Hírek

Releváns jogszabály:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A sorozat előző részét itt találja.
Az ingyenes ügyletek esetkörei (folyt.)
Ellenértékes termékértékesítésként kezelendő ingyenes ügyletek (folyt.)
Az Áfa tv. 11. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ingyenes ügyletek (folyt.)
Az adóalany megszűnése (folyt.)
Amint arról a cikksorozat előző részében már volt szó, az Áfa tv. alkalmazásában kizárólag a 17. § (3) bekezdésében meghatározott esetek minősülnek jogutódlással történő megszűnésnek. A felsorolásban nem szereplő esetekben akkor sem alkalmazható a kedvező szabály, ha a termék megszerzője egyébként megfelel a 18. § (1) bekezdésében meghatározott konjunktív feltételeknek.
Ha például egy magánszemély egyéni vállalkozóként működik, de úgy dönt, hogy megszünteti az egyéni vállalkozását, és a továbbiakban betéti társaság keretében kíván gazdasági tevékenységet folytatni, akkor nem mentesül az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés d) pontja szerinti áfafizetési kötelezettség alól. Egyéni vállalkozó esetén ugyanis az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés d) pontja kizárólag azt ismeri el jogutódlásnak, ha az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég vagy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel szűnik meg. A betéti társaság alapítását az Áfa tv. nem ismeri el jogutódlásként. Az egyéni vállalkozó záró áfabevallásában ezért az egyéni vállalkozás időszakában áfalevonási joggal beszerzett, a megszűnéskor még nem értékesített termékek után fizetendő áfát kell beállítani.
Így például, ha az egyéni vállalkozó üzlethelyiséget vásárolt, aminek levonhatta az áfáját, és az üzlethelyiséget azért nem adja el, mert a létrehozni kívánt betéti társaságba kívánja bevinni, az egyéni vállalkozás záróbevallásában áfát kell fizetnie az üzlethelyiség után. Az adóalap pedig nem az eredeti nettó beszerzési ár lesz, hanem a teljesítéskori beszerzési ár, tehát a megszűnéskori piaci ár, vagyis lehet, hogy az eredetileg levonthoz képest lényegesen magasabb áfát kell a megszűnéshez kapcsolódóan megfizetni. (Az adóalapra vonatkozó előírásokkal a cikksorozat a későbbiekben részletesen foglalkozik.)
Ha viszont az egyéni vállalkozás megszüntetése egyszemélyes kft. alapítása miatt történik, akkor ez jogutódlásnak minősül az áfa rendszerében, és a törvényi feltételek teljesülése esetén nem áll be a termékértékesítéshez fűződő joghatás, következésképpen az egyéni vállalkozás záró áfabevallásában nem kell fizetendő áfát szerepeltetni a megszűnéskor még tulajdonban tartott, levonási joggal beszerzett termékek után.
Megint más a helyzet akkor, ha a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti, de az áfaalanyiságot eredményező tevékenységét adószámos magánszemélyként tovább folytatja. Ekkor ugyanis nem az adóalany szűnik meg, hanem csupán az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultsága.
Az Áfa tv. 5. § (1) bekezdése értelmében az áfa rendszerében adóalanynak az a jogképes személy vagy szervezet minősül, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog alapján kell elbírálni.
Áfa tekintetében a természetes személy nem „kettőződhet meg” egyéni vállalkozásra és természetes személyre, mivel a jogalanyisága nem tud elkülönülni az adóalanyiságától.
Az áfa rendszerében a fentiek következtében ugyanazon adószám alatt ugyanaz a természetes személy lesz az adó alanya valamennyi általa folytatott bevételszerző tevékenysége tekintetében, függetlenül attól, hogy az adott tevékenységet egyéni vállalkozói vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személyi minőségében végzi.
Amikor tehát az egyéni vállalkozó bejelenti az egyéni vállalkozói tevékenysége megszüntetését (régi terminológiával „visszaadja” a vállalkozói igazolványát), de magát a tevékenységet adószámos magánszemélyként tovább folytatja, akkor az adóalanyisága nem szűnik meg, csupán a tevékenység folytatásának formájában következik be változás. Mivel pedig az adóalany nem szűnik meg, az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása fel sem merül.
Ugyanígy, ha mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó törölteti magát az egyéni vállalkozói nyilvántartásból, de a tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként folytatja, akkor az áfaalanyisága nem szűnik meg, ezért a megszűnéshez kapcsolódó áfafizetési kötelezettség e körben sem értelmezhető.