Hírek

1. Bevezetés
A gazdaság fehérítésének és az adóbevételek növelésének folyamatában kiemelkedő mérföldkőnek számított az online pénztárgépek bevezetése, amely 2013-tól datálódik, míg az online pénztárgépekre való kötelező átállásra 2014-ben került sor. Az áfarés, azaz a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség, amely az adóelkerülés mérőszáma, az online pénztárgépek bevezetésének is köszönhetően 2010-től 2024-ig 20 százalékponttal csökkent, így az Európai Uniós átlag alá került. Ez tehát egy rendkívül sikeres eszköz volt a gazdaság fehérítésében.
Ugyanakkor a piaci szereplők visszajelzései és a technológiai fejlődés következtében időszerűvé vált az online pénztárgépek rendszerének felülvizsgálata és megújítása is, amelynek eredményeként létrejött az e-nyugta koncepciója, középpontjában az e-pénztárgéppel. Ennek a folyamatnak az első lépéseként az adózói adminisztrációs kötelezettségeket egyszerűsítő, esemény alapú adatszolgáltatási megoldások fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1056/2023. (II. 27.) Korm. határozattal a Kormány egyetértett a részére bemutatott e-nyugta-koncepcióval.
Annak érdekében, hogy a koncepció valósággá váljon, a Kormány felhívta a pénzügyminisztert, hogy gondoskodjon a projekt kivitelezéséről, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) tulajdonosi joggyakorlásában álló Pillér Kft. bevonásával. Az informatikai fejlesztések és a jogalkotás – amelybe a jogszabály műszaki jellege miatt az Európai Uniót is be kellett vonni – ezt követően egymás mellett, párhuzamosan haladt. Az e-pénztárgép bevezetésébe a különböző ágazati szereplőket is bevonták, majd a közös, megfeszített munka eredményeként 2025. április 1-jén hatályba lépett az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet [a továbbiakban: 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet].
Az e-nyugta bevezetése szervesen illeszkedik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz (SDG), különösen a 12. célhoz, vagyis a „Felelős fogyasztás és termelés” célhoz. Emellett az e-nyugta az Európai Zöld Megállapodással (European Green Deal) is összhangban van, ami 2050-re karbonsemlegességet irányoz elő, valamint támogatja a papírmentes ügyintézést. Mindezeken túl a hazai Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglalt célok megvalósítását is segíti, tekintettel arra, hogy kifejezetten ösztönzi a digitális transzformációval járó környezeti megtakarításokat. Az e-nyugta rendszere tehát nemcsak egy technológiai újítás, hanem egy konkrét környezetpolitikai lépés is egy fenntarthatóbb Magyarország felé.
2. E-nyugta
Az e-nyugta egy digitális nyugta, amelyet elektronikus úton állítanak ki a hagyományos papíralapú nyugta helyett. Az e-pénztárgép a vásárlásról e-nyugtát állít ki, amelynek adatairól kötelező adatszolgáltatást teljesít a NAV felé. Az e-nyugta bevezetésének célja a papíralapú nyugták kiváltása és a környezet védelme, az adatszolgáltatás egyszerűsítése és átláthatóságának növelése, valamint a vállalkozások számára a működés optimalizálása.
Az e-nyugtáról – a vásárló kérése esetén – papíralapú nyugtamásolatot kell kibocsátania a kereskedőnek, ugyanakkor, még ezzel együtt is, lényegesen kevesebb papírra lesz szükségük a vállalkozásoknak, ami gazdaságosabbá is teszi a működést. Ennek oka, hogy egy átlagos nyugtatömb árával számolva a papírnyugtát használó vállalkozások nyugtánként legalább 10 forintot spórolhatnak.
A papíralapú nyugták e-nyugtával történő kiváltása éves viszonylatban több tízmillió nyomtatott bizonylat megtakarítását is jelentheti. Egy kisvállalkozás évente akár több százezer forintot is megspórolhat, ha nem kell papírt és hőnyomtató-festéket vásárolnia. A kevesebb papírhasználat összességében csökkenti az erdőirtást és a hulladék mennyiségét is. Ezen túlmenően, a pazarlás csökkentése mellett a vállalkozásoknak nem kell érvénytelen papírnyugtákat feleslegesen archiválniuk, selejtezniük. Az e-nyugták nyugtatárban történő tárolása bár energiafelhasználással jár, mégis jóval kevesebbel, mint amennyi energia szükséges a papíralapú bizonylatok folyamatos fizikai őrzéséhez, tárolásához. Így az e-nyugta projekt nemcsak pénzügyi, hanem ökológiai előnyökkel is jár.
További előny még az adatszolgáltatás egyszerűsítése. Az e-pénztárgép rendszerének része ugyanis a nyugtatár, amely egy olyan informatikai tárhely, amely automatikusan fogadja az e-pénztárgépről érkező e-nyugtákat, ezeket magas fokú titkosítás mellett 10 évig megőrzi, és a vevők részére hozzáférhetővé teszi, annak érdekében, hogy az e-nyugta csak az érintett vevő által legyen megismerhető. A rendszeren keresztül szolgáltatott adatokkal az adózó már eleget tesz a bizonylatmegőrzési kötelezettségének is, így az e-pénztárgéppel és a hozzá kapcsolódó nyugtatárral az adózónak eggyel kevesebb adókötelezettségre kell figyelmet fordítania, ez tehermentesíti a vállalkozásokat.
3. Az e-nyugtához szükséges eszközök és alkalmazások
Az e-nyugta kiállításához szükség lesz a vállalkozás oldalán e-pénztárgépre, az e-nyugta fogadásához pedig a vevő oldalán vevői alkalmazásra.
Ingyenesen használható e-pénztárgép és vevői alkalmazás a NAV fejlesztésében is elérhető, ugyanakkor a piaci szereplők is fejleszthetnek mind e-pénztárgépet, mind pedig vevői alkalmazást. A műszaki paraméterekkel kapcsolatban a 8/2025. (III. 31.) NGM rendeletben foglaltakat, valamint a Fejlesztői Dokumentációban foglaltakat kell figyelembe venniük az érdeklődő fejlesztőknek. A Fejlesztői Dokumentáció a 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet által előírt követelmények technikai megvalósításának elvárt módját tartalmazza. A dokumentáció elsődleges célja az e-pénztárgépek által használandó szolgáltatások működésének, illetve a szolgáltatások által használt XML-üzenetstruktúráknak a leírása.
Valószínűleg hamarosan több forgalmazó kínálatában is elérhető lesz többféle – engedélyezett – e-pénztárgép és vevői alkalmazás, de a cél nem az volt, hogy a különböző e-pénztárgépek mindegyikéhez egyedi vevői alkalmazást kelljen használnia a vevőknek; hamar belátható, hogy bonyolultsága okán ez az e-nyugta projekt végét jelentené. Mivel a projekt egyik dedikált célja az, hogy a vevők számára könnyebb legyen az e-nyugták fogadása és tárolása, ezért a vevői alkalmazás a nyugtatárból tölti le az e-nyugtát, így nem kell a vevőknek többféle fejlesztő vevői alkalmazásával rendelkezniük, elegendő, ha kiválasztják a számukra leginkább megfelelőt és azzal az összes e-nyugtát és kapcsolódó iratot tudják majd gyűjteni.
Amennyiben a vevő kér az e-nyugtáról papíralapú másolatot, úgy az eladó köteles azt részére kinyomtatni. Éppen ezért a felhőalapú e-pénztárgépek (lásd következő alcím) használata során a telefonhoz csatlakoztatni szükséges egy kis méretű nyomtatót, tulajdonképpen tehát a nyomtatóval mint külső perifériával teljes a felhőalapú e-pénztárgép. Ezek a nyomtatók már 6 ezer forinttól elérhetők a különböző kereskedőknél; ennek köszönhetően az eladó egy mindössze néhány ezer forintos beruházással ki tudja szolgálni a vevői igényeket.
3.1. E-pénztárgép
Az online pénztárgéphez képest óriási változás, hogy az e-pénztárgépnek két típusa van: a hardver- és a felhőalapú e-pénztárgép. A felhőalapú e-pénztárgép a gyakorlatban egy alkalmazás, amelyet a telefonjukra tudnak letölteni a vállalkozók. Ennek köszönhetően nincs szükség több tíz- vagy százezer forint értékű gépek, nagy kasszák beszerzésére, csupán a fentiekben ismertetettek szerint egy pár ezer forintos nyomtatóra van szükség annak érdekében, hogy a vásárló kérésére tudjanak papíralapú nyugtamásolatot is kibocsátani. Ez különösen azon szektorok esetében jelent könnyebbséget, ahol akár hely hiányában, akár a munkavégzés jellege miatt nem jellemző a nagy méretű, fizikai kasszák használata. Felhő alapú pénztárgépet ugyanis kényelmesen használhat majd például a fodrász és a vízvezeték-szerelő is.
Ehhez képest a hardveralapú e-pénztárgép szinte teljesen meg fog egyezni a ma ismert online pénztárgépekkel, annyi különbséggel, hogy az elsődlegesen elektronikus bizonylatot fog kiállítani és csak másodlagos funkciója lesz a papíralapú nyugtamásolat kinyomtatása.
Akár a hardveralapú, akár a felhőalapú pénztárgépről van szó, a forgalmazásukhoz engedélyezés iránti kérelmet kell benyújtani a NAV-hoz. A NAV ezt követően ún. típusvizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az e-pénztárgép megfelel-e a 8/2025. (III. 31.) NGM rendeletben foglalt feltételeknek, azaz: ellátja az e-pénztárgépek kötelező funkcióit, tehát például rögzíti az e-pénztárgéphez tartozóan az egyes fizetőeszközökkel végzett műveleteket és azokról pénzmozgásbizonylatot, pénztárjelentést és napi forgalmi jelentést állít ki.
Segítve a kereskedők átállását az e-pénztárgép rendszerre, a NAV a Pillér Kft. bevonásával fejlesztett egy ingyenesen, – az online pénztárgép-használatra kötelezettek kivételével – bárki által használható felhőalapú e-pénztárgépet, amely segítséget jelent a nyugtatömbbel vagy számítógéppel történő nyugtaadás kiváltásához és az adatszolgáltatás teljesítéséhez. Az ingyenes, NAV által fejlesztett, felhőalapú e-pénztárgép elnevezése „NAV ePénztárgép”, és mind a Google Play Áruházból, mind pedig az App Store-ból elérhető.
3.2. Vevői alkalmazás
A digitális nyugtákra való átállás a vevők számára is könnyebbséget jelent majd a mindennapok során. A hőpapírra nyomtatott nyugtákon idővel olvashatatlanná válik az adat, emellett a nyugtákat a különböző fogyasztóvédelmi garanciák érvényesítése miatt folyamatosan őrizni és tárolni kell.
A vevői alkalmazással a fenti problémák megszűnnek. Annak köszönhetően, hogy a vevő elektronikusan nyomon követheti az összes vásárlását, növekszik a vásárlói tudatosság, és könnyebbé válik a pénzügyi tervezés, valamint új lehetőségek nyílnak meg a családi költségvetés nyomon követésében. További előny, hogy a különböző vevői kártyák, hűségkártyák is integrálhatóvá válnak a vevői alkalmazásban, így nem kell mindegyikhez külön alkalmazást használni, vagy a plasztikkártyákat magunknál tartani. Emellett a vevő egy egyszerű mobiltelefonról el tudja érni az összes nyugtát, valamint a kapcsolódó jótálláshoz, garanciához szükséges iratokat, így a fogyasztóvédelem alapján őt megillető jogait is gyorsabban és egyszerűbben tudja érvényesíteni. Nem szükséges többé megőrizni a papíralapú nyugtákat, amelyek idővel elhalványulhatnak, megsérülhetnek vagy egyszerűen csak elkeverednek – minden dokumentum digitálisan, jól rendszerezve elérhető marad.
Az alkalmazás használatával a vevő tudatosabbá válhat a pénzügyi döntéseiben. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akik szeretnék jobban kontrollálni havi kiadásaikat vagy hosszabb távú megtakarítási célokat kitűzni.
A vevők szempontjából az e-Nyugta-projekt egyik legfontosabb eleme az anonimitás. Biztosított a vásárlás névtelensége, vagyis az, hogy nem lehet egyes termékeket vagy szolgáltatásokat utólag személyhez rendelni, mert sem az e-pénztárgép, sem a vevői alkalmazás nem ad át személyes információkat. A vevői alkalmazás minden vásárláshoz külön titkosító kulcsot biztosít, azt az e-pénztárgép részére a Fejlesztői Dokumentációban rögzített módon, QR-kód használatával adja át. A vevői alkalmazás ezt követően hitelesített bejelentkezést hajt végre a nyugtatárba, azért, hogy letöltse az ott tárolt bizonylatot. A nyugtatárba történő bejelentkezéshez az engedélyezett alkalmazás az állami adó- és vámhatóság által meghatározott kriptográfiai megoldást használja. Ennek a különleges, az adatvédelmi irányelveknek maximálisan megfelelő megoldásnak köszönhetően a vevő továbbra is névtelen marad az eladó és a NAV előtt is.
Annak érdekében, hogy a vásárlók tudják fogadni az e-nyugtákat és élhessenek az ebből adódó előnyökkel, a NAV – ugyancsak a Pillér Kft. bevonásával – fejlesztett egy ingyenes vevői alkalmazást is, amelyben gyűjthetik a vásárlók az e-nyugtákat. Ezen vevői alkalmazás „NAV eNyugta” néven érhető el a Google Play Áruházban, illetve az App Store-ban is.
A piaci szereplők is fejleszthetnek vevői alkalmazást, de ebben az esetben is engedélyezési kérelmet kell benyújtaniuk a forgalmazáshoz a NAV részére. Ezt követően a NAV típusvizsgálat keretében ellenőrzi, hogy a vevői alkalmazás megfelel-e a 8/2025. (III. 31.) NGM rendeletben foglaltaknak, így különösen azt, hogy a vevői alkalmazás a nyugtatárból tudja-e fogadni az e-nyugtákat, illetve képes-e a papíralapú nyugtamásolaton lévő QR-kód adattartalmának helyes értelmezésére. Utóbbira azért van szükség, mert a papíralapú másolaton található QR-kód segítségével is be lehet tölteni utólag a nyugtát a vevői alkalmazásba, ami akkor hasznos, ha például a vásárlónak éppen lemerült a telefonja, ezért nem tudja fogadni a nyugtatárból az e-nyugtát, de utólag szeretné, ha a papíralapú másolatról a nyugta tartalma bekerülne a vevői alkalmazásba.
A NAV engedélyező hatóságként minden általa kiadott forgalmazási engedélyről nyilvános listát vezet, annak érdekében, hogy segítse a kereskedőket és a vásárlókat. Erre azért is van szükség, mert az utóbbi időben elterjedtek a különböző rosszindulatú, kártékony, adathalász szoftverek. A NAV a forgalmazási engedélyek közzétételével igyekszik megakadályozni, hogy az érintett felek kárt szenvedjenek, emellett folyamatosan ellenőrzi a közzétett e-pénztárgépeket és vevői alkalmazásokat és teljes szigorral lép fel az előírásokat be nem tartó megoldásokkal szemben. Az engedély nélküli forgalmazásról az alábbiakban bővebben írunk.
Horváth Anett cikkéből, amely az Adó szaklap 2025/1-es számában jelent meg, a fentieken túl olvashat a szabályozás 2025-ös és 2026-os változásairól, valamint a szankciókról is.
Az Adó szaklap 2025/1-es számában ezen túl olvashat még a borravaló adózásáról, a NAV helyszíni ellenőrzéseiről, a kényszertörlési eljárásról az igazolási kérelemtől és a pénzmosás elleni szabályozásról is.