Egyéni vállalkozó járulékfizetése gyes alatti munkavégzés esetén
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) 40. § (3) bekezdése szerint a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának alapja havonta legalább a minimálbér. Ugyanakkor a Tbj. 40. § (4) bekezdése b) pontja alapján az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.
A Tbj. 40. § (5) bekezdése szerint, ha a (4) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
A Tbj. 40. § (4) bekezdésében meghatározott körülmény a leírt esetben a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítását jelenti, ezért, ha az egyéni vállalkozó egész hónapban gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, és vállalkozói tevékenységét akár csak egyetlen napon személyesen folytatja, akkor a teljes hónapra legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot, vagyis arányosítás ekkor nem merül fel.
A Tbj. 40. § (5) bekezdésében található „harmincad szabály” akkor lenne alkalmazható, ha az egyéni vállalkozó nem részesült volna egész hónapban gyermekgondozást segítő ellátásban és mellette egyáltalán nem is dolgozott volna.
A szociális hozzájárulási adó tekintetében is a fentieknek megfelelően kell eljárni [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pont és (6) bekezdés].
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2026/3–as számában jelent meg.