Hírek

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A sorozat előző részét itt találja.
Az ingyenes ügyletek esetkörei (folyt.) 
Ellenértékes termékértékesítésként kezelendő ingyenes ügyletek (folyt.)
Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ingyenes ügyletek (folyt.)
A Kúria 2025. április 3-án kelt, Kfv.I. 35.030/2025/6. sz. végzésében foglalkozott az ingyenes átadás áfakötelezettségének kérdésével.
A tényállás szerint az ügy felperese gazdasági tevékenysége keretében több közcélú, infrastrukturális beruházást valósított meg. A beruházásokkal létrejött vagyonelemeket a felperes a korábban létrejött megállapodások alapján két önkormányzatra ellenérték nélkül átruházta.
A perbeli adóellenőrzés során a vizsgálat tárgyát képezte a játszótér és óvoda kialakítására szolgáló építési telek önkormányzat részére történő térítés nélküli átadásának adóztatása.
A felperes álláspontja szerint gazdasági célja, az építési telek kialakítása nem valósulhatott volna meg az ingyenes átadás nélkül, az önkormányzat képviselőtestülete ugyanis a helyi építési szabályzat módosítását nem támogatta volna a felperes által a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése nélkül. Szerinte a C-528/19. számú  EUB ítélet alapján esetében az átadás nem von maga után áfafizetési kötelezettséget, mert valójában a beruházás végső felhasználója az építtető adóalany, vagyis nem került sor a vállalkozási tevékenységi körből történő kivonásra.
Az alperesi adóhatóság indoklása szerint a játszótér és az óvoda kialakítására szolgáló építési telek térítésmentes átadására az önkormányzattal kötött megállapodás alapján szükség volt, ugyanakkor azok nem szükségszerűek a felperes gazdasági tevékenységének folytatásához, tényleges végső felhasználója nem a felperes, mivel létesítésüket és átadásukat követően azokat alapvetően és elsődlegesen a nyilvánosság használja.
Az a körülmény, hogy valamely beruházást az adóalanynak el kellett végeznie, nem jelenti automatikusan, hogy ezen létesítmények, vagyonelemek ne kerülnének elkészültüket követően az adóalany gazdasági tevékenységéből kivonásra. Gazdasági tevékenységi körből való kivonásként értékelendő ugyanis a felperes által megépített játszótér és építési telek önkormányzat részére történő átadása, tekintve, hogy az építési telek és a játszótér célja elsődlegesen nem az adóalany gazdasági tevékenységének szolgálata, hanem alapvetően és elsődlegesen azt a nyilvánosság, vagy más személy használja.
A  Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletéből éppen az az elemzés hiányzik, amely alapján megítélhető lenne az Áfa tv. 11. § (1) bekezdésének alperesi alkalmazása, vagyis, hogy az építési telek és játszótér ingyenes átengedésének célja a felperes gazdasági tevékenységét szolgálta-e.
Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta kellő körültekintéssel, hogy fennáll-e a C-528/19.  EUB ítéletben vizsgált tényállás azonossága a perbelivel, ebből következően az EUB ítélet 3. pontjában írt végkövetkeztetés a perbeli ügyletre helytálló és alkalmazható-e.  Nem lehet eltekinteni attól, hogy az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban vizsgált uniós jogi norma értelmét a megkereső bíróság által elé tárt tényállásra vonatkoztatva adja meg, így az ott szereplő értelmezést nem lehet minden vizsgálat és összehasonlítás nélkül a perbeli tényállásra felhasználni.
A Kúria az eljárási hibák miatt az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Megállapítható tehát, hogy a magyar adóhatóság jogértelmezésében és a Kúria ítélkezési gyakorlatában is egyértelműen megjelent a vállalkozásból történő kivonás mozzanatának kulcsfontosságú elemként történő megítélése a termékértékesítésként kezelendő ingyenes ügyletek vonatkozásában.