Hírek

Releváns jogszabályok:
– 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
– 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

Az egészségügyi szolgáltatási járulék az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál. Ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, betegszállítás, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-, gyógyfürdő-ellátás fedezetére fordítódik.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke mind havi szinten, mind napi szinten meghatározásra kerül, tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés adott esetben napi szinten is előírható.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni csekken, átutalással, vagy az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül, illetve POS-, VPOS-fizetéssel.

Ha a természetes személy jövedelmi, szociális körülményei miatt nem tudja befizetni a járulékot, akkor fizetési kedvezményt kérhet az adóhivatalnál. Ilyen fizetési kedvezmény lehet a részletfizetés, a fizetési halasztás vagy mérséklés.
Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre a következők kötelezettek:
– a központi költségvetés;
– a szociális szövetkezet;
– az a belföldi természetes személy, aki a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.
A Tbj. szerinti „belföldi” az a személy, aki
– Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény) szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy;
– a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: 2007. évi I. törvény) hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és az 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
– a hontalan; továbbá
– költségvetés általi egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésénél belföldi az a Magyarországon élő magyar állampolgár is, aki a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 80. § (5) bekezdése szerinti – a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosításra vonatkozó – bejelentést nem teljesítette.
A költségvetés által történő egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével a fenti személyek jogosulttá válnak arra, hogy Magyarországon társadalombiztosítási támogatással egészségügyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe.
Természetes személy kötelezettsége
Egészségügyi szolgáltatási járulékot az a természetes személy köteles fizetni, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
– a természetes személy belföldinek minősül;
– a Tbj. alapján nem biztosított; továbbá
– egészségügyi szolgáltatásra sem a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–u) pontjai, sem a Tbj. 3. §-a, sem az Ebtv. 29. § (9) bekezdése szerint nem jogosult.
Azaz, az a belföldi személy, aki minimum 1 éve magyar lakcímmel rendelkezik és nem áll biztosítási jogviszonyban, továbbá egyéb jogcímen – például szociálisan rászorult, nappali tagozatos hallgató – nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ezen egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével jogosulttá válik arra, hogy Magyarországon társadalombiztosítási támogatással egészségügyi szolgáltatásokat vegyen igénybe.
A természetes személyt az adóhivatal értesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről. A hatályos szabály alapján
– a Tbj. 6. §-ában foglalt biztosítási jogviszony megszűnésének, illetve
– a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)–u) pontjai vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnésének
bejelentését követően – a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatátadásától számított 8 napon belül – az adóhivatal tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett természetes személynek. Ez a tájékoztatás tartalmazza a fizetési kötelezettségre, továbbá az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szabályait. Az adóhivatal a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja.
Ha az adóhivatal azt állapítja meg, hogy az egészségbiztosítási szerv által átadott adatai között nem szerepel az adott személy például a biztosítottak között, akkor felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Ha a személy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – amely indokolt esetben, kérelemre egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható – az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a természetes személynek a legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja. Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget határozattal, utólag állapították meg, akkor a fizetési kötelezettséget a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni.
A természetes személy is jogosult arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége kapcsán egyeztetési eljárást kezdeményezzen. Ha a természetes személy például vitatja egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség jogalapját, kezdő napját stb., akkor a természetes személy egyeztetést kezdeményezhet a lakóhelye szerint illetékes adóhivatalnál; illetve, ha az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosult (például nappali tagozaton tanul), akkor a lakóhelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél.
Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazására (ONYA) vagy a ’T1011-es nyomtatvány benyújtására akkor kerül sor, ha a belföldi természetes személy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, de az adóhivatal bármely okból – mert például a járulékfizetésre kötelezett ezt megelőzően nem minősült belföldinek, vagy a foglalkoztató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét – nem írta elő az adószámláján az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A fizetésre kötelezettnek a bejelentéssel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) más tagállamában vagy más szociális biztonsági egyezményes államban nincs biztosítása.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával, más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Ennek keretében a járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor azt továbbra is a kötelezett köteles megfizetni.
Jogviszony megszűnése
Ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnt, és ennek következtében fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor az Ebtv. 29. § (9) bekezdése alapján az alábbi, passzív ellátási jogosultságra vonatkozó szabály érvényesül:
– A jogviszony, illetve az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha valaki például 1 éven át munkaviszonyban állt, és munkaviszonya április 30-án megszűnt, és nem lesz másik jogviszonyban biztosított, továbbá nem tartozik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor az április 30-át követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. (Azaz 45 napig passzív jogon fennáll az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.)
– Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45. naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de az ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és a két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Azaz, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban állt az érintett személy, és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követően a 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
– A fentiektől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 45 napnál rövidebb volt. Például, ha a munkavállaló első munkaviszonya 32 napig állt fenn és a próbaidő alatt megszüntetésre került, akkor a megszüntetést követő 32. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A fenti, passzív jogon fennálló egészségügyi szolgáltatás a biztosítási jogviszony, illetve a Tbj. 22. §-ában foglalt adott egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnése esetén alkalmazandó. Más szabály érvényesül a biztosítási jogviszony szünetelésekor. Ha a jogviszony szünetel, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot a szünetelés első napjától kell fizetni, azaz ez esetben nem áll fenn a fenti passzív ellátási jogosultság.
Az egészségügyi szolgáltatások
Az egészségbiztosítási ellátások körébe tartozik – a pénzbeli ellátások, a baleseti ellátások és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett – az egészségügyi szolgáltatás.
Az egészségügyi szolgáltatás az Ebtv. alapján a következő természetbeni ellátásokat tartalmazza (finanszírozási szempont szerint):
a) Térítésmentesen járó egészségügyi szolgáltatások
– a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások (szűrővizsgálatok) (Ebtv. 10. §);
– a gyógykezelés céljából végzett ellátások (házi-, házi gyermekorvosi ellátás, fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás és fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás) (Ebtv. 11–14. §); valamint
– az egyéb egészségügyi szolgáltatások köre (szülészeti ellátás, orvosi rehabilitáció, betegszállítás, mentés) (Ebtv. 15–17. §).
b) Az árhoz nyújtott támogatással járó ellátások
Az elnevezéshez híven e kategóriába azok a szolgáltatások tartoznak, amelyekhez az ellátásra jogosult személynek is hozzá kell járulnia. E körbe sorolandó – tipikusan – a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz, továbbá a gyógyászati ellátások (például gyógyfürdői kezelések, gyógyúszás) (Ebtv. 21. §).
c) A részleges vagy kiegészítő térítés mellett járó egészségügyi szolgáltatások
Ide tartozik például 18 éves életkor alatt a fogszabályozó készülék (Ebtv. 23. §), továbbá kiegészítő térítési díj mellett vehetőek igénybe az ún. egyéb kényelmi szolgáltatások (például 1 ágyas szoba gyermek születése esetén) (Ebtv. 23/A. §).
Kiemelendő, hogy ha valaki kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult, úgy az csak a fentiekben jelzett ellátásokat veheti igénybe, és nem eredményez jogosultságot, például táppénzre, csedre, illetve szolgálati idő szerzésére sem kerül sor.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság esetén is irányadó, hogy bizonyos ellátások nem kerülnek finanszírozásra az Egészségbiztosítási Alapból, így azok igénybevétele esetén mindenféleképpen fennáll térítési kötelezettség (például hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás) [Ebtv. 18. § (6) bekezdés].