Hírek

Cikkünk első részében az főbb jogszabályi rendelkezéseket ismertettük, a témát jelen cikkben folytatjuk.
Az adóeljárás tekintetében a témát illetően az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII.28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Késedelmi pótlék mérséklése
Az adóhatóság az adózó formailag nem meghatározott, határidőhöz nem kötött kérelmére vagy hivatalból az adóhatósági döntésben a felszámításra kerülő pótlék kezdő időpontját – az eredeti esedékességet kitolva – későbbi időpontban állapíthatja meg. Későbbi esedékességi időpont megállapítására az elsőfokú eljárásban, a jogorvoslati eljárásban, illetve külön kezdeményezett eljárásban sor kerülhet, ennek egyetlen feltétele, hogy kivételes méltánylást érdemlő körülmény álljon fenn.
A kivételes méltánylást érdemlő körülménynek a pótlék keletkezésével kell kapcsolatban állnia, amelyet az eset összes körülményének részletes mérlegelése után lehet eldönteni. Különösen ilyen körülmény lehet az, amikor az adóhiány megállapítása téves, az általános adóhatósági joggyakorlattól eltérő adóhatósági tájékoztatásra vezethető vissza.
Amennyiben az adózó az adóhatóság által megküldött értesítésben közölt késedelmi pótlékkal nem ért egyet, kérheti annak módosítását.
Amennyiben az adózó által vitatott pótlékot teljes mértékben tévedésből számították fel (ügyviteli hiba) az elsőfokú adóhatóság gondoskodik a tévesen felszámított pótlék törléséről és erről levélben, vagy a személyes egyeztetésről felvett jegyzőkönyv másolati példányával tájékoztatja az adózót.
Abban az esetben, ha az elsőfokú adóhatóság az adózó kérelmének csak részben ad helyt, vagy elutasítja, akkor az ügyben alakszerű határozattal dönt. Az adózó fellebbezését a másodfokú adóhatóság bírálja el.
A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor az adóbírság mérséklésének sincs helye. Nincs helye az adóbírság mérséklésének vagy kiszabása mellőzésének sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
Késedelmi pótlék értesítő
Az Art. tartalmaz egy adószámla fogalmat, mely szerint adószámla az állami adó- és vámhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság által vezetett, az adózói fizetési kötelezettség és költségvetési támogatási igény, valamint az azokkal összefüggő pénzforgalom tételes, illetve egyenleg szintű kimutatására szolgáló nyilvántartás. Az adószámla-kivonat a NAV által nyilvántartott legfontosabb adószámla-adatokat tartalmazó kimutatás. Célja kettős: egyrészt biztosítja, hogy az adóhatóság által vezetett nyilvántartási adatok összevethetőek legyenek az (főként gazdálkodási tevékenységet folytató) adózó saját nyilvántartásaiban szereplő információkkal, másrészt felhívja az adózó figyelmét, ha kiegyenlítetlen tartozása állna fenn, s így ellentmondás esetén biztosítja az egyeztetés lehetőségét.
A késedelmi pótlék-értesítőben a tartozás határidőben történő megfizetésének elmaradásáért járó szankció tételes számszaki levezetése olvasható. Az adóhatóságoknak jogszabály írja elő az adószámla-kivonat és a késedelmipótlék-értesítő előállítását és kiküldését. A NAV a tájékoztatókat kizárólag 5 ezer forintot meghaladó összegű tartozás vagy túlfizetés esetén küldi ki, minden évben október 31. napjáig.
Az önkormányzati adóhatóság az általa nyilvántartott tételek vonatkozásában ezer forint összegű egyenleg felett, szeptember 10. napjáig szolgáltat adatot. Ha tehát valakinek nincs a kivonat készítésekor hátraléka vagy túlfizetése, akkor nem kap semmiféle tájékoztatást [az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) 22. §]. Az adóhatóság az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, illetve hivatalos elektronikus elérhetőséggel rendelkezők számára nem papír alapon, postai úton, hanem elektronikus formában nyújt tájékoztatást.
A NAV a késedelmi pótlékot más adónemektől elkülönített számlán tartja nyilván, így azt, hogy az adóhatóság az adott napra felszámít-e késedelmi pótlékot, az adózó folyószámlájának aktuális egyenlege határozza meg; ha az negatív (a tartozásokat meghaladó mértékű túlfizetéssel rendelkezik) vagy nullás, akkor a tárgynapot illetően nem kerül sor késedelmi pótlék felszámítására. A túlfizetés mellett az adóhatóság által engedélyezett fizetési könnyítéssel érintett tartozástételeket sem lehet figyelembe venni a pótlékalap meghatározásakor. Fizetési könnyítésnek minősül a részletfizetés és a fizetési halasztás (Art. 198. §). Ezen esetekben pótlékot a kérelmet elbíráló határozat véglegessé válásáig, engedélyezés esetén viszont csak az elsőfokú határozat keltének napjáig kell felszámítani (Art. 200. §).
Változás: havi késedelmi pótlék értesítő 2025.01.01-jétől
2025. január 01-jével a Nemzeti Adó-és Vámhivatal havi pótlékelőírást tartalmaz. Közhiteles adószámla nyilvántartás alapja a késedelmi pótlék felszámításának. A nyilvántartás adózónként és ezen belül adónemenként tartalmazza azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy az adózók milyen formában, milyen gyakorisággal tettek eleget bevallási kötelezettségeiknek, valamint ezen bevallások alapján milyen összegű adó fizetésére kötelezettek. Részletezi azt is, hogy a NAV által előírt kötelezettségeket mikor és milyen összegben kell teljesíteni, illetve azt is, hogy ezen kötelezettségeket az adózók mikor, hogyan, milyen mértékben és határidőben teljesítették. A szankciók alkalmazásának az elsődleges célja a határidők betartására való felhívás, s az időben történő adókötelezettségek teljesítése.
A korábbi gyakorlat szerint a NAV a késedelmi pótlékot évente egyszer, tárgyévet megelőző naptári év január 01-jétől december 31-ig terjedő időtartamra részletezte. A naptári évet követően megállapított éves késedelmi pótlékról évente egyszer értesültek az adózók, ha volt pótlék akkor az általában novemberi esedékességgel került előírásra.
2025. évtől kezdődően új elszámolás kerül bevezetésre, ez pedig a havi elszámolás. A 2024. évre vonatkozó késedelmi pótlék elszámolást 2025 februárjától küldi ki a NAV az adózóknak, a 2024. évi késedelmi pótlék kötelezettség befizetési határideje 2025. március 31.
Amennyiben az adózók a késedelmi pótlék befizetési határidejüket elmulasztják, az adótartozásként mutatkozik majd az adófolyószámlájukon, ami végrehajtás indításához vagy a visszaigényelt költségvetési támogatásból történő köztartozás -visszatartáshoz vezethet. Természetesen minden egyéb vizsgálatnál, ahol az adótartozásnak fontossága van és amennyiben adózónak adótartozása van, akkor ennek ténye negatívan befolyásolhatja adózó pénzügyi megbízhatóságát.
2025. január 01-jétől a NAV az adózók részére az adószámlán fennálló tartozásai után havonként írja elő a pótlékot, de a naptári évre vonatkozóan az 5000 Ft-ot el nem érő késedelmi pótlékot nem könyveli az adószámlára. Az éven belül 5000 Ft-os összeget elérő késedelmi pótlék összeget a NAV már előírja. 2025. január- március hónapok tekintetében a NAV 2025. április hónapban írja elő a késedelmi pótlék kötelezettséget. Az ezt követő hónapokra már havonkénti gyakorisággal, minden hónap 20-ai (munkaszüneti nap esetén az azt követő munkanapi) befizetési határidővel kerül előírásra a havi pótlék összege. 2025. évtől valamennyi adózói körre egységesen, kerekítés nélkül történik az előírás és megfizetésre kötelezés. (Art. 274/U. § (4)-(5) bekezdés; 3. sz. melléklet I.4. pont)
2025. évben a havonkénti pótlékfelszámításnál a naptári évre vonatkozóan csak egy alkalommal, az 5000 Ft-ot elérően küld értesítést a NAV. 2025. április hónaptól kezdődően a késedelmi pótlék értesítők már havonta érkezhetnek. A havi pótlék-kötelezettségek befizetési határideje minden hónap 20. napja.
Az újfajta pótlék levezetés nem jelent többlet terhet az adózók számára. Ami előny lehet az az, hogy a késedelmi pótlék a havi elszámolás következtében nem halmozódik, mely akár költségmegtakarítást is eredményezhet adózók számára.