Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 28. pontja szerint kapcsolt vállalkozás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) szerinti kapcsolt vállalkozás. Utóbbi törvény 4. § 23. pontja tartalmazza az említett definíciót. Ebből kiderül, hogy az esetek egy részében a kapcsolt vállalkozási viszony az adózó – a társasági adó alanya – és más személy között áll fenn. Utóbbi személy lehet például egyéni vállalkozó is, ha az többségi befolyással bír a társasági adó alanyában a polgári jog szabályai szerint.
Elsőre meghökkentőnek tűnhet kapcsolt vállalkozási jogviszonyról beszélni alapítványnál, azonban léteznek olyan esetek, amikor ez a tényállás megvalósulhat.
Az alapítványokra vonatkozó előírásokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) Harmadik Könyvének első része (általános szabályok) és hatodik része (speciális szabályok) tartalmazza.
A Ptk. 3:378. §-a szerint az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.
Ha több alapító létesít alapítványt, az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják (Ptk. 3:380. § (2) bekezdés).
Mivel a Ptk.-nak az alapítványokra vonatkozó szabályaiból következően az alapítvány esetében a szavazatok több mint felével történő rendelkezés, illetve a tagi vagy részvényesi jogviszony értelmezhetetlen fogalmak, többségi befolyásról, vagyis az alapítványban szavazattöbbségen vagy meghatározó befolyáson alapuló többségi befolyással rendelkező személyről nem beszélhetünk, ilyen irányban tehát kapcsolt vállalkozási viszony nem állhat fenn. Ez azt jelenti, hogy a Tao. tv. 4. § 23. pont b) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyról alapítvány esetén nem beszélhetünk, mivel a polgári jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az alapítványban egy másik személy közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezzen. [A hivatkozott előírás szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik].
A Tao. tv. 4. § 23. pont a) alpontja pedig akként rendelkezik, hogy kapcsolt vállalkozás az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. Mielőtt eme rendelkezést vizsgálnánk az alapítvány vonatkozásában, tekintsük át, milyen előírásokat tartalmaz a Ptk. az alapítvány tevékenységeit (pontosabban annak korlátait) illetően. A Ptk. 3: 379. § (1)-(3) bekezdései szerint alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.
A Ptk. utóbbi rendelkezéséből következően az alapítvány lehet tagja – de csak korlátozott felelősségű tagja – más szervezetnek, például gazdasági társaságnak, ebben a relációban tehát már beszélhetünk kapcsolt vállalkozásról. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony fennállhat a Tao. tv. 4. § 23. pont a) alpontja alapján alapítvány és gazdasági társaság között, ha az alapítvány a gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkezik.
A fentiekben említésre került, hogy az alapítványban többségi befolyás megléte nem értelmezhető, ebből következően a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozási viszony alapítványnál szintén nem értelmezhető.
Cikkünk témája kapcsán még érdemes megvizsgálni, hogy a kapcsolt vállalkozási jogviszony fennállhat-e Tao. tv. 4. § 23. pont f) alpont alapján. Eme rendelkezés szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.
Elmondható azonban, hogy kapcsolt vállalkozási viszony a Tao. tv. 4. § 23. pont f) alpont alapján alapítvány esetében általában szintén nem állapítható meg, mivel annak feltétele, hogy az alapítványnál és az alapítók tulajdonában lévő társaságnál az irányítással kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe ugyanaz a személy hozza meg vezető tisztségviselőként. Ha tehát az adott társaság és az alapítvány ügyvezetése (kuratóriuma, kurátora) eltér egymástól, biztosan nem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony. Kapcsoltság e pont alapján kizárólag akkor valósulhat meg, ha mindkettőben ugyanaz a személy rendelkezik önálló képviseleti joggal, vagy ugyanazon személyekből álló testület látja el mindkét jogi személy ügyvezetését.
Amennyiben például egy alapítványt kéttagú kuratórium képvisel, együttes aláírási joggal, és a kuratórium egyik tagja egy társaság ügyvezetője önálló képviseleti joggal, akkor az alapítvány és a társaság nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ha viszont az alapítvány kuratóriumának tagjai a társaság ügyvezetését is együttes aláírási joggal látják el, akkor a kapcsolt viszony fennáll. Ugyanígy kapcsolt lesz az alapítvány és a társaság, ha az alapítványt kurátor képviseli, aki a társaság ügyvezetését is önálló képviseleti joggal látja el.
Egy alapítvány és egy másik személy között elviekben tehát fennállhat kapcsolt vállalkozási viszony, azonban kizárólag akkor, ha az ilyen viszony fogalmi ismérvei teljesülnek.