Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Minden év májusa mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak kiemelkedő jelentőségű adózás szempontjából, a magánszemélyek a személyi jövedelemadó bevallást adják be május 20. napjáig, a vállalkozások pedig- többek között- május 31-ig kötelesek számot adni a vállalkozás társasági adóbevallásáról, kisvállalati adózást érintő bevallásról, valamint a megelőző év beszámolójának közzétételi napja is május 31. napjához kötődik, naptári éves adózó esetén.
Az adóeljárási szabályok, így az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) is számos kötelezettségeket ír elő az adózók számára, melynek nem teljesítése vagy nem határidőben történő teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásáról rendelkezhet. Az Art XXX. fejezete rendelkezik a mulasztási bírságról. Általános szabályként került rögzítésre, hogy az adóhatóság az Art-ban, az adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása. A késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az adózó késedelmét igazolhatja. Ha az igazolási kérelmet az adóhatóság elfogadja, akkor mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Ha azonban az igazolási kérelmet elutasítja, akkor a mulasztási bírság kiszabható. Igazolási kérelemmel csak a késedelemmel megvalósuló szabálytalanságok menthetők ki, pl. a hibás bevallás értelemszerűen nem.
Néhány jellemző esetet, érdekességet mutatunk be a témakörben, a teljesség igénye nélkül. Az Art. a mulasztási bírságról a 220-238. § -ban rendelkezik.
Az Art. rendelkezik
– a bevallás elmulasztásáról;
– a bevallás késedelmes benyújtásáról;
– a hibás bevallásról;
– a hiányos, valótlan járulékbevallás benyújtásának szankcionálásáról;
– az adatszolgáltatás késedelme miatti bírságról;
– a foglalkoztatottak bejelentésére vonatkozó szabályok megsértéséről;
– igazolatlan eredetű áru forgalmazásáról és EKAER -bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítéséről;
– a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzatban foglaltaktól eltérő eljárás és a közzétett beszámolóban a lényegesnek minősülő információ nem vagy téves szerepeltetéséről;
– beszámolóletétbehelyezési és közzétételi szabály megsértéséről;
számla és nyugtakibocsátási kötelezettség, iratőrzési kötelezettség megsértéséről;
-áfa összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítéséről;
– nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegéséről a szokásos piaci ár meghatározása során;
– adóelőleg -kiegészítési szabályok megsértéséről;
– adólevonási, adóbeszedési kötelezettség megsértéséről;
– készpénzfizetési szabály megsértéséről;
– pénztárgéppel összefüggő szabályok megsértéséről;
– automata berendezések összefüggő szabályok megsértéséről;
– munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevételéről.
Az Art. 49. § (1) bekezdése részletezi az adóbevallás fogalmát, amely az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról – ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett, valamint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv. ) szerinti adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére. Az állami adó- és vámhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontjáról – amely alapvetően lehet havi, évközi vagy éves bevallás – az Art. 2. melléklete rendelkezik.
Bizonyos mulasztások esetén az adóhatóságnak elsőként felhívásban kell felszólítania az adózót az adókötelezettség teljesítésére. Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKÁER-bejelentési kötelezettség kivételével
– a bevallási, adatbejelentési, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségének, regisztrációs kötelezettségének nem teljesítése;
– a bevallási, adatbejelentési, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, (változás)bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése; továbbá
– a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése
esetén – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
Az adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót 50 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e pont alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető. Nem természetes személy esetében a mulasztási bírság 100 ezer Ft.
A második határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság a természetes személy adózót 200 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja és – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – 15 napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott bírság(ok) már nem mérsékelhető(k). Nem természetes személy esetében a mulasztási bírság 500 ezer Ft.
Szintén mulasztási bírság szankciót alkalmazhat az adóhatóság, amennyiben a magánszemély bejelentkezés nélkül folytat adóköteles tevékenységet. A természetes személy adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.
A mulasztási bírságnál fontos megemlíteni, hogy minden esetben szükséges a körülmények megfelelő mérlegelése, amelynek eredményeként az adóhatóság a bírságot a mulasztás súlyához igazodóan és az adózási érdeksérelemmel arányosan szabja ki, illetve a bírságkiszabást mellőzi. Ha tehát az adóhatóság a szabálytalanság tényének megállapítása mellett olyan körülményeket is feltár, amelyek a bírság mérséklését, mellőzését indokolják, már az elsőfokú határozat meghozatalakor köteles azt figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az adózási érdekeket legközvetlenebb módon sértő, az adóbevételekre fokozott veszélyt jelentő adózási jogsértések kiemelten szankcionálandók, azonban ott, ahol csekély mértékű adózási érdeksérelem valósul meg, ott a bírság megállapítása során ehhez is igazodni kell.
Azokban az esetekben, amikor a jogalkotó az alkalmazható szankció mértékét keretjelleggel határozza meg, a mérlegelés körében először a jogsértő magatartás értékelendő. A jogellenes cselekmény súlyának (azaz lehetséges vagy beállt következményeinek) mérlegelése után következhet az egyéniesítés, a szubjektív felróhatóság méltányosság keretében történő értékelése, ennek keretében az adózó adózási gyakorlata, általános jogkövetési hajlandósága, illetve az, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A mérlegelés során az okozott adózási érdeksérelmet, amelyet, mint lehetséges vagy beállt következményt, tulajdonképpen a jogellenes cselekmény súlyának megállapítása során kell figyelembe venni.
A mulasztási bírság kiszabására az adóhatóságnak a tudomásszerzéstől számított egy éven belül van lehetősége. A mulasztási bírság-határozat meghozatalának az elévülési idő mintegy objektív korlátként szab gátat, vagyis az elévülés bekövetkezésével akkor sem kerülhet sor a mulasztási bírság kiszabására, ha a tudomásszerzéstől számított egy év még nem telt el.