Ingyenes ügyletek áfája (XIX. rész)
Releváns jogszabály:–
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
A sorozat előző részét itt találja.
Az ingyenes ügyletek esetkörei (folyt.)
Ellenértékes termékértékesítésként kezelendő ingyenes ügyletek (folyt.)
Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ingyenes ügyletek (folyt.)
A gyakorlatban felmerült kérdések (folyt.)
Vadászathoz, vadgazdálkodáshoz kapcsolódó termékátadások
Vadásztársaságok részéről a gyakorlatban kérdésként merül fel, hogy a tagok, illetve a bérvadászok részére külön díj felszámítása nélkül átadott vadhús után keletkezik-e áfafizetési kötelezettségük az Áfa tv. 11. §-ának előírásai alapján.
A vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos adózási kérdések az adójogszabályok és a speciális ágazati jogszabályi előírások együttes értelmezésével válaszolhatóak meg.
A vadászat és a vadgazdálkodás legfontosabb ágazati szabályait a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.), valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) tartalmazza.
A vadásztársaságok egyesületi formában működnek, ezért működésükre vonatkoznak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) előírásai is.
Az Áfa tv. 11. §-ából adódóan az ingyenes juttatásokhoz kizárólag akkor kapcsolódhat áfafizetési kötelezettség, ha az ingyenesen átadott termék, illetve ingyenesen nyújtott szolgáltatás kapcsán az adóalanynak volt adólevonási joga. Egy kizárólag adómentes tevékenységet végző egyesületként működő vadásztársaság esetén ezért az ingyenes átadás utáni áfakötelezettség fel sem merül.
Lényeges továbbá, hogy önmagában az, hogy egy termékért annak megszerzője nem fizet külön ellenértéket, nem is feltétlenül jelenti azt, hogy az átadás ingyenesen történt.
Így például, ha egy vadásztársaság az alapszabálya értelmében a tagjai részére juttatott vadhúsért a tagoktól a minden tagra kötelező tagsági díjon, egyéb hozzájáruláson kívül külön díjat nem számít fel, akkor nem ingyenes átadás valósul meg, hiszen a tagsági díj, egyéb hozzájárulás átalánydíj-jelleggel ezen értékesítésnek is ellenértékét képezi.
Úgyszintén nem ingyenes átadás történik, ha a vadásztársaság a Vtv. 10. § (1) bekezdés c) pontja alapján bérvadászatra vonatkozó megállapodást köt, és a felek úgy állapodnak meg, hogy a bérvadász által elejtett vad húsáért a vadásztársaság nem számít fel külön díjat. A bérvadászat lényege ugyanis az, hogy a vadászatra jogosult ellenérték fejében biztosítja más vadász, vadásztársaság, gazdasági társaság számára meghatározott fajú, ivarú és számú vad vadászatát. Ha pedig az elejtett vad húsáért nem kell külön díjat fizetni, ez azt jelenti, hogy a vadászati szolgáltatás ellenértékének megfizetése fejében a bérvadász a vadhús tulajdonjogát is megszerzi.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a bérvadász főszabály szerint külön díj fejében szerezheti meg az elejtett vad húsát, de egy bizonyos méret alatt nem kell külön díjat fizetni. Az utóbbi esetben sem ingyenes a vadhús átengedése, mivel tartalmilag arról van szó, hogy a méretkorlát alatti vad húsának tulajdonát a bérvadász már a vadászati szolgáltatás díjának megfizetése ellenében megszerzi.