Barion Pixel

Az adóhatóság nem kegyelmez azoknak, akik ezeket csinálják

Megjelent a NAV 2025. évi ellenőrzési terve, ez tartalmazza azokat az irányokat, amelyek a legnagyobb hangsúlyt kapnak az adóhatóságnál az ellenőrzések tekintetében. Bár célszerű minden adónemben a leghelyesebb eljárásra törekedni és a felmerülő kötelezettséget megfizetni, érdemes áttekinteni azt is, mire fókuszál az adóhatóság 2025-ben.

NAV: bevált az adategyeztetési eljárás

Az idén februárban elindított első adategyeztetések alapján bevált az újfajta eljárás, valamennyi megszólított adózó önként korrigálta korábbi hibáit, így mulasztási bírságot végül egyetlen esetben sem kellett kiszabni – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vasárnap.

Csoportazonosító szám feltüntetése a pénztárgépes bizonylatokon

Egy belföldi áfaalany társaság 2025. január 1-jétől egy áfacsoport tagjaként üzemelteti az online pénztárgépeit, ezért a fenti időpontot követően a pénztárépek útján kiállított bizonylatokon automatikusan a társaság új áfakóddal ellátott csoportos tagi adószáma jelenik meg; azonban a csoportos áfaalanyiság csoportazonosító száma nem szerepel bizonylatokon. Kérdésként merült fel, hogy az online pénztárgépek úján kibocsátott bizonylatokon a csoportazonosító számot meg kell-e jeleníteni, valamint ebben az esetben milyen adószámmal történik az adatszolgáltatás a NAV rendszerében?

Fókuszban a benchmark-elemzés

Folytonosan változó világunkban a gazdaság időszakonként prosperál vagy visszaesik, bizonyos régiók intenzívebben fejlődhetnek, míg mások lemaradhatnak egy-egy környezeti vagy civilizációs válság miatt – gondoljunk csak a járványokra, katasztrófákra vagy háborúkra –, és egyes iparágak is jelentős változáson esnek át például a technológiai trendeknek köszönhetően. A vállalkozások pedig folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak és az ehhez használt benchmarkoknak is tükrözniük kell.

Kutatás-fejlesztési adókedvezmény alapjául szolgáló költségek

A társaságunknál a 2024-es adóévben olyan költségek merültek fel, amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 22/G. §-a szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezmény alapjául szolgálhatnának. Az érintett kutatás-fejlesztési projektet a Magyar Tudományos Akadémiával (a továbbiakban: MTA) kötött írásbeli megállapodás alapján az MTA-val közösen folytattuk. Az elmúlt 10 évben rendszerint végeztünk az MTA-val közös kutatás-fejlesztést, amely kapcsán érvényesí-tettük a Tao tv. 7. § (17) bekezdése szerinti „háromszoros” adóalap-csökkentő tételt. Azt fontolgatjuk, hogy a 2024-es adóévi költségek után már nem az adóalap-csökkentő tételt, hanem a 2024-től elérhető kutatás-fejlesztési adókedvezményt érvényesítenénk a 2429 jelű bevallásban. Van-e erre módunk abban az esetben, ha maga a kutatás-fejlesztési projekt már 2023-ban kezdődött?