Hírek

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése
Az általános forgalmi adó rendszerében annak megállapításához, hogy egy ügylet adóköteles-e, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.), a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: héairányelv) és a héairányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseiből kell kiindulni.
Míg a személyi jövedelemadó tekintetében a magyar szabályozás 2022-től önálló jövedelemkategóriaként nevesíti a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmeket a tőkejövedelmek között, az általános forgalmi adó rendszerében jelenleg sem helyi, sem uniós szinten nincs specifikus szabály a kriptoeszközökkel folytatott ügyletekre. Az ilyen tranzakciók áfabesorolása tekintetében ezért – különös szabály hiányában – a jogszabályok általános rendelkezéseiből kell kiindulni. Ennek során ugyanakkor nehézséget jelenthet az, hogy a hatályos szabályozást még más gazdasági környezetben alkották, ezért gyakran nem egyértelmű, hogy a kriptoeszközök tekintetében hogyan kell azt értelmezni.
Amikor az áfa-előírások eltérően értelmezhetőek, az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) ítélkezési gyakorlata adhat támpontot. Az EUB ítélkezési gyakorlatában azonban egyelőre egyetlen kriptoeszközöket érintő döntés szerepel: a C-264/14. sz. Hedquist-ügyben hozott ítélet, ami csak bizonyos kriptoeszközökkel végzett tranzakciók tekintetében ad eligazítást. (Az ítélet tartalmát a cikksorozat következő része tárgyalja.)
Az elmúlt  években az Európai Bizottság Áfabizottságának munkadokumentumai (VAT Committee Working Paper) több ízben is foglalkoztak a kriptoeszközök áfakezelésének kérdésével. Ezen dokumentumok segíthetik a jogértelmezést, fontos azonban tudni, hogy az Áfabizottság álláspontja az uniós jogi aktusoktól eltérően nem kötelező erejű, és nem rendelkezik olyan kötőerővel sem, mint az EUB döntései.
A magyar állami adóhatóság és/vagy a Pénzügyminisztérium részéről a cikksorozat megírásáig nem került sor a kriptoeszközök áfakezelésére vonatkozó hivatalos álláspont közzétételére.
A kriptoeszközök a tranzakciókban különböző módon jelenhetnek meg. Történhet:

az ellenérték megfizetése kriptoeszközzel,
törvényes fizetőeszköz átváltása kriptoeszközre vagy fordítva, illetve egyik kriptoeszköz átváltása a másikra,
tokenek ingyenes szétosztása,
tokenizált termékek értékesítése,
tokenizált szolgáltatások értékesítése,
olyan szolgáltatás nyújtása, amely kriptoeszközre irányul (pl. kriptoeszköz-kereskedési platform üzemeltetése, bányászat, digitálispénztárca-szolgáltatások).

Ahhoz, hogy megállapíthassuk, áfás-e Magyarországon egy adott kriptoügylet, az alábbi szempontokat kell vizsgálni:

Az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozik-e az adott ügylet?
Az Áfa tv. területi hatálya alá tartozik-e az adott ügylet?
Vonatkozik-e adómentesség az adott ügyletre?

Ha az 1-2. kérdések valamelyikére nemleges a válasz, akkor a 3. kérdés vizsgálatáig már el sem jutunk, hiszen adómentesség kizárólag egy egyébként belföldön adókötelezettség alá eső ügylet tekintetében állhat fenn. Az áfamentesség ugyanis azt jelenti, hogy az adott tranzakció tekintetében a teljesítés helyének országa lemondott az adóztatási jogáról. A tárgyi vagy területi hatályon kívüliség miatt belföldön eleve nem adóköteles ügyletek vonatkozásában pedig az adóztatási jog és az arról történő lemondás sem értelmezhető.
A tárgyi hatály tekintetében az Áfa tv. 2. § a) pontjának – a héairányelvvel harmonizált – előírásából kell kiindulni. Ennek értelmében áfaköteles az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása.
Nem tartozik tehát az Áfa tv. tárgyi hatálya alá az ügylet, ha

sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak nem minősül, és/vagy
nem ellenérték fejében teljesítik, és/vagy
nem adóalanyként jár el a tevékenység végzője.

A „belföldön teljesített” kitétel írja elő, hogy az Áfa tv. területi hatálya alá kell tartoznia az ügyletnek ahhoz, hogy a magyar áfakötelezettség felmerüljön. Az Áfa tv. II. Fejezetének teljesítésihely-szabályai határozzák meg, hogy hol minősül teljesítettnek egy ügylet.
Az adómentesség szabályait pedig az Áfa tv. VI. Fejezete tartalmazza.