Kis- és középvállalkozások adókedvezményének felhasználása kiválás, illetve hitelkiváltás esetén
Releváns jogszabály:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Kiválás és a Tao. tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény
Írásunk első részében azt vizsgáljuk meg, hogy kiválás esetén a kiváló társaság – amelybe a kiválás során a szétváló társaság ingatlanvagyonának egy része, és ezzel együtt a hozzá kapcsolódó tárgyi eszköz-hitel is kerül – milyen szabályok mentén érvényesítheti a jövőben a jogelőd által megkötött hitelszerződés kapcsán fizetett kamat után a Tao. tv. 22/A. § szerinti adókedvezményt.
A példa szerinti esetben tehát egy belföldi társaság elhatározza, hogy szétválással a szétváló társaságból kiválik egy új kft. (kiváló társaság). A szétváló társaság változatlan társasági formában működik tovább. A kiváló társaság a szétváló társaság jogutódja lesz. A szétváló társaság vagyonából egy rész a kiváló társasághoz kerül, és a példa szerinti esetben ide tartozik olyan ingatlan is, amelynek beszerzéséhez kapcsolódóan még a szétválást megelőzően a szétváló társaság hitelt vett fel egy banktól. A szétváló társaság korábban az ingatlan beruházás kapcsán megkötött hitelszerződés kamata után igénybe vette e Tao. tv. 22/A. § szerinti adókedvezményt.
Atekintetben, hogy a jogutód társaság a jogelődtől átvett tárgyi eszköz után korábban felvett hitel vonatkozásában a kiválást követően fizetett kamat esetében jogosult-e igénybe venni az említett adókedvezményt, az alábbiak figyelembevétele indokolt.
Egyrészt le kell szögezni, hogy a Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdése sorolja fel azon szankciós esetköröket, amelyek esetén az adózónak a beruházási hitelkamat alapján igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie. Ezen esetek, amikor
az adózó a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, illetve
az adózó a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.
Azon esetkör, amikor az adózóból kiválik egy másik társaság, és ehhez a társasághoz kerül az érintett eszköz, illetve az ahhoz kapcsolódó hitel, nem minősíthető elidegenítésnek, ezáltal nem keletkezik szankciós visszafizetési kötelezettség sem. (Elidegenítésnek minősülne például az értékesítés, az apportálás, illetve a térítés nélküli átadás.)
A jogutód (kiváló) társaság – az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) 12. §-ában foglalt jogutódlási szabályra figyelemmel – a Tao. tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény „továbbvitelére” az ott meghatározottak szerint jogosult, azzal, hogy amennyiben a figyelési időszakon belül nála következik be valamely fentiek szerinti szankciós esetkör, akkor a szankció megfizetésére ő válik kötelezetté.
Elmondható tehát, hogy a kiváló társaság az adókedvezmény egyéb feltételeinek teljesítése esetén a jövőben érvényesítheti a hitelszerződés kapcsán fizetett kamat után a Tao. tv. 22/A. § szerinti adókedvezményt.
Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a Tao. tv. 22/A. § (3) bekezdése szerint az adózó az adókedvezményt abban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie – veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. Fontos tehát, hogy azon adóév utolsó napján már a kiváló társaság tárgyi eszköz-nyilvántartásában szerepeljen az érintett eszköz, amely adóév vonatkozásában a társaság igénybe kívánja venni az adókedvezményt.
Hitelkiváltás és a Tao. tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény
A Tao. tv. 22/A.§ (1) bekezdésének rendelkezése szerint a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel kamata után is igénybe vehető az adókedvezmény. Amennyiben a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett (kiváltó) hitel (és nem kölcsön) egyértelműen kapcsolódik a beruházáshoz, az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén az adózó jogosult az adókedvezményre.
Hangsúlyozandó, hogy az adókedvezményt utoljára abban az adóévben lehet igénybe venni, amelyben a hitelt az eredeti (még nem módosított) szerződés szerint vissza kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy a hitel-visszafizetés meghosszabbítása nem teszi lehetővé – szerződésmódosítás esetén sem – az adókedvezmény időszakának meghosszabbítását. [Tao tv. 22/A.§ (3) bekezdés]
A jogalkalmazás során gyakori kérdés, hogy a pénzügyi intézménnyel kötött újabb hitelszerződés esetén miként igazolható, hogy az a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához korábban felvett hitel kiváltására irányul.
Erre nézve nincsenek előírások a törvényben, tehát azt, hogy a korábbi hitelt kiváltó új szerződés megfelel-e a Tao tv. 22/A.§ (1) bekezdésében leírt feltételeknek, az eset összes körülményének ismeretében az adózónak kell eldöntenie. Abban az esetben, ha az újabb hitelszerződésből egyértelműen kiderül, hogy az a korábban beruházási céllal felvett hitel visszafizetésére irányul, akkor a társaság az új hitel alapján fizetett kamatok után is élhet a Tao tv. 22/A.§-ban meghatározott adókedvezménnyel. Ha a szerződésben egyértelműen elkülöníthető, hogy mekkora a beruházási hitelt kiváltó rész, akkor csak ezen részre jutó kamat tekintetében jogosult az adózó az adókedvezményre, ha egyébként megfelel a Tao. tv. 22/A.§-ban foglalt további feltételeknek is. Amennyiben a kiváltó hitel nem a korábbi beruházási céllal felvett hitel visszafizetésére irányul, illetve nem teljesülnek maradéktalanul az említett §-ban meghatározott feltételek, akkor a társaság nem élhet az adókedvezmény érvényesítésének lehetőségével.
Azt is hangsúlyozni kell, hogy a működéshez szükséges általános vállalatfinanszírozás nem felel meg a Tao. tv. 22/A. §-ban nevesített feltételeknek, így atekintetben az adókedvezmény akkor sem vehető igénybe, ha azt beruházásra fordítják.