Hírek

Korhatár betöltésével történő nyugdíjba vonulás
2026-ban az 1961-ben születettek töltik be öregségi nyugdíjkorhatárt a hatvanötödik születésnapjukon. Mivel a nyugdíjba vonulásnak csak „alsó korhatára” van, felső nincs, bármilyen kezdő időpontú lehet a nyugdíjazás. A nyugdíj igénylésre vonatkozó döntésnél érdemes átgondolni néhány fontos tényezőt.

Meghatározó szempontok – valorizációs szorzók, nyugdíjemelés
A felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó, egyáltalán nem elhanyagolható tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.
Az eltérés az adott évre vonatkozó, a nyugdíj összegét befolyásoló úgynevezett valorizációs szorzószámokból, az adott évre vonatkozó nyugdíj emelés mértékétől, és természetesen az adott személy által elért, a nyugdíjba beszámítható jövedelmekből eredhet.
A nyugdíj jogosultság feltételei – korhatár, szolgálati idő
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik legalább tizenöt év szolgálati idővel.
2018. július 25-ét követő kezdő időpontú nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy, azaz munka mellett is nyugdíjba lehet vonulni.
Korábban csak a „nők 40” lehetséges
A nyugdíjkorhatár előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.
Annak megállapításához, hogy az összes szolgálati időn belül pontosan mennyi a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges jogosultsági idő, és ezen az időtartamon belül a keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő eléri-e az előírt harminckét évet, a legnagyobb segítséget az adategyeztetési eljárás során kapott, mindezeket tartalmazó határozat tudja megadni.
Választás a nyugdíj összege szempontjából
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, amely miatt feltétlenül, azonnal igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2026-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2026. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és majd 2027-ben részesülünk az éves januári nyugdíjemelésben.
Ha halasztás történik, és 2027-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2027. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2028-ban jár.
Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi és a tizennegyedik havi nyugdíjra való jogosultságra is.
Valorizációs szorzószámok 2026-ban
A 2026. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.
A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok minden év márciusában kerülnek közzétételre. Így arra a kérdésre választ adni, hogy pontosan mennyi lesz a 2026-ban megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)
Nyugdíjemelés 2026-ban
A Tny. 62.§-a szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátásokat a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói ár növekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
2026. január hónapjában az részesülhet az éves nyugdíj emelésben, aki legkésőbb 2025. december 31-én már nyugdíjban részesül.
Igénylési lehetőség visszamenőleg is
Abban az esetben, ha 2026-ban mégis a korábbi évben, 2025-ben történő nyugdíj megállapítás mellett döntene valaki, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek már ebben a korábbi időpontban is fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).
De ez a lehetőség természetesen csak akkor vehető igénybe, ha már 2025-ben is rendelkezésre álltak a nyugdíj jogosultság feltételei, tehát az 1961-ben születetteknek még nem.
A halasztás előnye a nyugdíjnövelés
Amennyiben a körülmények megengedik, nem szükséges rögtön, a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. Például, ha az 1961-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül, hat százalék nyugdíj növelésre szerez jogot.
Az 1961-ben született, így nyugdíjkorhatárukat 2026-ban betöltő korhatár előtti ellátásban részesülő személyek a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjként fogják kapni ellátásukat, azaz nyugdíjassá válnak. Ha a korhatár előtti ellátás mellett dolgoztak legalább 365 napot, kérhetik öregségi nyugdíjuk összegének ismételt megállapítását a magasabb összegű ellátás eléréséhez.
A rokkantsági ellátásban részesülő, 1961-ben született személyek a korhatár betöltésétől kérhetik rokkantsági ellátásuk helyett öregségi nyugdíj megállapítását szintén a kedvezőbb összeg eléréséhez.