Hírek

Kötelezettek
Főszabály szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. Ez jelenti a kötelező foglalkoztatási szintet (Mmtv. 23. § (1) bekezdés).

A munkáltatói minőség önmagában tehát nem alapozza meg az adóalanyiságot, a munkáltató csak akkor válik a rehabilitációs hozzájárulás alanyává, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 26 főt el is kell érnie. Például, ha a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 25,3 fő, akkor már vizsgálni kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek száma eléri-e a kötelező foglalkoztatási szintet.
Munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 58. § (5) bekezdés c) pontja].
Az Mmtv. tételesen felsorolja, mely munkaadók nem kötelezettek a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére:
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,
• a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
• a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti honvédelmi szervezet, valamint a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó szakképző intézmény,
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Létszám
Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában (a továbbiakban: Útmutató) foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. Nem képezi a munkavállalói létszám részét, azaz a munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
• a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
• az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
• az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és
• a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,
• a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állományú katonát,
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.
A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve kell meghatározni. Például, ha a foglalkoztatottak létszáma 25,2 akkor már vizsgálni kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek száma eléri-e a kötelező foglalkoztatási szintet.
Egyes esetekben speciális szabályok alkalmazandóak a létszám megállapítására. Több munkáltató által foglalkoztatott személyek esetében, a több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett munkavállalót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL: törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatottak létszámánál kell figyelembe venni.
Kölcsönzött munkavállalót a kölcsönvevőnél kell figyelembe venni, kivéve, ha erről a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnek nyilatkozik, mert abban az esetben a kölcsönbeadó létszámába kell számítani.
Megváltozott munkaképességű munkavállalók köre
Megváltozott munkaképességű személynek tekintendő, az
• akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
• aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
• akinek a munkaképesség-csökkenése 50 – 100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
• aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri (Mmtv. 22. §).
Az Mmtv. 15/A. §-a rendelkezik a komplex minősítésről és annak időbeli hatályáról. A komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.
A megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik az a személy is,
– aki köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősült, legutoljára a 23. életévének betöltése szerinti naptári évben,
– aki – a munkaszerződése szerint – jogszabályban meghatározottak alapján rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
A munkáltatónál az alábbiakban meghatározott számú rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni megváltozott munkaképességű személyként:
– 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
– 21 – 100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
– 101 – 250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
– 251 – 500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
– 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő.
Több munkáltató által foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyt az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során kell figyelembe venni.
A mentori tevékenységre és a mentor végzettségére vonatkozó szabályokat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mmr.) 2. sz. mellékletének 1.5. pontja határozza meg.
A foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás során megvalósul a képzésben részesülők benntartásának segítése, a lemorzsolódás elkerülése, a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés elősegítése, a betanítás, a munkahelymegtartás segítése, az utókövetés, valamint az egyéni rehabilitációt támogató, segítő szolgáltatások szervezése, az életvitelt, munkavállalást segítő eszközök hozzáférésének szervezése a mentor által.
Nyilvántartás vezetése
A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló és a tanuló, hallgató (Mmtv. 22/A. § szerinti személy) természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaképesség-változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát.
A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni. A sajátos nevelési igényre vagy a fogyatékosság tényére vonatkozó adat a foglalkoztatás megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb a 23. életév betöltését követő 5 évig kezelhető.”
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján (2025.01.01.) a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének (290 800 forint) kilencszerese személyenként, évente 2 617 200 forint. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.
A kötelezettség teljesítése
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka.
• az I-III. negyedévben a negyedévet követő hónap 20-áig,
• a befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25-éig kell megfizetni.
Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét kezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.
Példa
I. negyedév
Létszám: 30 fő
• Kötelező foglalkoztatási szint: létszám 0,05 százaléka (1,5 fő)
• Tárgynegyedévben megváltozott munkaképességű munkavállaló–nincs
• Hiányzó létszám: 1,5 fő
Negyedéves előleg 2 617 200 forint x 1,5 = 3 925 800*0,25=981 450 Ft.
II. negyedév
Létszám: 28 fő
• Kötelező foglalkoztatási szint (28*0,05): 1,4 fő
• Tárgynegyedévben megváltozott munkaképességű munkavállaló: 1 fő
• hiányzó létszám (1,4-1) = 0,4 fő
Negyedéves előleg:0,4*2 617 200 *0,25 = 261 720 Ft ezer forint
III. negyedév:
Létszám: 30 fő
• kötelező foglalkoztatási szint (30*0,05) =1,5 fő
• tárgynegyedévben megváltozott munkaképességű munkavállaló: 1 fő
• hiányzó létszám (1,5-1) = 0,5 fő
Negyedéves előleg: 0,5*2 617 200*0,25 = 327 150 Ft
Éves kötelezettség
Létszám: 31 fő
• kötelező foglalkoztatási szint (31*0,05) = 1,55 fő kerekítve 1,6
• tárgynegyedévben megváltozott munkaképességű munkavállaló: 1 fő
• hiányzó létszám (1,6-1) = 0,6 fő
Éves kötelezettség: 0,6*2 617 200 = 1 570 320 Ft.
Adózó az adóévben (981 450 + 261 720 + 327 150) = 1 570 320 Ft összegű előleget fizetett meg.
Az éves kötelezettsége is ugyanezen összeg. Ebben az esetben az adózónak a bevallás benyújtásakor nincs további adófizetési kötelezettsége.
Bevallás
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg és fizeti be.A rehabilitációs hozzájárulást ezer forintra kerekítve kell megfizetni, a NAV Rehabilitációs hozzájárulás bevételi számlára 10032000-06056281, (adónemkód 119).
A kötelezettséget a 2501 számú „Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben” elnevezésű bevallás 01-es lapján kell bevallani.