Hírek

Az adóeljárás tekintetében a témát illetően az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Az adófizetési kötelezettség nem határidőben történő teljesítése esetén az esedékesség időpontjától számítva késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság az adózó terhére, hasonló szankciót állapít meg az adóhatóság a költségvetési támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén. Az állami pénz jogosulatlan használata, igénybevétele valósul meg akkor is, ha az adózó a bevallásában nem tünteti fel adóját, támogatását vagy a tényleges fizetési kötelezettségénél kisebb összeget vall be, és az adóhatósági ellenőrzés ennek hatására adóhiányt tár fel. Az Art. egységesen kezeli a jogosulatlanul igénybe vett támogatást, illetve a meg nem fizetett adót, ezért az adóhiány megállapításakor – annak eredeti esedékességétől – késedelmi pótlék felszámítását is kötelezővé teszi. Az állami költségvetés pénzeszközeinek használata esetén tehát – az idegen pénz használatáért járó kamat mintájára – pótlékot kell fizetni.
Az Art. 3. számú melléklete, illetve néhány adó esetében az azt meghatározó anyagi jogszabály tartalmazza azokat az esedékességi időpontokat, ameddig az adót meg kell fizetni, illetve amely időponttól a támogatást igénybe lehet venni.
Ha az adózó az esedékességi időpontig nem fizeti meg kötelezettségének teljes összegét, akkor az elmulasztott határidőtől a megfizetés időpontjáig pótlékot kell fizetnie.
Támogatás esetén a késedelmi pótlék fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az adózó az esedékességi időpont (a támogatás megnyíltának időpontja) előtt veszi igénybe a támogatást, illetve, ha olyan támogatást vesz igénybe, amelyre nem is jogosult. Ez utóbbi esetben azonban még adóbírságot is fizetni kell.
Az adóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az adóelőlegre, a pótlékra és a bírságra is. Tehát ezeknek az esedékességi időn túli megfizetése is pótlék felszámítását vonja maga után. A késedelmesen befizetett késedelmi pótlék nem képez pótlék alapot.
Ha a kötelezettség előírása határozattal történik, akkor a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell az előírt összeget megfizetni, vagyis a 16. nappal kezdődik a pótlékszámítás.
2021. június 10-től kiegészült a szabályozás, így a késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól a teljesítés – vagy a pénzfizetési kötelezettség más módon történő megszűnése – napjáig, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig kell késedelmi pótlékot fizetni (Art. 206. §).
Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő. Nem alkalmazható a késedelmi pótlék fizetési kötelezettség, ha az illeték törlésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) és (4) bekezdése, illetve a 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor. A késedelmi pótlék – az adóhatósági megállapítás kivételével – a késedelem napján végrehajtható.
A késedelmi pótlékot az adóhatóság automatikusan számítja fel a tartozásként nyilvántartott fizetési kötelezettség után külön döntés meghozatala nélkül, illetve ellenőrzés esetén azt az adózóval az adóhiányt megállapító döntésben közli. A késedelmi pótlék az adózó adószámláján kerül előírásra. Az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot az állami adó- és vámhatóság nem írja elő az adózó adószámláján (korábban ez az értékhatár 2000 forint volt). Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel. (Art. 207. §)
A késedelmi pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván.
A késedelmi pótlék alapját csökkenti
a) az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege (nettó pótlékszámítás),
b) az a tartozás, amelyre az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett.
Az Art. a késedelmes teljesítés esetére késedelmi pótlék-fizetési kötelezettséget ír elő, amit a nettó pótlékszámítás elvének figyelembevételével kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével.
Az állami adóhatóságnál a késedelmi pótlékot külön adófolyószámlán tartják nyilván, elkülönítve a többi adónemtől. Az Art. előírja, hogy a késedelmi pótlék számításakor a más adószámlán nyilvántartott túlfizetéssel csökkenteni kell a pótlékalapot. Gyakorlatilag tehát a folyószámla napi egyenlege dönti el, hogy egy adott napon van-e pótlékalap vagy nincs. A napi pótlékszámítás során figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, melyre fizetési könnyítést (részletfizetést, fizetési halasztást) engedélyeztek.
Csak az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott adószámlákat lehet – a pótlék számítása szempontjából – kompenzálni. Hiába történt téves túlfizetés egy önkormányzat által vezetett számlán, ezt az állami adóhatóság a pótlék számítása során nem veheti figyelembe.
Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapját nem csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani. (Art. 209.§)
Az Art. szerint tehát a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamathoz igazodik. A jegybanki alapkamatot az MNB teszi közzé, ami a Magyar Közlönyben is megjelenik. A pótlék számítása mindig a késedelem fennállásakor érvényben lévő alapkamathoz igazodik.
A késedelmi pótlék felszámítása három módon történhet:
1. Az állami adó- és vámhatóság a beérkező bevallásokhoz képest megvizsgálja a befizetett összegeket és amennyiben pótlékalapot állapít meg (a bevallott, a jogerős határozattal, értesítéssel előírt adó nagyobb, mint a befizetett összeg, illetve támogatás esetében előbb történt az igénybevétel, mint az a bevallásban feltüntetésre került, vagy kisebb összeget vallott az adózó, mint amennyit igényelt), akkor a fizetési eltérés egyes napjain érvényes késedelmi kamatot számítja fel.
2. Ha az adóhatóság az ellenőrzése során adóhiányt tár fel, akkor az utólagos adómegállapítás keretében meghozott határozatában az adó (jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény) után az eredeti esedékességtől számítva megállapítja a késedelmi pótlék összegét. A pótlék mindig ahhoz igazodik, hogy az adóhiány keletkezésekor mennyi volt annak mértéke.
3. Végül a késedelmi pótlék összegét az adózó maga is megállapíthatja és befizetheti.
A felszámított késedelmi pótlék elkülönített számlára kerül. Az Art. szabálya szerint a meg nem fizetett késedelmi pótlékot nem terheli késedelmi pótlék.