Hírek

A háztartási munka végzésének feltételeiről az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Egptv.) I. Fejezete rendelkezik. Az adózási rendszeren kívüliség lényege az, hogy amennyiben egy természetes személy megbízásából egy másik természetes személy ellenértékért a megbízó részére háztartási munkát végez (pl. mosás, vasalás, főzés, takarítás stb.), a munka ellenértéke adórendszeren kívüli keresetnek számít, ami annyit jelent, hogy a foglalkoztatottnak sem személyi jövedelemadót, sem más adót, sem járulékokat nem kell utána fizetnie és bevallani sem szükséges.
Háztartási munka alatt a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységeket kell érteni: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás [Egptv. 1. § (2) bekezdés 1. pont].

Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti az Egptv. 1. § (2) bekezdés szerinti adatokat. A foglalkoztató, választása szerint, bejelentési kötelezettségét
a) elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján vagy
b) az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon
teljesíti [Egptv. 3. § (1) bekezdés].
A foglalkoztatónak 2024. január 1-jétől nem kell a háztartási alkalmazott után regisztrációs díjat fizetnie.
A foglalkoztató az általa az Egptv. 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott tevékenység végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha az Egptv. 3. § (1) bekezdésében előírt bejelentést a foglalkoztatást megelőzően teljesítette [Egptv. 2. § (1) bekezdés]. Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő, az Egptv. 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta [Egptv. 2. § (2) bekezdés].
Ha a foglalkoztató elmulasztja a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetni. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni [Egptv. 2. § (4) bekezdés]. Lényeges továbbá, hogy a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a háztartási alkalmazott foglalkoztatását nem jelenti be (Egptv. 6. §).
A fentiek tehát azt jelentik, hogy amennyiben háztartási munkára foglalkoztatták a magánszemélyt, és a foglalkoztató nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, és a bejelentés elmulasztása a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, akkor a foglalkoztató kötelezettsége a magánszemélyt terhelő közterheket is megfizetni. Utólag a bejelentés pótlására nincs lehetőség. (2024. augusztus 9.)
Az Adó szaklap 2024/11-es számában olvashat még a K+F támogatások adóvonzatairól, az átalakulás számviteléről és a NAV-ellenőrzésekről is.