Barion Pixel

Az elektronikus számlázás lengyelországi aktualitásai (1. rész)

A KSeF (Krajowy System e-Faktur) egy lengyelországi elektronikus számlázási rendszer, amelyet a lengyel Pénzügyminisztérium hozott létre. Az EU által is jóváhagyott rendszer célja az adózási átláthatóság növelése és az adócsalások elleni hatékonyabb fellépés. Következő cikkeinkben közelebbről szemügyre vesszük a működését.

NAV: tízéves az eKÁER, több mint százmillió szállítmányt ellenőriztek

Tíz éve indult az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (eKÁER) éles üzeme, amelynek szűrővizsgálatán azóta több mint 106 millió szállítmány esett át – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szombaton.

Csak a munkabérre vonatkozik az anyák adómentessége

Hankó Balázs a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában mondta el, hogy a két- és háromgyermekes édesanyáknál a munkabére lesz mentes a személyi jövedelemadótól. Ezzel eldőlt, hogy az osztalékbevétel és az árfolyamnyereség nem lesz adómentes ettől az intézkedéstől.

Kkv-k beruházási hitel kamatának adókedvezménye nyílt végű lízing esetén

Társaságunk 2021. december 1-je óta lízingel egy személygépjárművet nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A futamidő 3 év, tehát a lízingszerződés 2024. december 1-jén jár le. A körülmények mérlegelése után a cég vezetői akként döntöttek, hogy a futamidő végén nem kívánják megvásárolni az autót. A társaság az adott személygépjárművet 2021. december 3-án átvette, az üzembe helyezésre került. Azóta a társaság valamennyi adóévben, azaz a 2021–2023. közötti években érvényesítette a kkv-k beruházási hitel kamatának adókedvezményét a lízingelt autó utáni kamatra tekintettel. Kérdésként merült fel, hogy ha a cég nem vásárolja meg az autót, akkor vissza kell-e fizetni a korábbi adóévekben igénybe vett adókedvezmény összegét késedelmi pótlékkal növelten. Jól gondoljuk-e, hogy nem minősül elidegenítésnek az, hogy a lízing futamideje lejár? A 2024. adóévi kamat után még jár az adókedvezmény?

Kriptoeszközök az áfában (III. rész)

Az általános forgalmi adó rendszerében jelenleg sem helyi, sem uniós szinten nincs specifikus szabály a kriptoeszközökkel folytatott ügyletekre, az ilyen tranzakciók áfabesorolása tekintetében ezért a jogszabályok általános rendelkezései alkalmazandóak. Nehézséget jelenthet az, hogy gyakran nem egyértelmű, hogyan kell a kriptoeszközök tekintetében értelmezni az előírásokat, és egyelőre nincs közzétett hivatalos adóhatósági álláspont sem a kérdésben.