Ingyenes ügyletek áfája (XXI. rész)
Releváns jogszabály:–
2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
A sorozat előző részét itt találja.
Az ingyenes ügyletek esetkörei (folyt.)
Ellenértékes termékértékesítésként kezelendő ingyenes ügyletek (folyt.)
Az Áfa tv. 11. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ingyenes ügyletek
Míg az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése az ellenértékes termékértékesítésként kezelendő „klasszikus” ingyenes ügyletek adóztatását szabályozza, a 11. § (2) bekezdése speciális, termékekhez kapcsolódó tényállásokat tartalmaz, amik szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősülnek, ezáltal adókötelezettséget eredményeznek.
Saját rezsis beruházás
Az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) pontja ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősíti az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházását, ha ennek eredményeként az adóalany tárgyi eszközt állít elő (ún. saját rezsis beruházás).
A „saját beruházás” fogalmát az Áfa tv. nem határozza meg. Az adóhatósági gyakorlat szerint nemcsak az tartozik ide, ha a vállalkozás teljes egészében maga állítja elő a tárgyi eszközt, hanem az is, ha a munkálatokban külsős kivitelező is közreműködik, sőt, az is, ha a beruházó minden munkát idegen kivitelezővel végeztet el, és kizárólag a beruházáshoz szükséges anyagot biztosítja a kivitelező számára.
Tárgyi eszköz előállításáról az áfa rendszerében akkor beszélhetünk, ha a beruházás eredményeként új tárgyi eszköz jön létre. A meglévő tárgyi eszközön végzett munkák, így például a tárgyi eszköz felújítása, átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása nem tartozik ebbe a körbe, így adókötelezettséget sem keletkeztet, akkor sem, ha az adóalany közreműködésével történik.
A 2012/9. Adózási tanácsban is olvasható adóhatósági álláspont értelmében, minthogy a tárgyi eszköz előállítása értékesítésnek minősül és áfa fizetési kötelezettséget keletkeztet, ezen – az Áfa tv. a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti – értékesítés levonásra jogosító tevékenységnek minősül. A beruházás folyamatában felhasznált termékeket, szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított áfa ezért teljes mértékben levonható, azzal, hogy a levonás időpontjára speciális szabályt határoz meg az Áfa tv. 134. §-a. [Az Áfa tv. 120. § e) pontja a tárgyi eszköz előállítása miatt az aktiváláskor az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) pontja alapján fizetendő adóként megállapított áfa tekintetében is biztosít levonási jogot, ez azonban már ahhoz igazodó mértékben áll fenn, hogy az előállított tárgyi eszközt milyen mértékben használja adólevonásra jogosító tevékenységhez a vállalkozás.]
Az adókötelezettség keletkezésének időpontja tekintetben az Áfa tv. nem tartalmaz speciális előírást, ezért az 55. § (1) bekezdésében foglalt főszabályt kell alkalmazni, mely szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul.
A 2009/9. Adózási kérdésben kifejtett hivatalos adóhatósági álláspont szerint a tárgyi eszköz fogalmi meghatározásából következően a saját vállalkozásban végzett beruházás során létrehozott termékről általában akkor állapítható meg, hogy történt-e az Áfa törvény 259. § 21. pontja fogalmi elemeinek (ingatlan, illetve olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását) megfelelő tárgyi eszköz létrehozása, ha az eszközt már rendeltetésszerűen használatba is vették. Az Áfa törvény 55. § (1) bekezdése szerinti tényállásszerű megvalósulás tehát a beruházással létrehozott tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételi időpontjában van, így az adófizetési kötelezettség a 11. § (2) bekezdésének a) pontja okán ezen időponttal keletkezik.
(A saját rezsis beruházásban előállított tárgyi eszközhöz kapcsolódó adófizetési kötelezettséggel és levonási joggal részletesen foglalkozik a „Tárgyi eszköz az áfában” c. cikksorozat I. és II. része.)