Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
– 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Jogszabályi háttér
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról – ekho- szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) határozza meg a feltételeket. Az ekhot a törvényben felsorolt foglalkozások esetében lehet választani. Elnevezésétől függetlenül az a tevékenység is jogosít az ekho választására, ami tartalma alapján megfelel a felsorolásban szereplő foglalkozásoknak, munkaköröknek. Fontos feltétel még, hogy ekho szerinti adózás csak akkor választható, ha ezen foglalkozások gyakorlásakor az adózó a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt. (Ekho tv. 3. § (3a)-(3b) bekezdések)
Speciális képesítési feltételek csak a 2717 FEOR számú foglalkozást űzők esetében van (szakképzett edző, sportszervező; hivatásos sportoló, valamint sportszakemberek; nemzetközi sportszövetség munkavállalója).
Az egyes FEOR számokhoz tartozó tevékenységek esetében nem kell vizsgálni, hogy a magánsze­mély rendelkezik-e a szükséges képesítéssel a tevékenység folytatásához, hanem az adókötelezettség megállapításánál az elvégzett tevékenységet kell minősíteni.
Amellett, hogy a magánszemély az Ekho tv. felsorolt foglalkozásokból szerez adóköteles bevételt, az ekhot választó magánszemélynek a következő feltételeknek is meg kell felelnie. Rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket.
Ilyen jövedelem lehet pl.

a munkaviszonyból származó,
az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja tv., illetőleg a Tbj. szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető.

Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható. Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő, általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió Ft bevételre alkalmazhatja az ekhot. Ha esetleg a magánszemély áfa fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.
Az általános feltételek szerint fizetett közterhek mellett ekho alkalmazására jogosító bevételként olyan bevételek vehetők figyelembe, amelyek a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenység alapján illetik meg a magánszemélyt. Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet akár

munkaviszony azzal a feltétellel, hogy a munkaviszonyában a magánszemély a felsorolt FEOR-számok szerinti foglalkozásán kívül eső más tevékenységet nem folytat;
társas vállalkozásban tagként történő személyes közreműködés szintén azzal a feltétellel, hogy a magánszemély személyes közreműködése kizárólag a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozás szerinti tevékenységre irányul;
vállalkozási szerződés, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, ha azt kizárólag a magánszemély a felsorolt FEOR-számoknak megfelelő foglalkozása szerinti tevékenységre kötötték.

Az ekho csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a felsorolásban szereplő foglalkozást űzi, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.
Magára a mű fogalmára az Ekho tv-ben nem található fogalom-meghatározás, ezért álláspontom szerint a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a Ptk.) vállalkozási szerződés fogalmából célszerű kiindulni. Maga az Ekho tv. a 2. § b) pontja határozza meg a vállalkozási szerződés fogalmát, mely szerint annak minősül a magánszemély által a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint kötött vállalkozási szerződés. A Ptk. szerint a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.
A Ptk. a vállalkozási szerződés tárgykörét és fogalmi elemeit szélesebb értelemben, absztraktabban határozza meg: a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására köteles. Az eltérő szövegezésből eredő hangsúlyeltolódás mögött változatlan a vállalkozási szerződés két lényegi vonása, nevezetesen: tevékenységi kötelem és eredménykötelem. A szerződéstípus fogalmi eleme, hogy a vállalkozó a megrendelő részére valamilyen tevékenységet fejt ki. A Ptk. nem használja a „munkával elérhető” fordulatot, amelynek részben tartalmi, részben pedig terminológiai oka van. A munkavégzés ugyanis elsősorban munkajogi kategória, a polgári jog a tevékenységi kötelmek kifejezést használja. A tevékenység rendszerint az egyedi, egyéni igényeket kifejező eredmény érdekében kifejtett magatartást jelenti, de ennél tágabb, a vállalkozó szolgáltatása lehet folyamatos, rendszeres, visszatérő is (például rendszeres takarítás, úttisztítás, étkeztetés vagy karbantartás-szervizelés).
Hagyományosan a vállalkozó szolgáltatása tárgyiasult, dologi formában jelenik meg. A dolog lehet ingó (gépek, berendezések előállítása, gépjárműjavítás, vagy a lakossági ellátás köréből víz-, gázszerelés, lakatos-, üvegesmunkák, szabó, cipész által előállított dolgok, fotótermékek, háztartási javítások stb.), lehet ingatlan (például épületek, lakások, ipari létesítmények tervezése, kivitelezése), maga a föld is (például talajmeliorációs munkák). A tevékenység állhat új dolog előállításában és már meglévő dolog átalakításában, javításában, karbantartásában is. A vállalkozási szerződés közvetett tárgya mezőgazdasági termék, állat is lehet: a termelő a megrendelő tulajdonában álló földön vállalja termék, termény megtermelését, vagy a megrendelő tulajdonában álló állatállomány felnevelését vállalkozói díj fejében. A dologra irányuló tevékenység tartós jogviszonyt is keletkeztethet. Az egyik jogeset szerint az utak tisztítására, fenntartására kötött megállapodások nem csupán meghatározott tevékenység kifejtésére, hanem meghatározott eredmény létrehozására irányulnak, ezért a megállapodások nem megbízási, hanem vállalkozási szerződésnek minősülnek (BH1996. 363.), a folyamatos munkavégzésre, takarításra vállalkozási szerződés köthető (BDT2006. 1414.). Az építési (fővállalkozási) szerződés is lehet tartós jogviszony, ha a felek magatartását, jogait és kötelezettségeit egymás iránt hosszabb időre megszabja, még akkor is, ha a tevékenység eredményeként előállott mű átadása végeredményben egyetlen aktussal megy végbe (BH1995. 659.).
Az esetek jelentős részében ugyanakkor a kifejtett vállalkozói tevékenység nem testesül meg dologban, hanem a megrendelő valamilyen szükségletének kielégítésére alkalmas, más jellegű hasznos eredményben realizálódik. A lakossági tömegszolgáltatások zöme – amelyek nem irányulnak valamely dologra – ebbe a körbe tartozik, mint például testápolási szolgáltatások (fodrász, manikűr, testedzés, fürdő, strand stb.), a szállásbiztosítás, étkeztetés (étterem, büfé), kulturális rendezvények szolgáltatása (színház, mozi, koncert, tárlat, kiállítás, különböző tudományos előadások), sportrendezvények (legkülönbözőbb sportrendezvények, bemutatók) szervezése. Sportrendezvény szolgáltatására, a sportversenyen megjelenő vendégek ellátására, szállásbiztosításra és étkeztetésre (ún. catering szolgáltatásra) létrejött szerződés a joggyakorlat szerint tartalmában vállalkozási szerződésnek minősül (BDT2014. 3176.).
Az eredménykötelmi vonás a vállalkozási szerződésnek a másik lényegi eleme. A vállalkozói díj akkor és csak akkor jár, ha a vállalkozó a szerződésben vállalt eredményt ténylegesen teljesíti; a vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes [Ptk. 6:245. § (3) bekezdés].
Megbízás esetében a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. A megbízás és a vállalkozás különbségéből fakad a megbízott és a vállalkozó szerződésszegésért való felelősségének jelentősen eltérő jellege is. A megbízott arra vállal kötelezettséget, hogy úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Hiába maradt el a megbízó által elérni kívánt cél (például peres képviselet esetén a per megnyerése, orvosi beavatkozás esetén a beavatkozás eredményessége), ha a megbízott nem járt el felróhatóan [Ptk. 1:4. § (1) bekezdés], a szerződésszegését nem lehet megállapítani.
Nyilatkozatok
A magánszemély a vállalkozási vagy eseti megbízási szerződés alapján végzett tevékenysége alapján őt megillető bevétel kifizetése előtt az ekho választása mellett nyilatkozhat arról is, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől.
Amennyiben erre sor kerül, akkor a megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, azonban évente kell bevallania negyedéves bontásban. Ebben az esetben a kifizető igazolása csak a bevétel összegét és azt a tényt tartalmazza, hogy a ma­gánszemély átvállalta az ekho megfizetését.
A kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóévet követő január 31-éig, amennyiben a ma­gánszemély a részére juttatott ekho alapot képező bevételről úgy nyilatkozott, hogy a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást átvállalja. Az erre szolgáló nyomtatvány száma:’K91.
A nyilatkozat adattartalmára vonatkozóan nincs kötelezően alkalmazandó minta. Ennek megfelelően a nyilatkozat tetszőleges formájú lehet, akár a kifizetővel kötött szerződés is rendelkezhet arról, hogy a magánszemély az ekho szabályok alkalmazását kéri. A nyilatkozattal kapcsolatban azonban tartalmi követelmény, hogy az alapján egyértelműen meghatározható legyen az adott kifizetésből az ekho alap­jaként figyelembe veendő rész. Az ekhot választó magánszemély nem csak olyan módon határozhatja meg nyilatkozatában az ekhoval adózó részt, hogy valamely százalékos arányról nyilatkozik, hanem oly módon is, hogy valamely konkrét összeget jelöl meg, illetve úgy is, hogy egy konkrét összegen felüli részre kéri az ekho alkalmazását.
A nyilatkozat megtételére vonatkozó időpontok
Amennyiben munkaviszony vagy tartós megbízási jogviszony alapján kerül sor az ekho választására, úgy a magánszemély a nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti, tehát ebben az esetben legalább évente szükséges nyilatkozni az ekho választásáról. A kifizető mindaddig a magánszemély említett nyilatkozata szerint jár el az adóévben, amíg a magánszemély vissza nem vonja az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.
Ha a magánszemély eseti megbízás vagy eseti vállalkozói szerződés alapján végez ekhora jogosító tevékenységet, a kifizetés előtt szükséges a nyilatkozatot (a kifizetőt terhelő ekho átvállalására vonat­kozóan is) megtennie, de nincs akadálya olyan nyilatkozat adásának sem, amely az adott megbízótól az adóévben származó összes bevételre vonatkozik. Ekkor azonban a magánszemélynek ügyelnie kell a nyilatkozat visszavonására, ha a rá vonatkozó értékhatárt túllépi.