Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a számviteli beszámoló elkészítésére nem kötelezett külföldi személy a fizetendő társasági adóját milyen szabályozás, illetve milyen nyilvántartás alapján állapítja meg.
Az Európai Parlament kiberbiztonsági és adatvédelmi kockázatokra hivatkozva kitiltja a mesterséges intelligencia használatát munkahelyi eszközein.
Csütörtöktől, a sikeres tesztidőszak után már mindenki számára elérhető az egyéni vállalkozók új elektronikus bejelentőfelülete, a Vállalkozói Ügysegéd – jelentette be közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Egy televízióműsor készítésével, videótartalom terjesztésével foglalkozó betéti társaság ügyvezetője személyes közreműködésként televíziós és online műsorvezetőként dolgozik. A bt. tevékenységéből eredően bizonyos igényes és változatos ruhadarabjai munkaruhának számítanak, mivel változatosan kell öltözködnie. Ezzel összefüggésben kérdésként merül fel, hogy a televíziós szereplés esetén az ügyvezető ruházata megfelel-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 8.24. pontja szerinti adómentes juttatásnak, vagy pedig az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése szerinti olyan juttatásnak tekinthető, amely a magánszemélynél nem minősül bevételnek.
2026 elején újra aktív egy adathalász kampány, amely a Booking[.]com partnerökoszisztémáját használja.
Biztonsági kutatók egy olyan rosszindulatú kampányt azonosítottak, amely hamis állásajánlatok felhasználásával fertőzi meg a fejlesztői környezeteket.
Az Apple hétfőn kiadta az iOS és az iPadOS új fejlesztői béta verzióját, amely támogatja a végponttól végpontig történő titkosítást (E2EE) az internet alapú üzeneteknél (RCS). Az Apple közleménye szerint a funkció jelenleg bétaverzióban van és nem is érhető el minden eszközön, illetve szolgáltatásnál. A techóriás azt is kiemelte, hogy az RCS beszélgetések titkosítása kizárólag […]
A Microsoft figyelmeztetést adott ki egy ClickFix-alapú támadási módszerről, amely DNS-lekérdezések segítségével juttatja el a ModeloRAT nevű távoli hozzáférésű trójait (RAT) a célpontokhoz.
A társasági adóalap meghatározásakor kulcsfontosságú a költségek minősítése, mert ez határozza meg, hogy az adott tételt adóalap csökkentő-növelő tételként vegyük figyelembe. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao tv.) 6. § (1) bekezdése értelmében az általános szabályok szerint a társasági adó alapját az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adó alapja az adózás előtti eredmény korrekciós tételekkel (Tao tv. 7., 8., 16., 18. és 28. §, VII. Fejezet) módosított összege. Az adófizetési kötelezettséget az így megállapított pozitív adóalap után kell számítani.
2025. őszi jogszabály-módosítások keretében jelentős változások kerültek beiktatásra a kiskereskedelmi adó rendszerébe. A módosítások egyfelől valamennyi adózóra vonatkoznak, ugyanis a törvényben szereplő adómértékeket érintik; a változások további része csak egy szűkebb adózói körre, a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységet folytatókra vonatkozik. A módosító törvények az Egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, illetve A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény.