Hírek

A határidő közeledtével az érintett vállalatoknak már nem csupán a szabályok általános értelmezésével kell foglalkozniuk. A hangsúly egyre inkább a gyakorlati felkészülésre kerül: rendelkezésre állnak-e a megfelelő adatok, alkalmazható-e valamely mentesség, és szükséges-e kiegészítő adó (QDMTT vagy akár IIR) megállapítása Magyarországon. Az IIR-ről (Income Inclusion Rule – Jövedelem-hozzászámítási szabály) ritkábban esik szó, kevesebb magyar entitás érintett általa. Ezt a típusú kiegészítő adót a legfelső anyavállalat vagy a köztes anyavállalat szintjén kell kiszámítani és megfizetni a csoportba tartozó leányvállalatok aluladóztása esetén.
Nem csak adótechnikai kérdés
„Számomra a GloBE felkészülési akcióterv a következő. Első lépésként pontosan azonosítsuk a GloBE kötelezettséggel érintett, egy adott vállalatcsoportba tartozó magyar társaságokat. Ezt követően ellenőrizzük a CbCR safe harbour lehetőségét a jelentős adminisztrációs könnyítések alkalmazhatósága érdekében. Amennyiben egyetlen mentesség sem érvényesíthető, át kell állni a teljes QDMTT (IIR) és ETR számítási logikára. Mind a mentességek fennállását, mind a teljes számítási folyamatot transzparensen dokumentálni szükséges. A bevallási nyomtatvány már elérhető, ezért a szoros határidők miatt érdemes a cégcsoporton belüli egyeztetéseket (adó, könyvelés, pénzügy) mielőbb elindítani. „- mondta Hajnal-Balázs Ildikó, az Accace Hungary Tax Managere.
A globális minimumadó bevallás nem tekinthető hagyományos adóbevallási feladatnak. Az érintett vállalatcsoportoknak több ország, több csoporttag és több belső szakterület adatait kell összehangolniuk. A folyamatban az adózási terület mellett a számvitel, a kontrolling, a konszolidáció, a pénzügy és sok esetben a jogi terület együttműködésére is szükség van.
Ez különösen azoknál a vállalatcsoportoknál jelenthet kihívást, ahol a globális és helyi adatok eltérő rendszerekben, eltérő számviteli logika szerint vagy eltérő részletezettséggel állnak rendelkezésre. A bevallás elkészítése előtt ezért nemcsak a számítási módszertant, hanem az adatforrásokat, a felelősöket és a belső jóváhagyási folyamatokat is érdemes áttekinteni.
Kiknek kell figyelniük?
A globális minimumadó szabályrendszere elsősorban azokat a multinacionális, illetve nagy méretű belföldi vállalatcsoportokat érinti, amelyek konszolidált éves bevétele a vizsgált időszakban – az elmúlt négy üzleti évből legalább kettőben – eléri vagy meghaladja a 750 millió eurós küszöbértéket.
Magyarországi szempontból érintett lehet például egy magyar leányvállalat, magyar anyavállalat, magyarországi állandó telephely vagy más magyar csoporttag, így akár egy közös vállalkozás.
Fontos, hogy az érintettség nem kizárólag attól függ, hogy egy magyar társaság önmagában mekkora bevételt ér el, fizet-e és ha igen, milyen összegben társasági adót és iparűzési adót. A globális minimumadó csoportszinten vizsgálja a kötelezettségeket, így tehát pusztán azzal, hogy a vállalatcsoport maga GloBE alannyá válik, a magyar társaságoknak akkor is lehetnek bevallási vagy adatszolgáltatási feladataik, ha helyi szinten nem merül fel fizetendő kiegészítő adó.
A 2026. június 30-i határidő gyakorlati jelentősége
A 2026. június 30-i határidő az első éles megfelelési mérföldkő a globális minimumadó rendszerében. A 2024-es pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségek teljesítéséhez az érintett vállalatcsoportoknak addigra rendelkezniük kell a szükséges számításokkal, alátámasztó dokumentációval és adatszolgáltatási információkkal.
A feladat különösen összetett lehet, mert a globális minimumadó kapcsán több, egymástól eltérő kötelezettséget kell elkülöníteni. A QDMTT, vagyis az elismert belföldi kiegészítő adó a magyarországi adókötelezettség szempontjából bír jelentőséggel, míg a GIR/TTIR adatszolgáltatás a csoportszintű globális minimumadó-információk bemutatását szolgálja.
A két kötelezettség nem azonos, és eltérő adatokat, folyamatokat, illetve benyújtási logikát igényelhet. Ezért az érintett vállalatoknak célszerű időben tisztázniuk, hogy pontosan melyik csoporttag, melyik joghatóságban és milyen formában teljesíti az egyes kötelezettségeket.
A Safe Harbour nem jelenti automatikusan azt, hogy nincs teendő
Az átmeneti Safe Harbour szabályok fontos könnyítést jelenthetnek a vállalatcsoportok számára. Ezek bizonyos feltételek teljesülése esetén egyszerűsíthetik a számításokat, és csökkenthetik az adminisztratív terheket.
A Safe Harbour rendelkezések alkalmazása ugyanakkor nem tekinthető automatikusnak, és nem mentesíti a vállalatcsoportot a bevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségek alól. A mentesség alkalmazhatóságát minden érintett joghatóság tekintetében külön szükséges vizsgálni és megfelelően alátámasztott módon dokumentálni. Ennek keretében a vállalatcsoportnak igazolnia kell, hogy a vonatkozó feltételek az adott joghatóságban teljesülnek, továbbá a benyújtott bevallásban és információszolgáltatásban is egyértelműen be kell mutatni az alkalmazott mentességet, valamint az annak alapjául szolgáló főbb számítási adatokat és mutatókat.
Ez különösen fontos az első bevallási időszakban, amikor a vállalatok még csak kialakítják belső folyamataikat, és az adatok, számítások, valamint felelősségi körök validálása sok esetben még nem rutinszerű.
Melyek a legfontosabb kockázatok?
Az első globális minimumadó bevallás során a legnagyobb kockázatot sok esetben nem maga az esetleges adófizetési kötelezettség, hanem a hiányos felkészülés jelenti.
Gyakori problémát okozhat például, ha a szükséges adatok nem állnak rendelkezésre megfelelő részletezettséggel, ha a helyi és csoportszintű számviteli adatok nem egyeztethetők könnyen össze, vagy ha nem tisztázott, hogy ki felel az egyes bevallási és adatszolgáltatási lépésekért.
Szintén kockázatot jelenthet a Safe Harbour szabályok hibás értelmezése, az effektív adókulcs számításának pontatlansága, a lefedett adók nem megfelelő besorolása, illetve a QDMTT és a GIR/TTIR kötelezettségek hibás vagy hiányos teljesítése.
Az adókedvezmények és támogatások kezelése szintén kiemelt figyelmet igényel, mivel ezek globális minimumadó szempontból eltérő hatással járnak, mint a hagyományos hazai adózási logikában.
„Az első GloBE-bevallási határidő kapcsán mindenekelőtt az érintett magyar csoporttagok (Constituent Entities) egyértelmű azonosítása, az alkalmazható adatforrások feltérképezése, valamint a belső felelősségi körök (adatgyűjtés, validáció) kijelölése kiemelt feladat. Utána következhet a Safe Harbour mentesítési lehetőségek vizsgálata. Ha egyetlen mentesség sem érvényesíthető, akkor következik a kiegészítő adófizetési kötelezettség felmérése, az esetlegesen fizetendő QDMTT (IIR) kötelezettség megállapítása. A folyamat a helyi GloBE bevallás és a vállaltcsoport egészére vonatkozó GIR/TTIR adatszolgáltatás elkészítésével és benyújtásával zárul. Nem javasoljuk semmiképp, hogy az adatgyűjtési, egyeztetési és validálási folyamatokat a bevallási határidőt megelőző utolsó hetekre halasszák a vállalkozások.” – emeli ki Ildikó.
Vezetői szinten is fontos kérdés
A globális minimumadó bevallás összeállítása nem kizárólag adótanácsadói feladat. A sikeres teljesítéshez vezetői szinten is fontos megérteni, hogy a határidő betartása mögött összetett adatgyűjtési, koordinációs és döntési folyamat áll.
Az érintett vállalatcsoportok számára kiemelten indokolt a felkészülési folyamat mielőbbi strukturálása: ennek keretében szükséges a felelősségi körök egyértelmű kijelölése, a releváns adatforrások (konszolidációs, CbCR, lokális számviteli adatok) áttekintése és minőségének felmérése, a Safe Harbour lehetőségek alkalmazhatóságának előzetes tesztelése, valamint annak megállapítása, hogy indokolt‑e a teljes körű magyarországi QDMTT‑kalkuláció elvégzése.
Az első bevallási határidő tehát nem kizárólag technikai megfelelési kérdés, hanem olyan vezetői döntési pont is, amelynél a vállalatcsoportnak tisztán kell látnia saját adózási pozícióját, belső folyamatait és dokumentációs felkészültségét.
Hogyan érdemes felkészülni?
A 2026. június 30-i határidőre való felkészülés során, ha még nem történt meg, a felkészülést célszerű az érintettség megerősítésével kezdeni. Ezt követően azonosítani kell a magyar csoporttagokat, az GloBE szabályrendszerében elfogadottnak minősített adatforrásokat, a belső felelősöket, valamint azt, hogy mely kötelezettségeket kell helyben, és melyeket csoportszinten teljesíteni.
Érdemes külön megvizsgálni, hogy alkalmazható-e valamely Safe Harbour mentesség, szükség van-e teljes QDMTT-kalkulációra, ha igen, hogyan alakul az effektív adókulcs, és rendelkezésre állnak-e a számításokhoz szükséges adózási és számviteli adatok.
Az első bevallási időszakban különösen fontos, hogy a vállalatcsoport ne csak a határidő formális teljesítésére koncentráljon, hanem arra is, hogy a számítások, döntések és mentességek később is alátámaszthatók legyenek.
A globális minimumadó szabályrendszerének első bevallási határidejével, az alkalmazható átmeneti Safe Harbour rendelkezésekkel, a lefedett adók körének meghatározásával, a halasztott adók szerepével, a kiegészítő adó kalkulációs kötelezettségével, valamint a GIR adatszolgáltatás főbb tartalmi és formai követelményeivel kapcsolatban a globális minimumadó bevallás 2026 témájában készült útmutatónk áttekintését javasoljuk a téma iránt érdeklődőknek.