Hírek

Az üzleti év vége a vállalatok számára hagyományosan az egyik legösszetettebb időszak, amikor a beszámolók elkészítése, az adózási kötelezettségek teljesítése és a pénzügyi zárási folyamatok egymással párhuzamosan zajlanak. Ezen teendők között egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a transzferár-kötelezettségek is.
Az elmúlt években a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési gyakorlata ezen a területen jelentős fejlődésen ment keresztül. Az adatvezérelt elemzések, az online adatszolgáltatási rendszerekből származó információk, valamint a célzott kockázatelemzés alkalmazása következtében a transzferár-ellenőrzések egyre kiterjedtebbé és pontosabbá váltak.
Mindez azt eredményezi, hogy a transzferár-szabályozás nem csupán egy adózási adminisztrációs kötelezettségként jelenik meg, hanem a vállalatok pénzügyi és számviteli megbízhatóságának, valamint adókockázati kitettségének fontos tényezőjévé vált. A transzferár-folyamatok év végi áttekintése így a vállalati működés átláthatóságának és megfelelőségének egyik meghatározó eleme.
A következőkben összegyűjtöttük a leggyakoribb év végi transzferár kötelezettségeket:

Országonkénti jelentés Country-by-Country Report (CbCR) és kapcsolódó bejelentések

A 750 millió euró éves konszolidált árbevételt meghaladó cégcsoport magyarországi tagvállalatainak adatszolgáltatási és/vagy bejelentési kötelezettsége keletkezik. Az adózóknak előbbi kötelezettségeiket elektronikus úton, az Adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványokon kell teljesíteniük 2025. december 31-ig, a 2025. üzleti évükre vonatkozóan (naptárival megegyező üzleti év esetén).
Amennyiben az adózó a fenti kötelezettségeit nem megfelelően vagy nem időben teljesíti, akkor 20.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az Adóhatóság.
A magas bírság elkerülése érdekében az év végi felkészülés részeként minden multinacionális cégcsoport magyar leányvállalatának / fióktelepének ellenőriznie kell, hogy:

a CbC-bejelentési / adatszolgáltatási kötelezettség érinti-e,
amennyiben igen, a T201T nyomtatvány megfelelő kitöltése szükséges.

Transzferár-nyilvántartás – Fődokumentum

Magyar szabályozás szerint a Transzferár nyilvántartás Fődokumentumból és Helyi dokumentum(ok)ból áll. Amennyiben a külföldi anyavállalatra vonatkozó jogszabályok lehetővé teszik, az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül a nyilvántartás kizárólag a helyi dokumentumból áll. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a fenti lehetőség esetén is a 2024. üzleti évre vonatkozó fődokumentum elkészítésének határideje 2025. december 31-én lejár (naptárival megegyező üzleti év esetén).
A Fődokumentummal kapcsolatos mulasztás esetén súlyos bírság –évenként maximum 5.000.000 Ft, ismételt jogsértés esetén maximum 10.000.000 Ft – szabható ki. Így fontos ellenőrizni az üzleti év végén, hogy a jogszabály szerinti teljes transzferár nyilvántartás rendelkezésre áll-e egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén.

Transzferár kiigazítás – nem mindegy mikor és hogyan!!

Amennyiben a kapcsolt felek közöttük lévő ügyleteikben szokásos piaci ártól eltérő árazást alkalmaznak transzferár kiigazítást szükséges végezniük, annak érdekében, hogy az alkalmazott árazás beleessen a szokásos piaci tartományba. A kiigazítás többféle módon és időpontban történhet, a következőkben az egyes lehetőségeket hasonlítjuk össze.

Év közbeni önellenőrzéssel történő módosítás

Ha a piaci ár eltérése már az év közben felismerhető, a vállalat önellenőrzéssel módosíthatja a korábbi számlákat és bevallásokat.
Előnyei:

A korrekció már az adott üzleti év könyveiben is érvényesül, így a pénzügyi beszámolók pontosabbak.
Kiigazítást elegendő a szokásos piaci tartomány alsó értékére megtenni

Hátránya, hogy nagyobb adminisztratív teherrel jár, mert a korábbi bevallásokat módosítani kell, és minden érintett tranzakciót bizonylattal kell alátámasztani.

Év végi számviteli bizonylattal történő korrekció

Abban az esetben alkalmazható, ha a korrekció nem egy konkrét teljesítéshez vagy ügyletsorozathoz tartozik, hanem a teljes évi teljesítményt érinti és a felek egy előre meghatározott haszon mértékre igazítanak ki (eredményességi korrekció). Ebben az esetben valamilyen számviteli bizonylat kiállítása szükséges.
Ennek előnyei:

A korrekció már az adott üzleti év könyveiben is érvényesül, így a pénzügyi beszámolók pontosabbak.
Kiigazítást elegendő a szokásos piaci tartomány alsó értékére megtenni.
Nem jár önellenőrzéssel.

Hátránya, hogy rendkívül körültekintően vizsgálni kell, hogy az ügylet áfa hatálya alá tartozó adóköteles tranzakciónak vagy az áfa hatályán kívüli ügyletnek minősül.

Utólagos adóalap-kiigazítás (Tao. tv. 18. §)

Ha az üzleti év lezárását követően a társaság utólag megállapítja, hogy a kapcsolt felekkel kötött ügyletek ára nem felel meg a szokásos piaci árnak, lehetősége van az adóalap korrekciójára a Tao. tv. 18. § alapján.
Ebben az esetben a társaság csak a társasági adóbevallásban és kapcsolódó adónemekben (helyi iparűzési adó és innovációs járulék) korrigálja az adóalapot, számviteli bizonylat kiállítása nélkül. Ez egyszerűbb, de a számviteli nyilvántartásokban és a beszámolóban nem jelenik meg a korrekció.
Előnyei:

Kisebb adminisztratív teher.
Csak adózásban jelenik meg a korrekció.
Utólagos, egyszerű korrigálási lehetőség.

Hátrányai:

Növelés automatikus, csökkentéshez viszont a növelő fél igazolása szükséges.
Utólagosan kiigazítani csak a szokásos piaci tartomány középértékére (mediánra) lehet (bizonyos eseteket kivéve).
Mivel megjelenik az adóbevallásban, figyelemfelhívó lehet az Adóhatóság számára.

 +1 Kapcsolt vállalkozások körének ellenőrzése
Jogszabály szerint az adóalanyok kötelesek a kapcsolt felek legfontosabb adatait az adóhatóság részére bejelenteni az első szerződéskötés vagy az első teljesítés, a készpénzfizetés, valamint a jogviszony megszűnésének dátumát követő 15. napon belül.
Tapasztalataink alapján azonban a bejelentés és a kapcsolt jogviszonyok folyamatos nyomon követése gyakran elmarad, így javasoljuk évente legalább egyszer (akár év végén) felülvizsgálni be és kijelentendő kapcsolt vállalati kört.
A NAV transzferár-ellenőrzései során az első vizsgált pontok között szerepel, hogy a kapcsoltsági bejelentések megtörténtek-e. A megfelelő bejelentés és kijelentés hiányát 1.000.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság.A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.