Hírek

Az adóhatóság a vállalkozásokat többféle ellenőrzés keretében vizsgálja, lehet jogkövetési, lehet kiutalás előtti, bevallások utólagos ellenőrzése. Ismételt ellenőrzés és felülellenőrzés, átfogó ellenőrzés is előfordul. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) nagy számban végez jogkövetési vizsgálatokat, mely egy olyan eszköz az adóhatóság kezében, amely segíti az adózókat az adójogrendszernek történő megfelelésben. A jogkövetési vizsgálatok célja egyrészt az adatgyűjtés, másrészt valamely gazdasági esemény mélyebb vizsgálata, valamint a hiányosságok, hibák feltárása. A jogkövetési vizsgálati típus kiemelkedő szerepet játszik az adózók jogkövető magatartásának ösztönzésében, a vállalkozások adózási kérdésekben történő támogatásában is.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 91. § szerint a jogkövetési vizsgálat
(1) Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is
a) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e;
b) adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében;
c) vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát;
d) adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.
(2) Az adóhatóság az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja gazdasági események valódiságát jogkövetési vizsgálat keretében.
További szabályokat az adóigazgatási eljárás részletszabályiról szóló 465/2017. (XII.28.) Korm.rendelet tartalmaz (89-95.§) Jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság különösen a bejelentésre, adatbejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrizheti.   Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását – megfelelő határidő tűzésével – határozatban írja elő az adóhatóság. A jogkövetési vizsgálat során tett megállapítások alapján az adóhatóság adóellenőrzést is elrendelhet.
A jogkövetési vizsgálat fajtái

Egyéb adókötelezettségek ellenőrzése

Az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a jogszabályokban előírt egyes adókötelezettségeknek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesítette-e vagy sem. Az adóhatóság a bejelentésre, adatbejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrizheti. Az adóbevallási és befizetési kötelezettség mellett az adózókat a jogszabályi rendelkezések által előírt egyéb kötelezettségek is terhelik. Ilyen pl. a bizonylat kiállítása, megőrzése, a könyvvezetés, a bejelentkezés, az adatszolgáltatás, a bankszámlanyitás stb. jogszabály által előírt kötelezettsége.

Adatgyűjtés

Az adóhatóság adatokat gyűjt a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása céljából, valamint az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához. Az ellenőrzés ilyenkor azt vizsgálja, hogy az adóhatóság, illetve adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő tények, körülmények megfelelnek-e a helyszíni ellenőrzés során tapasztaltaknak. Az ellenőrzés eredménye egy későbbi ellenőrzés során bizonyítékként felhasználható.
Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adóhatóság vizsgálhatja:
a) próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését;
b) leltározással az árukészletek eredetét, nyilvántartását;
c) a vállalkozás körülményeit (a megrendelők körét, a forgalmi viszonyokat, a tárgyi eszközöket stb.);
d) az alkalmazásban állók foglalkoztatásának jogszerűségét, a bejelentésükre vonatkozó kötelezettség teljesítését;
e) a statisztikai állományi létszámot;
f) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát;
g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket;
h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat.

Gazdasági események valódiságának vizsgálata

Az adóhatóság az adózónál a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából, a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrizheti jogkövetési vizsgálat keretében. Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatát kell akkor is lefolytatni, ha a bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása a cél, ebben az esetben a jegyzőkönyvet át kell adni az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott szerve részére.
A jogkövetési vizsgálat megindítása, időtartama, befejezése
A jogkövetési vizsgálat az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Amennyiben az adózó a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.
Az ellenőrzés határideje a jogkövetési vizsgálatok esetében 30 nap, amely indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbítható az ellenőrzést végző adóhatóság vezetőjének utasítására. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények esetében a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az állami adó- és vámhatóság vezetője is egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.
A jogkövetési vizsgálat a vizsgálat megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átadásával vagy a postára adással, illetve a tárhelyen történő elhelyezéssel zárul. Abban az esetben, ha kiegészítő ellenőrzésre van szükség, azt 15 napig lehet folytatni. A jogkövetési vizsgálat során az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. A jogszabálysértést fel nem táró jegyzőkönyv átadható az alkalmazottnak vagy az értékesítésben közreműködő személynek. Amennyiben az adózó a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell. Abban az esetben, ha kiegészítő ellenőrzésre van szükség, azt 15 napig lehet folytatni. Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.
Adózó jogai
Az adózó jogosult
– az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
– az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni;
– megfelelő képviseletről gondoskodni [Air. 97. § (1) bekezdés].
Az adózót a törvény alapján együttműködési kötelezettség terheli, valamint köteles az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani. Ugyanakkor a törvény jogosulttá teszi arra, hogy az egyes ellenőrzési cselekményeknél jelen legyen. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzési eljárás során az adóhatóság az adózó kötelezettségteljesítését veszi ellenőrzés alá, így azáltal, hogy jelen lehet az ellenőrzési cselekményeknél, közvetlenül megteheti észrevételeit azokkal kapcsolatosan, illetve bizonyítási indítványait is azonnal előterjesztheti.
Az iratbetekintés joga az adózót az egész eljárás alatt – tehát az ellenőrzés megkezdésétől annak lezárásáig, illetve a megindított hatósági eljárás befejezéséig – megilleti. A vizsgálattal kapcsolatban keletkezett valamennyi iratot megismerheti, azokról szükség esetén másolatot készíthet vagy kérhet. Nem vonatkozik ez azokra az adatokra, amelyek nem az adózó ellenőrzésével állnak közvetlen kapcsolatban és adótitkot képeznek (más adózó adatai).
Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével vagy ennek során beszerzett adatokkal, bizonyítékokkal támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak az adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell [Air. 97. § (3) bekezdés].
Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja [Air. 97. § (4) bekezdés].
A törvény nem teszi lehetővé az adózó érdekkörében felmerült okból a jogkövetési vizsgálat megkezdésének elhalasztását, illetőleg szünetelését, tekintettel arra, hogy itt egy olyan eljárásról van szó, amelyben az adóhatóság bizony kötelezettségeket ellenőriz, vagy konkrét adózói magatartást vizsgál, amelynek elhalasztása ellehetetleníti a jogkövetési vizsgálat eredeti célját.
Önellenőrzés
Az Art. 54. § (1) bekezdése alapján az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.
Az Art. 54. § (5) bekezdése alapján az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető.
Az Air. 89. § (1) bekezdése alapján az ellenőrzés két fajtája különböztetendő meg:
a) ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező, az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányuló adóellenőrzés;
b) egyéb adókötelezettségek teljesítésére irányuló, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztető jogkövetési vizsgálat.
Az adóhatóság az Air. 90. §-a értelmében adóellenőrzés keretében az adózó adómegállapítási, adatbejelentési, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is vizsgálja és tesz az adóalap, illetve adó összegére számszaki megállapítást. Ettől eltérően az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat keretében az Air. 91. § (1) és (2) bekezdésében foglalt eljárási cselekményeket végzi (például ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát; adatokat gyűjthet stb.), illetve az adózó általi eljárási cselekmények határidőben történő megtételét ellenőrzi.
Nem az a kiemelendő, hogy a jogszabály ellenőrzésre, illetve adóellenőrzésre hivatkozik az adott szövegrészletben, hanem annak van relevanciája, hogy mi az ellenőrzés célja, és így mely ellenőrzési fajta kapcsán értelmezhető a hivatkozott tilalom. Ahogyan arra az Art. 54. § (1) bekezdése is utal, önellenőrzéssel az adózó a hibásan megállapított vagy egyébként megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást helyesbítheti, amely adó és adóalap számszaki vizsgálata az adóhatóság által folytatott adóellenőrzés célja az Air. 89. § (1) bekezdése alapján. Ebből az is megállapítható, hogy önellenőrzéssel a jogkövetési vizsgálat által célzott eljárási cselekmények nem is módosíthatók, és így a jogkövetési vizsgálatnak nem is tárgya (a vizsgálatnak nem célja) az adó alapjának és összegének ellenőrzése (azaz nincs vizsgált adónem és annak vizsgált időszaka sem).
Tekintettel arra, hogy a jogszabályszöveg az ellenőrzés során vizsgálat alá vont adóról, adóalapról tesz említést (tehát olyan ellenőrzésről, amelynek célja az adó, adóalap ellenőrzése), így ez kizárólag az ellenőrzési típusok közül az adóellenőrzést és annak megkezdését jelenti. A jogkövetési vizsgálat, mint eltérő ellenőrzési típus során így önellenőrzés az eljárás alatt változatlanul benyújtható.
The post Ezt kell tudni a jogkövetési vizsgálatról appeared first on Adó Online.