A CVE-2025-9844 azonosítón nyomon követett sérülékenység a Salesforce CLI telepítőjét (sf-x64.exe) érinti.
Ha egy egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély úgy dönt, hogy bérbe adja az ingatlanát, adózási szempontból az egyik fő kérdés, hogy az ingatlan-bérbeadásból – mint önálló tevékenységből – származó jövedelme megállapításánál 10 százalékos költséghányadot vagy tételes költségelszámolást alkalmaz-e. Előbbi alkalmazása esetén ugyanis nemcsak a bérbeadással kapcsolatos egyéb kiadásokat, hanem a jövedelemszerző tevékenységhez használt tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását is elszámoltnak kell tekinteni. Ha tehát az adózónak előreláthatóan a bevétel 10 százalékát meghaladó költségei merülnek fel az ingatlan-bérbeadás kapcsán, érdemes megfontolni a tételes költségelszámolást, még azt is figyelembe véve, hogy ez jelentősebb adminisztrációs kötelezettségekkel jár.
Az adathalász (phishing) linkek terjesztése már nem korlátozódik az e-mailre, mivel egyre gyakrabban találkozhatunk velük SMS-ben, közösségi médiában, üzenetküldő applikációkban, rosszindulatú hirdetésekben és alkalmazások értesítéseiben.
A jogosult hazai vállalkozások szeptember 30-ig igényelhetik vissza a külföldön megfizetett áfát; a határidő jogvesztő, a kérelmeknek eddig az időpontig be kell érkezniük a NAV-hoz. Aki elmulasztja, az már nem kaphatja vissza az áfát 2024-es számlái után, késedelmét pedig igazolási kérelemmel sem mentheti ki – figyelmeztet csütörtöki közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az informatikai biztonság egyik állandó kihívása, hogy a védekező eszközök önmagukat is megvédjék az elnémítástól vagy megkerüléstől.
Előfordulhat, hogy az adózó adóbevallási kötelezettségének – a törvényben előírt határidőben – önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az igazolási kérelem az a jogintézmény, melynek keretében az adózó a határidő elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények alól mentesítheti magát. Ismertetjük a szabályozást és egy érdekes jogesetet.
Még mindig jelentős a rejtve maradó esetek száma, aminek sokféle oka van, többek között az, hogy az érintettek számára sem feltétlenül világos, milyen magatartásokat tarthatunk jogi értelemben munkahelyi szexuális zaklatásnak. Cikkünkben a szexuális zaklatás egyik kevésbé ismert, sokszor rejtve maradó formájáról lesz szó: az ún. „quid pro quo”, azaz a zsarolásos szexuális zaklatásról.
Szeptember közepén egy komplex, önreplikáló ellátólánc támadást – a kutatók által Shai-Hulud néven említett kampányt – dokumentálták az npm csomagtárban.
Kiberbiztonsági kutatók azonosították, hogy a kiberbűnözők számos AI-alapú fejlesztői platformot hamis CAPTCHA oldalak létrehozására használnak
A nemzeti konzultáció második kérdése: „Egyetért-e Ön azzal, hogy szűkíteni kell a családi adókedvezményeket?” – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalán szerdán közzétett videójában.