Hírek

Releváns jogszabály:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A sorozat előző részét itt találja.
Az ingyenes ügyletek esetkörei (folyt.)
Ellenértékes termékértékesítésként kezelendő ingyenes ügyletek (folyt.)
Az Áfa tv. 11. § (3) bekezdése szerinti kivételek
A törvény meghatároz olyan esetköröket, amelyek, bár megfelelnek az ellenértékes termékértékesítésként kezelendő ingyenes ügylet kritériumainak, mégsem keletkeztetnek áfakötelezettséget.
Az Áfa tv. 11. § (3) bekezdése értelmében nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek
a) a közcélú adomány,
b) ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket.
Az Áfa tv. 269. §-a meghatározza, hogy a törvény alkalmazásában milyen feltételekkel tekinthető egy ingyenes átadás közcélú adománynak, árumintának, illetve kis értékű terméknek. A kedvező szabály kizárólag az ezen kritériumoknak megfelelő térítésmentes átadásokra alkalmazható.
A 153/D. § (1) bekezdés b) pontja szerint a 11. § (3) bekezdésében meghatározott esetek nem minősülnek az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának, vagyis az áfa összegét nem kell a 153/C. § szabályai szerint fizetendő adót növelő tételként bevallani.
Ha tehát az ingyenes átadás besorolható a 11. § (3) bekezdésében felsorolt kategóriák valamelyikébe, akkor sem az adólevonással beszerzett termékek levont áfáját nem kell visszafizetni (a beszerzéskori adólevonási jog érintetlen marad), sem az átadás nem keletkeztet áfakötelezettséget. Az adóalany ilyenkor „megtarthatja” a beszerzéshez kapcsolódóan levonásba helyezett áfát, annak ellenére, hogy a termék végül nem adóköteles értékesítést szolgál.
Ez a kedvező szabály azonban csak akkor alkalmazható, ha az adóalany eredetileg nem ingyenes átadás céljából szerezte be a terméket, hanem az áfás gazdasági tevékenységéhez beszerzett termékről később dönt úgy, hogy azt közcélú adományként, árumintaként vagy kis értékű termékként történő ingyenes átadás céljából kivonja a vállalkozási köréből.
Más a helyzet akkor, ha az adóalany már a termék beszerzésekor tisztában van azzal, hogy azt közcélú adományként, árumintaként vagy kis értékű termékként ingyenesen át fogja adni. Amint ugyanis arról a cikksorozat IV. részében már volt szó, a következetes adóhatósági jogértelmezés szerint az eleve ingyenes átadás, szolgáltatásnyújtás céljára történő beszerzések előzetesen felszámított áfája nem vonható le.
Amennyiben tehát az adóalany egy terméket eleve ingyenes átadás céljára szerez be, szolgáltatást ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz vesz igénybe, akkor adólevonási jog nem illeti meg. Az adóhatósági jogértelmezés szerint akkor is ez a helyzet, ha a kivételek közé tartozó célból (közcélú adományként, árumintaként vagy kis értékű termékként történő átadás céljára) történik a beszerzés.