Hírek

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A fővállalkozó a már meglévő tető ács- és bádogosmunkálataira vonatkozóan alvállalkozói megbízást adott egy szintén belföldi áfaalanynak, vagyis az alvállalkozó kizárólag olyan tevékenységeket végzett az épületen, amelyekre a kiadott építési engedély nem vonatkozott. Kérdésként merül fel, hogy az alvállalkozónak az egyenes adózás szerint, azaz áfa felszámításával vagy a fordított adózás szerint, azaz áfa felszámítása nélkül kell-e számlát kibocsátania a fővállalkozó részére
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés b) pontjának 2024. január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (továbbiakban együtt: ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának, azzal, hogy ha a ható-sági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybevevője felé.
Az Áfa tv. 142. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fordított adózás kizárólag akkor alkalmazható, ha az adott ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilván-tartásba vett adóalany, és egyiküknek sincs olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle áfa fizetése ne lenne követelhető.
Általánosságban elmondható, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fordított adózás szabályai alkalmazásának az alapját a szolgáltatásnyújtó, valamint a szolgáltatást igénybevevő között létrejött ügylet jelleg-adó tartalma határozza meg. Vagyis, az egyes ügyleteket a fordított adózás szabályai alkalmazása szempontjából egyedileg kell megvizsgálni.
Az áfatörvény nem tartalmaz fogalommeghatározást arra vonatkozóan, hogy mi minősül ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányuló építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának, így elsősorban a szó köznapi értelmében vett építési-szerelési és egyéb szerelési munkákat kell érteni. Ennek megfelelően idetartozik a kőművesmunka, festés, burkolás, azaz minden olyan szolgáltatás, amely kifejezetten az ingatlan készre építésére irányul. Ugyanakkor a technológiai szerelési munka is ebbe a körbe tartozik, úgy, mint a villanyszerelés, víz-, gázvezeték-szerelés, fűtésszerelés stb.
Az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági bejelentéshez vagy engedélyhez kötöttnek tekinthető akkor, ha
– a fenti tevékenységnek vagy az azzal érintett ingatlannak az „egészére” vagy
– az ingatlan valamely szerves részére, alkotórészére, vagy az azzal kapcsolatos valamely munkálatra, részmunkálatra
olyan építési- vagy egyéb tartalmú hatósági engedély vagy bejelentés vonatkozik, amelyet a hatályos ágazati jogszabályok alapján a kérdéses tevékenység elvégzését, illetve megkezdését megelőzően kell kiadni, illetve meg-tenni. Például engedélyhez kötött egy adott ingatlan létrehozatala akkor is, ha az ingatlan létrehozatalához az ingatlan egészére vonatkozó építési hatósági engedély, mint építési tartalmú engedély vagy településképi engedély, mint nem építési tatalmú engedély szükséges, valamint akkor is, ha az ingatlan létrehozatala során elvégzendő munkálatok közül kizárólag az ingatlan alkotórészét képező tűzvédelmi rendszer kiépítésére irányuló munkálatokhoz szükséges engedély.
Nem állapítható meg a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötöttség abban az esetben, ha az adott engedély, bejelentés
– kiadására, illetve megtételére a vonatkozó ágazati szabályozás alapján utólagosan, az adott tevékenység, munka befejezését követően kerül sor (például használatbavételi engedély);
– kiadása, megtétele az adott tevékenység, munkavégzés megkezdését követően felmerülő, jóhiszemű eljárás mellett előre nem látható körülmények miatt válik szükségessé (például földmunka végzése során előkerülő bomba vagy régészeti lelet);
– az adott ingatlan létrehozatalához, bővítéséhez, átalakításához vagy egyéb megváltoztatásához kapcsolódik, ugyanakkor nem magára az ingatlanra vagy nem az ingatlan szerves részeire, alkotórészeire, illetve nem közvetlenül ez utóbbi szerves részeket, alkotórészeket érintő munkák elvégzésére irányul, hanem egyéb tevékenységekre vagy más körülményekre, feltételekre vonatkozik (például az építési-bontási hulladék keletkezésére és tárolására vonatkozó engedélyek és bejelentések, munkavédelemre és munkakörülményekre vonatkozó engedélyek és bejelentések, szakképesítést előíró engedélyek).
A fővállalkozóktól kiinduló alvállalkozói láncolatokban megvalósuló ügyletek esetében a hatósági engedélyhez és bejelentéshez való kötöttséget az alábbiak szerint kell megállapítani.
Ha a hatósági engedély, bejelentés az ingatlanra vonatkozó tevékenységre vagy az azzal érintett ingatlannak az „egészére” vonatkozik, akkor a fővállalkozónak a munkája és valamennyi alvállalkozónak a munkája egyaránt részét képezi az engedéllyel, bejelentéssel érintett tevékenységnek, teljesítésnek, ezért
– a fővállalkozó által a megrendelő részére teljesített ügylet a fordított adózás alá tartozik; továbbá
– a fővállalkozótól kiinduló valamennyi alvállalkozói láncolatban az alvállalkozók által a fővállalkozó részére teljesített ügyletek, valamint az egyes alvállalkozók által a láncolatokban őket megelőző alvállalkozók részére teljesített ügyletek fordítottan adóznak, feltéve, hogy a jellegük és a tartalmuk alapján építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkára irányuló szolgáltatásnyújtásoknak minősülnek.
Ha a hatósági engedély, bejelentés csupán az ingatlanra vonatkozó tevékenységgel érintett ingatlannak egy adott szerves részére, alkotórészére vagy az ingatlanon végzett adott munkálatra, részmunkálatra vonatkozik, akkor a fővállalkozótól kiinduló alvállalkozói láncolatok közül kizárólag ez utóbbi szerves részre, alkotórészre, illetve munkálatra irányuló ügyletekkel érintett alvállalkozói láncolat esetében merül fel a fordított adózás alkalmazása, olyan módon, hogy ebben az alvállalkozói láncolatban
– az engedéllyel, bejelentéssel érintett alkotórészen, szerves részen építési-szerelési, egyéb szerelési munkát végző, illetve az ingatlanon engedéllyel, bejelentéssel érintett építés-szerelési, egyéb szerelési munkát, részmunkát végző alvállalkozó; valamint
– a felette elhelyezkedő valamennyi alvállalkozó és a fővállalkozó; továbbá
– az alatta elhelyezkedő valamennyi alvállalkozó
olyan engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött teljesítést, illetve ügyletet valósít meg, amely a fordított adózás
alá tartozik, feltéve, hogy a fenti ügyletek a jellegük és a tartalmuk alapján építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkára irányuló szolgáltatásnyújtásoknak minősíthetők.
A fővállalkozótól kiinduló, engedéllyel, bejelentéssel, illetve engedélyhez vagy bejelentéshez kötött munkavégzéssel, teljesítéssel nem érintett egyéb láncolatokat alkotó alvállalkozók esetében a fordított adózás alkalmazása nem merül fel.
A kérdéses esetben az építési engedély
– kizárólag az iskolaépületnek meghatározott részeire, alkotórészeire, illetve az ingatlanon végzett adott munkálatoknak egy meghatározott körére vonatkozik; valamint
– az alvállalkozó által a közte és a fővállalkozó között fennálló alvállalkozói láncolatban végzett, a már meglévő tető hibáinak a kijavítására irányuló tevékenységekre, munkálatokra nem terjed ki,
ezért az alvállalkozó a fővállalkozó részére nyújtott szolgáltatása keretében építési engedéllyel érintett munka-végzést, illetve teljesítést nem valósít meg. Így ez utóbbi ügylet – mint az építési engedélyhez kötött munkavégzéssel, teljesítéssel nem érintett alvállalkozói láncolatban megvalósuló szolgáltatásnyújtás – nem tartozik az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fordított adózás alá. Ebből következően az alvállalkozó az áfatörvény általános szabályai által előírt egyenes adózás szerint áfa felszámításával köteles számlát kibocsátani a fővállalkozó részére.
Hivatkozott jogszabályhely:
– Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pont