítás folyamatát.
Éves szinten mintegy 7 százalékos átlaghozamot érhettek el a nyugdíjbiztosítással és más megtakarításos életbiztosítással takarékoskodók 2020 és 2024 között – derül ki a Grantis számításaiból, amelyhez 227 biztosítói eszközalap ötéves teljesítményét vizsgálták.
Tisztázzuk a fogalmak közötti különbséget, és elmondjuk, melyik milyen kapcsolatban áll a szolgálati idővel.
A nyugdíj rögzítése, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Amennyiben a részmunkaidőben való foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik.
Mivel a szolgálati idő hossza meghatározó jelentőségű a nyugdíj jogosultság és a nyugdíj összege szempontjából is, mindenkinek nagyon fontos, hogy minél több szolgálati időt gyűjtsön aktív élete folyamán.
Az év végi bér- és adótervezési időszakban a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségek optimalizálására – ebben pedig a távmunka és a hibrid munkarend jogi és adózási kérdései is kulcsszerepet játszanak. A pandémia óta megszokott rugalmas munkavégzés továbbra is velünk maradt, de a legtöbb munkáltató és munkavállaló még mindig bizonytalan abban, mikor számít valaki távmunkásnak, és mikor „csak” home office-ban dolgozik. A különbség azonban jogilag és adózási szempontból is döntő lehet – hívja fel a figyelmet a Niveus.
A NAV célzott adategyeztetéseket indított azoknál az adózóknál, akik önellenőrzést nyújtottak be, de hibásan számolták ki az önellenőrzési pótlékot. Az adóhatóság közzétette a globális minimumadó-bevallás új nyomtatványát.
2026. január 1-jétől a vonatkozó jogszabály alapján emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege. Ez elsődlegesen azokat érinti, akik Magyarországon az érvényes társadalombiztosítási szabályok alapján nem minősülnek biztosítottnak.