Barion Pixel

Az elengedett követelés számviteli és jövedelemadó vonzatai

Jellemzően gazdasági érdekek vezérlik a gazdálkodókat akkor, amikor egy másik vállalkozással szemben fennálló követelésük teljes vagy részbeni elengedéséről döntenek. Az említett lépésre tehát nem feltétlenül annak okán kerül sor, hogy egy követelés ellenértékének a beérkezése bizonytalanná válik. Utóbbi esetben, vagyis amikor egy a társaság minden jogszerű lépést megtett a követelésének érvényesítésére, ennek ellenére a követelés várhatóan nem fog megtérülni, azt a törvényi feltételek teljesülése esetén behajthatatlan követelésként le kell írni, és adózás előtti eredményt csökkentő tételt lehet utána elszámolni. Ettől különbözik az az eset, amikor az adózó – saját döntése, vagy az adóssal kötött kétoldalú megállapodás alapján – elengedi a fennálló követelését.

A jogutód kiva-alanyisága

Adott egy kisvállalati adóalanyként működő egészségügyi szolgáltatást végző betéti társaság, amelynek két magánszemély a beltagja és két magánszemély a kültagja. A cég fogorvosi és háziorvosi tevékenységet is végez, a jövőbeli cél pedig az lenne, hogy ezt a két tevékenységet szétválasszuk. Erre azt a tervet dolgoztuk ki, hogy a jelenlegi négy tulajdonosból kettő maradna a jogelőd tagja, a másik két magánszemély pedig a jog-elődből kiválással létrejövő jogutód tulajdonosa lenne. A jogutód társaságba egy harmadik, jelenleg nem tag magánszemély is belépne tőkeemeléssel. A kérdésünk arra irányul, hogy a jogutód társaságok lehetnek-e már alakulásuktól fogva a kisvállalati adó alanyai.