Hírek

A Katv. jelenleg hatályos 19. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:
(5) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik
a)  a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;
b)   a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
c)  ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;
d)   az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal;
e)   az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg;
f)   az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
g)   az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;
h)   a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt;
i)   a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás, vagy részesedéscsere napját megelőző napon;
j)   az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal;
k)   ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;
l)  ha az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939.810.000 forintot, az adóév első napját megelőző nappal.
(6)   Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.
(7)  Az adóalanyiság (5) bekezdésben meghatározott megszűnése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év zárul. Az üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.
(8)  Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

Jogeset
A tényállás: adózónak, mint kisadózó vállalkozásnak az adószámlája az adóhatóság nyilvántartása szerint 2018. december 31-én 1.042.000 Ft hátralékot mutatott. Adózó kisvállalati adóalanyiságát az elsőfokú adóhatóság 2019. január 30. napján kelt határozatával, a határozat véglegessé válásának napját magába foglaló negyedév utolsó napjával a Katv. 19. § (5) bekezdés g) pontjában foglaltak alapján megszüntette.
Adózó fellebbezése folytán eljárt alperesi adóhatóság 2019. április 1. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rögzítette, hogy az adóhatósági nyilvántartás szerint adózó adószámlája 2018. december 31-én milyen adónemben mekkora összegű hátralékot mutatott és kiemelte, hogy a hátralék összege meghaladta a Katv. 19. § (5) bekezdés g) pontja szerinti 1 millió forintot. Hangsúlyozta azt is, hogy a Katv. kisvállalati adóalanyiságra vonatkozó rendelkezések nem adnak lehetőséget arra, hogy az adóhatóság a jogkövetkezmény alkalmazása során az adózó javára figyelembe vegye az adótartozás oly módon történő utólagos kiegyenlítését, melynek eredményeképpen a törvényben meghatározott 1 millió forint értékhatár alá csökken az adótartozás. Ennek következtében nem tudta figyelembe venni, hogy adózó az elsőfokú határozat kézbesítését követően 2019. február 21. napján önellenőrzéssel módosította a 2018. november hónapra vonatkozó áfabevallását oly módon, hogy abban 79.000 Ft kötelezettség csökkenést vallott.
Adózó keresetében elsődlegesen az adóhatósági határozat megváltoztatását és az elsőfokú határozat megsemmisítését, másodlagosan a határozat megsemmisítését és az adóhatóság új eljárás lefolytatására történő kötelezését, míg harmadlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Nézete szerint az adóhatóság téves jogszabály-értelmezése miatt jogsértő a határozat, miután az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 7. § 6. pontja szerint olyan adótartozást kell figyelembe venni, amely az esedékesség időpontjában nem került megfizetésre, minek következtében az adótartozás olyan tartozás lehet, amely valós, a központi költségvetésbe történő fizetési kötelezettséget von maga után. Nem tartozik ide az önadózás keretében rosszul megállapított többletfizetési kötelezettség, amely az önellenőrzés eredményeképpen korrekcióra is került. Hangsúlyozta, hogy a 2018. december 31-ei záró időpontú adószámlája az önellenőrzés eredményeképpen már nem mutatott az állami adóhatóság által nyilvántartott végrehajtható, nettó módon számított 1 millió forintot meghaladó tartozást.
Az alperesként eljáró adóhatóság védiratában fenntartotta a határozatában kifejtetteket, kérte a kereset elutasítását. Hangsúlyozta, hogy adózó által sem vitatottan adózó 2019. február 21. napján nyújtott be önellenőrzéssel helyesbítő áfabevallást, melyben 79.000 Ft kötelezettség-csökkenést vallott. A kötelezettség-csökkenés az adózó számláján ugyan 2018. december 20-ai esedékességgel, azonban csak 2019. február 21. napján került könyvelésre, melynek következtében 2018. december 31. napján adózó adószámlájának egyenlege 1.042.000 Ft tartozást mutatott. A jogalkotó a Katv.-ben kifejezetten rendelkezett arról, amikor az adótartozás utólagos kiegyenlítését figyelembe kívánta venni, de az adózói önellenőrzést, mint módszert nem tartalmazza, és az Art. önellenőrzésre vonatkozó 54-57. §-ai sem utalnak ilyen lehetőségre.
Az elsőfokú bíróság adózó keresetét elutasította.
A Kúria döntése és jogi indokaként rögzítette, hogy adózó felülvizsgálati kérelme alaptalan. A perbeli jogkérdés az volt, hogy figyelembe lehet-e venni azt az önellenőrzést, mely az adóév utolsó napján fennálló adótartozás összegét csökkenti, ezáltal az nem haladja meg a naptári év utolsó napján a kisvállalati adóalanyiság megszűnését eredményező egymillió forintos határt.
A perben nem volt vitatott, hogy adózónak az adóév utolsó napján egymillió forintot meghaladó adótartozása állt fenn, erre tekintettel alkalmazni kellett a Katv. 19. § (5) bekezdés g) pontját, vagyis az adóalanyiság megszűnését. Adózónak az elsőfokú határozat kézhezvételét követően végzett önellenőrzése eredményeképpen csökkent az adótartozása a törvényben meghatározott értékhatár alá és adózó fő érvelése az volt, hogy az önellenőrzés jogi természetéből fakadóan a megszűnésre meghatározott feltétel már nem állt fenn.
A Kúria megítélése szerint az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó szabályozás nem azt mondja ki, hogy az az adóhatósági határozat meghozatalával szűnik meg, hanem a Katv. 19. § (5) bekezdése g) pontjában szabályozott jogi ténnyel, az egymillió forintot meghaladó adótartozás fennállta okán az automatikusan bekövetkezik. Az adóhatóságnak határozathozatali kötelezettsége a megszűnésről való tájékoztatás miatt van. Helytállóan járt el tehát az adóhatóság mikor a 2018. december 31-én fennálló tartozásra figyelemmel adózó adóalanyiságának megszűnését határozatában rögzítette.
Egyetértett a Kúria az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával is, hogy a Katv. speciális szabályozási rendszerére figyelemmel csak azokat a mentesüléséket lehet figyelembe venni, amit maga a Katv. tartalmaz. Így az önellenőrzéssel módosított tartozás összegét nem lehetett adózó javára értékelni, mivel adózónak az év végén – az önellenőrzés elvégzését megelőzően – fennálló tartozása meghaladta a törvényben előírt értékhatárt, amely automatikusan az adóalanyisága megszűnését eredményezte. A mentesülései okok szabályozása körében a jogalkotó nem volt elzárva ettől eltérő norma megalkotástól, az önellenőrzési szabályok figyelembevételének előírásától, de erre nem került sor. Ezen túlmenően az önellenőrzés figyelembevétele sértené annak alkalmazását gátló egyéb szabály érvényesülését. Ellenőrzés lefolytatásának hiányában ugyanis nem teljesülne az önellenőrzést kizáró előírás, így az adózó bármikor élhetne az önellenőrzéssel és szabadon változtathatná folyószámláján adóbevallásával felkönyvelésre kerülő adótartozás összegét.
A bíróságnak lehetősége van arra, hogy az Alaptörvény 28. cikke szerint eljárva a közteherviselést érintő sarkalatos törvény esetében is értelmezze a jogszabályt. A lehetséges értelmezési módozatok közül az az irányadó, ami a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgál. Eltérő jogértelmezés esetén a jogalkotó akarata nem érvényesülne, mely a perbeli adózási formát a kisvállalkozások segítésére, adminisztrációjuk csökkentése érdekében vezette be, de ennek alkalmazását szigorú feltételek megvalósulásához kötötte, így különösen az adótartozás összege tekintetében. Ennek a perbeli módon történő „kijátszása” a Kúria értelmezése szerint ellentétes lenne az Alaptörvény 28. cikkével. A Kúria a fentiek kiemelésével a helyes elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. (Kúria Kfv. 35.686/2019/6.)The post Kisvállalati adóalanyiság megszűnése appeared first on Adó Online.