Kriptoeszközök az áfában (VII. rész)
Releváns jogszabály:– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése (folyt.)
Ellenérték megfizetése kriptoeszközzel (folyt.)
Forintban meghatározott ellenérték
Ha az ellenérték forintban van meghatározva, és csak a megtérítése történik például Bitcoinnal, akkor nincs helye az Áfa tv., illetve a héairányelv árfolyamelőírásai alkalmazásának. Az ügyletről készített bizonylaton ilyenkor a forintban meghatározott ellenértéket kell feltüntetni, és az áfa megállapítása, bevallása és megfizetése is ennek megfelelően történik.
Nincs jelentősége sem annak, hogy a kereskedő a saját döntése alapján milyen árfolyamon számítja át a kriptovalutát forintra, sem pedig annak, hogy a kriptovalutát közvetlenül fogadja-e el a fizetés során vagy egy szolgáltató (harmadik fél) közreműködését veszi igénybe a kriptovaluta forintra váltásához. (A harmadik fél pénzváltási szolgáltatásáról a cikksorozat későbbi részében lesz szó.)
Figyelemmel arra, hogy forintban meghatározott ellenérték esetén a magyar szabályozás alapján is egyértelműen meghatározható az adóalap és a fizetendő áfa, mindaddig, amíg az Áfa tv. nem szabályozza egyértelműen a kriptovaluták tekintetében alkalmazandó árfolyamot és/vagy az adóhatóság nem tesz közzé az értelmezést segítő tájékoztatást, az értékesítő úgy tudja minimalizálni a kriptovaluta alkalmazásából eredő, az alkalmazandó árfolyam bizonytalanságához kapcsolódó adókockázatot, ha az ellenértéket forintban rögzíti, lehetőséget biztosítva arra, hogy az egyébként forintban meghatározott ellenértéket a vevő, igénybevevő kriptovalutában fizesse meg.
Minősülhet-e kriptoeszköz utalványnak?
A gyakorlatban az ellenérték megfizetése történhet részben vagy egészben utalvánnyal is.
Az utalványokra vonatkozó szabályozást uniós szinten a 2006/112/EK irányelvnek az utalványok megítélése tekintetében történő módosításáról szóló 2016/1065 tanácsi irányelv egységesítette. Ennek előírásait az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény ültette át az Áfa tv.-be, meghatározva, hogy mit kell utalványnak, egycélú, illetve többcélú utalványnak tekinteni az Áfa tv. alkalmazásában. A törvény indokolása szerint az utalvány fogalma nem terjed ki olyan „eszközökre”, melyek kizárólag árengedményre jogosítanak termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás kapcsán, de önmagukban termék, szolgáltatás megszerzésére nem.
Az indokolás értelmében az utalványoknak a fizetőeszközöktől történő elhatárolását az adja, hogy bár az utalványt a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljes- vagy részbeni ellenértékének kell elfogadni, de ezek során az utalvány „fizetőeszköz” tulajdonsága korlátozott, mivel csak előre meghatározott termékekre, szolgáltatásokra, vagy csak előre meghatározott értékesítői körnél váltható be. A definícióból következik az is, hogy az utalvánnyá minősítés szempontjából lényegtelen annak fizikai megjelenési formája, vagyis az utalvány lehet papír alapú és elektronikus formában létező is.
Az Áfa tv. 259. §-ába beiktatott 24/A. pont definíciói szerint:
a) utalvány: olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban – ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is – fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése;
b) egycélú utalvány: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege;
c) többcélú utalvány: az egycélú utalványtól eltérő utalvány”.
Az egy- és többcélú utalvány megkülönböztetésének azért van jelentősége, mert az utalvány típusától függ, hogy annak ellenérték fejében történő átruházásakor vagy beváltásakor keletkezik áfakötelezettség:
Egycélú utalvány saját név alatti minden egyes ellenérték fejében történő átruházását, átengedését az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni, míg a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem minősül adóztatandó ügyletnek (azonban, ha beváltó a kibocsátótól eltérő adóalany, akkor úgy kell tekinteni, hogy ő az utalvány tárgyát képező értékesítést teljesít a kibocsátó felé).
Többcélú utalvány ellenérték fejében történő átruházása, átengedése viszont nem minősül termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának, míg az utalvány beváltása esetén a beváltó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesít.