Hírek

Releváns jogszabály:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az ingyenes ügyletek esetkörei (folyt.)
Ellenértékes szolgáltatásnyújtásként kezelendő ingyenes ügyletek (folyt.)
Az Áfa tv. 14. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ingyenes ügyletek (folyt.)
A vállalkozásidegen cél mint kritérium (folyt.)
A csoportos munkásszállítás áfabeli megítéléséről szóló 2001/87. Adózási kérdés a cikksorozat XLVIII. részében már említett C258/95. sz. Fillibeck-ügyben hozott EUB-ítéletben foglaltakkal összhangban kifejtette: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 103. § (1) bekezdésének előírásai értelmében a munkavállaló kötelezettsége, hogy munkahelyén időben, és munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenjen. A munkaadó adóköteles bevételszerző tevékenysége tehát általánosságban attól kezdve értelmezhető, amikor a munkavállaló munkavégzésre már rendelkezésére áll. A munkába járást a munkavállalónak magának kell megoldania, vagy ha a munkáltató gondoskodik is erről, annak költségeit – részben vagy egészben – indokolt a munkavállalóra áthárítania. Ez a szemlélet közgazdaságilag is indokolt. Nem szerencsés ugyanis adóztatás szempontjából megkülönböztetni azt az esetet, amikor a munkavállaló munkabéréből fedezi a közlekedési szolgáltatás igénybevételét (végső fogyasztóként adóval növelt ellenértéken) attól az esettől, amikor a közlekedési szolgáltatást részére munkáltatója nyújtja. Az általános megítélés szerint tehát a munkáltató által a munkavállalónak térítésmentesen nyújtott közlekedési szolgáltatás nem az adóköteles bevételszerző tevékenység része, következésképp a régi Áfa tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja előírásai értelmében az azzal összefüggő előzetesen felszámított áfa nem levonható.
Sajátos körülmények fennállása esetén – tehát csak rendkívül szűk körben – azonban megengedhető a fenti elvektől való eltérés. Ilyen körülmény lehet, ha a munkavállalónak nincs lehetősége menetrendszerű közlekedés igénybevételére, mert speciális munkarendben dolgozik, vagy a munkavégzés helyszíne tömegközlekedéssel megközelíthetetlen. Ez esetben, ha a munkáltató gondoskodik a munkások szállításáról, azt a saját adóköteles bevételszerző tevékenysége érdekében teszi. A személyszállítás ugyanis ilyenkor a munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében történik, a munkáltató rendeltetésszerű működését szolgálja.
A csoportos munkásszállítással összefüggő előzetesen felszámított áfa levonására – fentiek értelmében – így kizárólag akkor van lehetőség, ha a munkáltató által biztosított személyszállítás csak munkavégzés céljából vehető igénybe, és a dolgozónak a munkaidő kezdetén való, megjelenéséhez más tömegközlekedési eszköz nem áll rendelkezésére. A munkába járás ily módon történő megoldásának indokoltságát – annak adóügyi megítélése végett – az adóhatóság az ellenőrzések során vizsgálja.
A kivételesnek minősülő esetekben a munkaadónak a munkásszállítással összefüggő áfalevonási jogosultságát az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja nem korlátozza, következésképp a szerződéses buszjáratot üzemeltető adóalany által áthárított áfa levonható. Amennyiben pedig a munkaadó saját járművével végzi a sajátos körülményekre tekintettel a személyszállítást, úgy az nem minősül az Áfa tv. hatálya alá tartozó ingyenes szolgáltatásnyújtásnak. Az adóalany ugyanis nem munkavállalójának szolgáltat, hanem ezáltal is saját rendeltetésszerű működését biztosítja. A csoportos munkásszállítással kapcsolatos áfa ez esetben is levonható, ugyanakkor az Áfa tv. 9. §-ára hivatkozással adókötelezettség nem áll fenn.
A vásárlók és munkavállalók számára üzemeltetett ingyenes buszjáratról szóló 2007/3. Adózási kérdés a munkavállalók részére üzemeltetett buszjárat kapcsán visszahivatkozik a 2001/87. Adózási kérdésre. Ez az Adózási kérdés is rögzíti, hogy amennyiben a munkaadó saját járművével végzi a sajátos körülményekre tekintettel a személyszállítást, úgy az nem minősül az Áfa törvény hatálya alá tartozó ingyenes szolgáltatásnyújtásnak. A levezetés itt bővül azzal a gondolattal, hogy ilyen esetben az adóalany nem munkavállalójának szolgáltat, hanem ezáltal is saját rendeltetésszerű működését biztosítja.