Hírek

A kisvállalati adó (KIVA) adónem egy egyszerűsített adónem, mely a szociális hozzájárulási adót (szocho) és társasági adót (tao) váltja ki. 2021. december 31-vel a szakképzési hozzájárulás megszűnt, így a KIVA a tao-t és a szocho-t váltja ki. Az adó mértéke 2022. január 1-jétől az adóalap 10 százaléka. Az adó alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel. Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére. Emellett az adóalap meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának növelésére (így beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan növekvő vállalkozásoknak, és koncepcionálisan is lényegesen egyszerűbb a társasági adónál.
A kisvállalati adó (KIVA) szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) részletezi.
A Katv. alapján a kisvállalati adó alanya lehet az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
A kisvállalati adóalanyiság megszűnése
A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinek tételes mértékei megduplázódnak. Az adóalanyiság 6 milliárd forint helyett 12 milliárd forint éves bevétel vagy 100 fő helyett 200 fő állományi létszám elérése esetén szűnik meg. E változás 2026. január 1-jén lép hatályba. [Katv. 19. § (5) bekezdés a) és h) pont.]
A Katv. 2025. évben hatályos 19 § (5) bekezdés az alábbiak szerint rendelkezik:
A kisvállalati adóalanyiság megszűnik

a)  a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal; január 01-jétől 12 milliárd Ft
b)   a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
c)  ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;
d)   az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal;
e)   az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért véglegessé vált döntéssel mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg;
f)   az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
g)   az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;
h)   a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt; január 01-jétől 200 fő az irányadó,
i)   a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás, vagy részesedéscsere napját megelőző napon;
j)   az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal;
k)   ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;
l) ha az adózónak az adóévben a Tao tv. 7 § (1) bekezdés ny) pontja, illetve 8 § (1) bekezdés j) pontja alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellene végrehajtania, az adóév első napját megelőző nappal;
m)  ha az adózónak az adóévben a Tao tv. 16/A §-a, illetve 16/B § alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellene végrehajtania, az adóév első napját megelőző nappal;
n) ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, a formaváltás napját megelőző nappal.

Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.
Az adóalanyiság a megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év zárul. Az üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.
Egy KIVA alany, egyszemélyes kft. tulajdonosa kapott egy ajánlatot, mely szerint egy nemzetközi hátterű cégcsoport egyik tagja megvásárolná a Kft.-ben fennálló üzletrészét. A vevő részéről merült fel az a kérdés, hogy a tervezett ügylet eredményeképpen megszűnik-e a Kft.  KIVA alanyisága vagy nem. Megszűnés esetében van-e olyan megszűnési ok, amelynél a kapcsolt vállalkozások adatait is figyelembe kell venni. A KIVA adóalanyiság megszűnésének eseteit a Katv. 19. § (5) bekezdése tartalmazza. A megszűnési okok között nem található olyan előírás, amely a tulajdoni szerkezetre, vagy annak állandóságára vonatkozna. Ha tehát a nemzetközi hátterű cégcsoport egyik tagja megvásárolni kívánja az ügyvezető üzletrészét, úgy önmagában ez az ügylet nem érinti a felvásárolt Kft. KIVA alanyiságát. A KIVA alanyiság választásakor az átlagos statisztikai állományi létszámra, illetve a bevételi értékhatárra vonatkozó kritériumok tekintetében figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozások adatait is a Katv. 16. § (3) bekezdése alapján. Amennyiben a KIVA alanyiság létrejött, úgy annak fennállása alatt a kapcsolt vállalkozások adatait – a megszűnési okok szempontjából – nem kell az adózó saját adataival összeszámítani, sem az átlagos statisztikai állományi létszám tekintetében, sem pedig a bevételi értékhatár vonatkozásában.
A Katv. 19. § (5) bekezdés h) pontja „megengedi”, hogy a KIVA-alany – a belépéskor irányadó jelenleg hatályos 100 fő maximumról – akár 200 főre emelje az átlagos statisztikai létszámot. A bevételi értékhatár vonatkozásában a Katv. 19. § (5) bekezdése nem utal arra, hogy a belépési feltételeket (azaz a kapcsolt vállalkozások adataival való összesítést) alkalmazni kellene a 6 milliárd forintos korlát vizsgálatánál. Ebből adódóan az utóbbi feltétel kapcsán is elegendő a Kiva alanynak a saját adatait figyelembe venni. Összességében tehát az a tény, hogy a KIVA alany Kft. a felvásárlást követően kapcsolt vállalkozás(ok)ra tesz szert, nem érinti a Kiva alanyiság fennállását. Más okoknál fogva a felvásárlást követően is megszűnhet a Kft. KIVA alanyisága, így például abban az esetben, ha egyesülésben, vagy szétválásban lenne érintett a későbbiekben, vagy a Kft. ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezne. Ezeket minden esetben vizsgálni szükséges.  Ezek az értékhatárok 2025. december és 2026. januárjától emelkednek 100 főről 200 főre, 6 milliárd Ft esetében 12 milliárd Ft-ra .
Társas vállalkozó többes jogviszonyban
Adott egy kisvállalati adóalany, ahol az ügyvezetést megbízási szerződés alapján egy olyan magánszemély látja el, akinek van heti 36 órát elérő munkaviszonya. A magánszemély az ügyvezetésre tekintettel díjazásban nem részesül. Kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a kisvállalati adó alapjának meghatározása során alkalmazni kell-e az ún. 112,5 százalékos szabályt 2025. évben, vagy pedig a tényleges díjazás, azaz a nulla forint képezi az adóalap részét.
A Katv. 20. § (1) bekezdése értelmében a kisvállalati adó alapja a tőke- és osztalékműveletek eredménye, növelve a személyi jellegű kifizetések összegével, azzal, hogy ez utóbbi tétel egyúttal minimum-adóalapot is képez. Személyi jellegű kifizetésként – a Katv. 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján – tag esetén a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 14. pont 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Kivétel ez alól, vagyis nem kell figyelembe venni a garantált bérminimum 112,5 százalékát arra az időszakra vonatkozóan, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.
A kérdéses esetben egy olyan többes jogviszonyos magánszemélyről van szó, akinek a járulékfizetésére nem a Tbj. 39. §-a, hanem a Tbj. 42. §-a vonatkozik. Ebből adódóan a 112,5 százalékos szabály nem irányadó, a kisvállalatiadó-alany társaságnál az említett személy által ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem képezi a kisvállalati adó alapját, amely a konkrét esetben nulla forint.
2026-os változás:
A társas vállalkozók esetében a havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának 112,5 százalékos eltérítése megszűnik. Ezzel párhuzamos módosítás, hogy a kisvállalati adó alapjában személyi jellegű kifizetésként a minimálbér 100 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás a minimálbér 100 százalékánál alacsonyabb. A csökkentést 2026. január 1-jétől kell alkalmazni. [Katv. 20. § (2) bekezdés b) pont.]