Hírek

Vonatkozó jogszabály:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Személyi jövedelemadó (folyt.) 
Költségelszámolás (folyt.)
Tételes költségelszámolás (folyt.)
Értékcsökkenési leírás (folyt.)
A cikksorozatban korábban már volt szó az Szja tv. 4. § (1) bekezdésének azon rendelkezéséről, amely szerint bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal vehető figyelembe (kétszeres költségelszámolás tilalma). A gyakorlatban több, az értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó kérdés ezen elv alapján válaszolható meg.
A tárgyi eszköz (ingatlan, bútorok stb.) megszerzésére fordított összeg és az értéknövelő beruházás költsége kizárólag akkor képezheti az értékcsökkenési leírás alapját, ha azt a bérbeadó korábban költségként nem számolta el.
Ha pedig a magánszemély a tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírást érvényesít, majd értékesíti az eszközt, akkor a bevételből a vételárnak illetve az értéknövelő beruházásnak azt a részét lehet levonni, amit nem számolt el korábban költségként.

Példa7:
Buzgó Balambér vásárol egy lakást, és felújítja azt. Még a beköltözés előtt felajánlanak neki a munkahelyén egy németországi kiküldetést, amit elfogad. A lakást addig is bérbeadja. Az ingatlanbérbeadási tevékenységére tételes költségelszámolást választ, aminek keretében értékcsökkenést alkalmaz a lakás értéknövelő beruházásokkal növelt vételára után. Másfél év múlva azonban a bérlő kiköltözik, Balambér pedig kedvező állásajánlatot kap Németországban, ezért úgy dönt, nem keres új bérlőt, hanem külföldön telepedik le, és eladja a magyarországi lakást. Ekkor az ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározása során a bevételéből nem vonhatja le a teljes vételárat és felújítási költséget, csak a már elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett összeget.
Példa8:
Módosítsuk az előző példát úgy, hogy Balambér a lakást 6 évvel a megvásárlása után értékesíti. Ekkor, mivel 5 évnél régebben vásárolt ingatlan értékesítése esetén már nincs adóköteles jövedelem, nincs jelentősége annak, hogy Balambér a korábbi években milyen összegű értékcsökkenési leírást számolt el.
Úgyszintén a kétszeres költségelszámolás tilalmának és az értékcsökkenési leírásnak a kapcsolata alapján nem lehetséges lakáscélú hitelből vásárolt, bérbeadott ingatlan esetében a hitel törlesztőrészletét költségként elszámolni, hiszen a hitel összege már az értékcsökkenési leírás elszámolásakor figyelembe lett véve (ld. a cikksorozat IX. részében leírtakat).
Az Szja tv. előírja, hogy az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az 5. számú mellékletben foglaltak szerint tárgyi eszközök nyilvántartását kell vezetni.
Az 5. számú melléklet alapján a nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,
gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám,
a használatbavétel (üzembe helyezés) időpontja,
az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelelően) a kiselejtezés, a megsemmisülés időpontja,
az értékcsökkenési leírás kulcsa,
az értékcsökkenés kiszámításának alapja,
az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja,
az előző évek értékcsökkenésének halmozott összege,
az adóévben költségként érvényesíthető értékcsökkenés összege,
az értékcsökkenés összegének figyelembevételével számított nettó érték,
a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege.

Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján a tárgyi eszközök nyilvántartásából ki kell vezetni.