Hírek

Vonatkozó jogszabályok:
– az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.)
– az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

Minden év tavaszán az adóhatóság közzéteszi a várható ellenőrzési irányokat, 2023. március elején került közzétételre az NAV 2023 ellenőrzési terve. A NAV az adókijátszásra specializálódott szektorokat és tevékenységi köröket a rendelkezésére álló adatvagyon és a nemzetközi információcserével érkező adatok folyamatos elemzésével azonosítja.
A jogkövető adózók továbbra is támogatásra számíthatnak a NAV-tól a kisebb hibák javításában, a szándékos adóelkerüléssel szemben ugyanakkor határozottan – a jogszabályokban biztosított eszköztárral – fellép a hivatal.
Kiemelt figyelmet kapnak az olyan veszélyeztetett ágazatok, mint az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek. Új szegmensek a NAV figyelmének fókuszában az étrendkiegészítőket, a tüzelőanyagot forgalmazók, a klímát értékesítők és -szerelők, valamint a marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás területén tevékenykedők.
A foglalkoztatás jogszerűségének vizsgálata a NAV ellenőrzési portfóliójában évek óta prioritásként szerepel, a visszaéléseket a hivatal idén különösen a vagyonvédelmi és építőipari szektorban, a takarítással, valamint munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknál ellenőrzi. A kiemelt és a legnagyobb adóteljesítményű adózók vizsgálata – a költségvetési bevételekre gyakorolt hatásuk miatt – 2023-ban is meghatározó jelentőségű. Ebben a körben a NAV a szokásos piaci árat megállapító határozatban foglaltak, a cégcsoporton belül gyártást végző veszteséges vagy igen alacsony nyereséget elérő adózók, valamint a kapcsolt vállalkozások közötti hitel- vagy más egyéb pénzügyi ügyletek transzferár szempontú ellenőrzésére koncentrál. 2023-ban a NAV támogató eljárással segíti a legkisebb vállalkozásokat, így a korábbi Kata adóalanyok átállását az új adózási módokra. Az engedély nélkül tovább működők helyszíni ellenőrzésekre számíthatnak.
Továbbra is előtérben van az EU-ból és a harmadik országból behozott és itt forgalomba helyezett, új gépjárművek utáni regisztrációsadó- és áfafizetés ellenőrzése. Az e-kereskedelem térnyerésével a vámellenőrzések az importnál jelentkező alulértékelések feltárására, valamint a közösségi és belföldi forgalomban tetten érhető áfakikerülésre, a vámérték valódiságára koncentrálnak. Idén is központi téma az importáruk termékbiztonsága, a hamis, veszélyes termékek kiszűrése. Folytatódik a csempészáruk illegális forgalmának visszaszorítása, valamint a hazai és nemzetközi jogszabályokban meghatározott korlátozások, tilalmak következetes érvényesítése.
Az ellenőrzés megkezdésének lehetséges módjait az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban Air.) 96. §-a szabályozza, amely szerint az ellenőrzés az adóhatóság által kiállított megbízólevél vagy pedig a vizsgálat megkezdéséről szóló értesítés átvételével vagy kézbesítésével, illetve az általános megbízólevél bemutatásával kezdődhet meg. A törvényben foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy az adóhatóságnak lehetősége van döntést hozni a tekintetben, hogy a vizsgálatot melyik irattal indítja meg, vagy pedig dönthet úgy is, hogy mindkét dokumentumot kiállítja és továbbítja a vizsgálat alá vont adózó részére. Fontos körülmény, hogy a két dokumentumhoz eltérő jogkövetkezmények kapcsolódnak, hiszen a megbízólevélhez nem csupán az ellenőrzés, hanem az ellenőrzési határidő megkezdése is kötődik.
Ebből kifolyólag eljárási cselekmény csak a megbízólevél átvétele, kézbesítése után végezhető, attól függetlenül, hogy az értesítés már korábban átvételre, kézbesítésre került-e, vagy sem. Az értesítés tehát csupán a vizsgálat megkezdését és az önellenőrzési tilalom beálltát eredményezi, de eljárási cselekmények foganatosítására jogosultságot csupán a megbízólevél teremt.
Tartalmukat tekintve is van eltérés a két irat között, a megbízólevél tartalmáról az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) 74. § (1) bekezdése rendelkezik.
Az értesítés szélesebb körű, hiszen az a vizsgálat azonosítására, típusának megjelölésére szolgáló adatok mellett arra irányuló felhívást is tartalmazhat, hogy az adózó tegyen eleget a vizsgálat lefolytatásához szükséges kötelezettségeinek (iratbemutatás).
Tekintettel arra, hogy az értesítő levélben foglaltak teljesítésére vonatkozó felhívás már az Air. 98. § (1) bekezdésében szabályozott, az adózót az ellenőrzés során terhelő együttműködési kötelezettségbe is beletartozik, így már az abban foglaltak elmulasztása is az ellenőrzést akadályozó magatartásnak minősülhet, amely miatt jogkövetkezményként az Air. 69. §-a értelmében eljárási bírság kiszabásának is helye lehet.
Kérdésként merült fel, hogy az adózó az adóhatóság által végzett ellenőrzések során az adóhatóság felhívására és az általa megjelölt módon köteles-e saját ügyében nyilatkozatot tenni?
Az Air. 59. § (1) bekezdése alapján – mely a „[Nyilatkozattétel saját ügyben]” címet viseli – az adózónak joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen vagy a nyilatkozattételt megtagadja. E szakasz (2) bekezdése alapján, ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az adóhatóság az adózót nyilatkozattételre hívhatja fel.
Az Air. 85. §-a úgy rendelkezik, hogy a törvény adóigazgatási eljárásra vonatkozó általános szabályait az ellenőrzésre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az Air. 98. § (1) bekezdése alapján az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani, az adóhatóság felhívására az adóhatóság által meghatározott módon nyilatkozatot tenni.
Értelmezésünk szerint az Air. 98. § (1) bekezdésében meghatározott, az adózót terhelő nyilatkozattételi kötelezettség nem az Air. 59. §-ában foglalt, az adózó saját ügyében tett nyilatkozatára, hanem az Air. 60. §-ában szabályozott, a más ügyében tett adózói nyilatkozattételére vonatkozik, csak arra értelmezhető.
Ellenkező esetben az adózót saját ügyében nemcsak nyilatkozattételi, hanem egyúttal igazmondási kötelezettség is terhelné, mely az „önfeljelentés” kötelezettségét is jelenthetné, ez azonban még büntetőügyekben sem terheli az elkövetőt. Ezt az értelmezést erősíti álláspontunk szerint az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 80. § d) pontjában foglalt rendelkezés is, mely szerint az adóhatóság az ellenőrzés során az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet.