Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 2000. évi C. törvény a számvitelről
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
– 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
– 465/2017. (XII. 28.) Korm. Rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól

Az adókötelezettségek taxatív felsorolását az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 9. §-a tartalmazza. Itt kerültek meghatározásra az adózók kötelezettségei, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő, átlátható gazdasági tevékenység folytatásához.
Az Art. alapján az adó- és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése és kiutalása érdekében az adózó köteles
– bejelentkezésre, bejelentésre, nyilatkozattételre;
– adómegállapításra;
– adatbejelentésre, bevallásra;
– adófizetésre;
– bizonylat kiállítására és megőrzésére;
– nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre);
– adatszolgáltatásra;
– adólevonásra, adóbeszedésre;
– pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítésére.
Az adóbevallás szabályait az Art 49. § tartalmazza. Eszerint az adózónak a megállapított adót, költségvetési támogatást adónként, illetve költségvetési támogatásonként külön-külön kell bevallania a törvényben meghatározott határidőig és időszakra az e célra rendszeresített nyomtatványon. A költségvetési támogatás igénylése adóbevallásnak minősül. Kivételt csak az egyszeri támogatási előleg és az általános szabálytól eltérő gyakoribb igénylés képez. Ezek az esetek nem minősülnek bevallásnak, de természetesen az adózó bevallást nyújt be azon időszak és jogcím valós igényjogosultságáról is, amellyel összefüggésben az adóhatóság gyakorított igénylést, vagy egyszeri támogatási előleg igénybevételét engedélyezte. Az adóbevallást kizárólag az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon lehet teljesíteni, illetőleg az adózók meghatározott köre csak elektronikus úton tehet eleget ezen kötelezettségének. Az adóhatóság az adóbevallás formájáról, tartalmáról a kitöltéssel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatót tesz közzé. Az adóbevallás tartalmazza az adózó azonosításához szükséges adatokat, továbbá az adómegállapítás során figyelembe veendő tényeket, körülményeket. A bevallási határidőket az Art. 2. számú melléklete tartalmazza.
Speciális szabályként határozza meg a törvény, hogy a bevallás benyújtásával egyenértékű az adózó által bármely adónem vonatkozásában tett nyilatkozat, amelyben nyilatkozik az adózó arról, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.
Az Art. rendelkezik arról is, hogy az adóbevallási kötelezettséget nem pótolja, ha az adózó az adót megfizette, mivel itt két különböző adókötelezettségről van szó (bevallás, illetve adófizetés), a két kötelezettség pedig nem helyettesíti egymást. Az ellenőrzés megkezdését követően az elmulasztott bevallás már nem pótolható, ekkor már az adóhatósághoz kerül az adómegállapítási jog. A törvény a bevallás pótlásának végső dátumát is meghatározza: az adóellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolható a bevallás. Az adóbevallások kitöltéséhez az adózók adótanácsadót, adószakértőt és okleveles adószakértőt vehetnek igénybe. Ezen szakemberek közreműködésüket a bevallás ellenjegyzésével jelezhetik. Az ellenjegyzés esetén a bevallás hibájáért a közreműködő adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő felel. Az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetve adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő terhére állapítja meg. A mulasztási bírság kiszabására az ellenjegyző adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő székhelye (lakóhelye) szerinti igazgatóság jogosult. Annak sincs akadálya, hogy több hibás bevallás ellenjegyzése miatt, több mulasztási bírságról rendelkező határozat kerüljön kiadásra ugyanazon ellenjegyző személy részére.
Nem szükséges azonban külön határozatokban megállapítani a mulasztási bírságot, adott esetben több adózóval kapcsolatos bevallási hiba miatt egy határozattal megállapítható a szankció. Az ellenjegyző felelőssége azonban csak a bevallás, a nyilatkozat számszaki hibáira (pl. számelírás, számítási hiba) terjed ki, az esetleges tartalmi hibák miatt nincs felelőssége.
Az Art. 51. § szerint az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A bevallási határidő elmulasztása esetén az adózó az akadály megszűnését követően 15 napon belül pótolhatja jogszerűen a mulasztását. Ha az adózó eredményesen igazolta, hogy önhibáján kívül nem tudott időben eleget tenni bevallási kötelezettségének, akkor a bevallást olyannak kell tekinteni, mintha azt az előírt határidőn belül nyújtotta volna be az adózó. Az igazolási kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.
Soron kívüli bevallási kötelezettség
Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról az Art. 52. § szerint – kivéve a természetes személyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha
– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) VII. fejezete sajátos beszámoló-készítési kötelezettséget ír elő;
– az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja;
– az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó Tao tv. szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül;
– az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt;
– az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, illetve, ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény),
– az adózó üzletvezetésének helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a Tao tv. vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik;
– az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a társasági jog egyes változásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egyesül.
A számviteli törvény VII. fejezete sajátos beszámolási kötelezettséget ír elő
– az előtársasági időszakra,
– a gazdasági társaság átalakulására,
– a devizanemek közötti áttérés esetére.
A jogelőd nélkül alapított társaság a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján előtársaságnak minősül, adott esetben annak sincs akadálya, hogy adóköteles tevékenységet folytasson.
A számviteli törvény szerint az előtársasági időszak mindaddig meghosszabbodik, amíg a cégbejegyzési eljárás folyamatban van, vagyis a cégbíróság nem döntött a bejegyzésről, a bejegyzési kérelem elutasításáról, illetőleg az adózó vissza nem vonta bejegyzési kérelmét. Az előzőekben felsorolt események bekövetkezhetnek abban az évben, amikor az adózó kezdeményezi cégbírósági bejegyeztetését, de az azt követő évben is. Az adóbevallási kötelezettség szempontjából azonban ennek nincs jelentősége.
A társaság átalakulása esetén is fennáll a soron kívüli bevallási kötelezettség, a beszámolási kötelezettséget az Sztv. rendezi.
A számviteli törvény alapján a deviza külföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizajogszabály szerint devizakülföldinek minősülő egyéb társaságot is) az éves beszámolót magyar nyelven, a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában kell elkészítenie.
Ugyancsak a számviteli törvény alapján amennyiben a társaság arra kötelezett, hogy a beszámoló szerinti adatokat forint helyett a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában, vagy e helyett forintban, illetőleg a létesítő okiratban rögzített konvertibilis deviza helyett más – a létesítő okirat módosításában szereplő – devizában adja meg, akkor az áttérés időpontjával, ezen időponttól számított 90 napon belül beszámolót kell készítenie.
Az Áfa tv. alapján a csoportos adóalanyiság létrehozására irányuló kérelemben megjelölhető, hogy az adóalanyok mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság létrehozását, valamint a csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás iránti kérelmében a kívül maradó, illetve a csatlakozó új adóalany szintén megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A csoportos adóalanyiság, illetve csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság engedélye véglegessé válásának napjával jön létre. Az Art. módosítása alapján a bevallási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt a csoportos adóalany létrejöttének, illetve a csoporthoz történő csatlakozás időpontjától kell számítani, nem pedig a határozat véglegessé válásának napjától.
A felszámolásra, végelszámolásra, valamint a kényszertörlési eljárásra speciális szabályok, s bevallások vonatkoznak.
Az adóbevallás kijavítása, kiegészítése
A szabályokat a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. § tartalmazza. E szerint az adóbevallás helyességét az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított harminc napon belül értesíti.
Ha az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő tizenöt napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja, és az adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek, az ennek során hozott határozat nem minősül utólagos adómegállapításnak.
Az eredményes egyeztetésig, illetve a határozat véglegessé válásáig a visszatérítendő adót a kijavított összeg szerint kell kiutalni.
Ha a kijavítás alapján az adózót a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget harminc napon belül visszatéríti, illetve, ha azt nem fizették be, az adózónak a kijavított összeget kell megfizetnie.
Ha a kijavítás miatt az adózót további befizetés terheli, és az adózó a kijavítással
a) egyetért, az adót harminc napon belül kell megfizetnie,
b) nem ért egyet, az egyeztetésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
Ha az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság tizenöt napon belül – megfelelő határidő tűzésével – hiánypótlásra szólítja fel.
Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli.
Adóbevallási tervezet
Minden magánszemély részére a NAV a nyilvántartásaiban szereplő, az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig (idén 2024. február 29-áig) beérkezett kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatások alapján készíti el az adóbevallási tervezetet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 12/B. §-a alapján. A kifizetői, munkáltatói adatok a www.nav.gov.hu/nav/szja/szja felületen a jobb oldalon az „Adatforrások” alatt tekinthetők meg, amelyben külön-külön az egyes kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatások összesített adatai szerepelnek. Ha a magánszemély az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, a NAV nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-áig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bevallást nyújthat be az Szja tv. 12/C. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint.
Fentiek alapján nincs mód arra, hogy az adóhatóság a február 29. napja után beérkezett kifizető, munkáltatói adatszolgáltatások alapján korrigálja a meggenerált tervezetet, a kiegészítést, javítást az adózónak kell elvégeznie.
Szankciók, jogkövetkezmények
Az Art. szabályozza
– a bevallás elmulasztását [Art. 221. § (1)–(4) bekezdés];
– a bevallás késedelmes benyújtását [Art. 220. § (1)–(3) bekezdés];
– a hibás bevallást [Art. 220. § (1)–(3) bekezdés];
– a hiányos, valótlan járulékbevallás benyújtásának szankcionálását [Art. 221. § (1)–(4) bekezdés];
– az adatszolgáltatás késedelme miatti bírságot [Art. 220. § (1)–(3) bekezdés].
A bevallás elmulasztásának szankcionálását az Art. 221. § (1)–(4) bekezdéseinek rendelkezései szabályozzák. Az Art. 221. § (1) bekezdése a felhívó levél kiadását szabályozza (a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint EKAER bejelentési kötelezettség kivételével), az Art. 221. § (2) bekezdése a mulasztási bírság határozat kiszabásának feltételeit rendezi, az Art. 221. § (3) bekezdése pedig az ismételt bírsághatározat kiszabását írja elő. Az Art. 221. § (4) bekezdése alapján az adóhatóság mellőzi a felhívást és a mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre.
A bevallás elmulasztása esetén azt kell vizsgálni, hogy a bizonylatot benyújtották-e. Ha a határidőt követően nyújtották be, akkor az adózók csak a késedelemért bírságolhatók. Az adóhatóság célja a hiányzó bevallások pótoltatása, nem a tényleges szankcionálás, ezért az Art. 221. §-a lehetőséget nyújt a felhívással az adózók bírságolás nélküli felszólítására. A NAV az Art. 221. § (1) bekezdése szerinti felhívó levél kiküldése előtt úgynevezett tájékoztató levelet küld ki az adózóknak. Ez a levél az adózókat a hiányzó bevallás teljesítésére hívja fel (15 napon belül), viszont annak elmaradása esetén még nincs szankcionálás. A tájékoztató levélnek preventív szerepe van, adózóbarát, csoportosan, elektronikusan küldhető, ezért költséghatékonynak is nevezhető, viszont az adózók nemleges teljesítése esetén az eljárást meghosszabbítja, ebből következően nem mindig célravezető. Az Art. 238. §-a alapján a bírságolási eljárást a jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év elteltével történő megállapítása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. E rendelkezés nem alkalmazható az ellenőrzés során feltárt jogsértésekre.
Mulasztási bírság
A felhívó levél kiküldésének eredménytelensége esetén – a 15 nap leteltét követően – az Art. 221. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót 50 ezer forint, a nem természetes személy adózót 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
A bírságösszeg fix, a bírság kiszabásánál nincs lehetőség mérlegelésre, a természetes személyeknél 50 ezer forint, a nem természetes személyeknél pedig 100 ezer forint a bírság összege. A NAV is vizsgálja, hogy az adózó rendelkezik-e adózói minősítéssel (megbízható adózó vagy kockázatos adózó minősítéssel).
Az Art. 155. § (1) bekezdése alapján, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa az egyébként kiszabható mulasztási bírság felső határának az 50 százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság 50 százaléka. Ez azt jelenti, hogy megbízható minősítéssel rendelkező magánszemély esetében a bírság összege 25 ezer forint, megbízható minősítésű jogi személy esetében 50 ezer forint.
Az Art. 161. § (1) bekezdése alapján, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának 30 százaléka, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság 130 százaléka. Ennek alapján kockázatos minősítésű magánszemélyek esetén a bírság összege 65 ezer forint, kockázatos minősítésű jogi személyek esetében pedig 130 ezer forint.
Ismételt mulasztási bírság
Az Art. 221. § (3) bekezdése alapján a (2) bekezdés szerinti ismételt 15 napos határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság a természetes személy adózót 200 ezer forint, a nem természetes személy adózót 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja, és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a (2) bekezdés és az e bekezdés alapján kiszabott bírság nem mérsékelhető.
Abban az esetben, ha adózó az ismételt bírsághatározatban foglalt határidőre sem teljesíti bevallási kötelezettségét, akkor ismételten is kiszabható mulasztási bírság. Az időbeli korlát az Art. 238. §-a alapján a jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított 1 év.