Kriptoeszközök az áfában (XVII. rész)
A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése (folyt.)
Tokenizált szolgáltatások értékesítése (folyt.)
Tokenizált bankbetétek és betéti tokenek
A blokkláncalapú technológia a pénzügyi rendszerben is egyre inkább teret hódít. Ennek a folyamatnak a részeként megjelent a tokenizált bankbetétek és a betéti tokenek koncepciója.
A tokenizált bankbetétek hagyományos bankbetétek, amelyeket token segítségével jelenítenek meg egy blokkláncon. Maguk a pénzeszközök a banknál maradnak, azonban a betét tokenizált változata kezelhető lesz blokkláncalapú pénzügyi alkalmazásokban. A KPMG témában megjelent cikke szerint ezáltal a bankok ötvözni tudják a hagyományos bankbetétekbe vetett bizalom és a technológiai fejlődés előnyeit.
A betéti tokenek a KPMG cikke alapján a hasonló név ellenére más konstrukciót takarnak. Ezek olyan, szabályozott pénzügyi intézmények által kibocsátott ún. natív tokenek, amelyeket jellemzően már eleve blokkláncalapú ügyletekhez hoznak létre (nem pedig meglévő bankbetétek digitális tükörképeként), és a token maga testesíti meg a betétet.
Nagyon új, még formálódó kriptoeszközökről lévén szó, ezek áfakezeléséről még áfabizottsági munkadokumentum sem született.
Álláspontom szerint a tokenizált bankbetétek esetén a héasemlegesség elve alapján alkalmazható lehet az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés d) pontjában ill. a héairányelv 135. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adómentesség.
A hivatkozott jogszabályhelyek adómentességet határoznak meg a betéttel (betétszámlával) kapcsolatos ügyletekre. Az EUB ítélkezési gyakorlata (ld. pl. C-2/95. sz. SDC-ügy, C-349/96. sz. CPP-ügy, C-235/00. sz. CSC-ügy, C-175/09. sz. AXA UK plc ügy, C-350/10. sz. “SWIFT”-ügy, C‑607/14. sz. Bookit-ügy, C‑5/17. sz. DPAS-ügy) értelmében a pénzügyi szolgáltatások adómentességéhez
az adott ügyleteknek átfogóan értékelve önálló egységet kell alkotniuk,
lényegi funkciót kell ellátniuk a pénzügyi szolgáltatás szempontjából: pénzmozgással kell járniuk és változást kell előidézniük a felek jogi és pénzügyi helyzetében,
nem adómentes az olyan pusztán anyagi, technikai vagy adminisztrációs szolgáltatás nyújtása, amely nem eredményez ilyen változásokat,
a szolgáltató felelősségének ki kell terjednie az ügylet jellemző és lényegi elemeire.
Tokenizált bankbetét esetén a hagyományos, a pénzintézetnél lévő bankbetétre vonatkozóan hajthatóak végre tranzakciók blokkláncalapú pénzügyi alkalmazásokban. Véleményem szerint ezért a tokenizált bankbetét esetén a betéti számlára (az azon kezelt pénzeszközök kezelésére) vonatkozó ügyletek áfamentesek lehetnek a jogszabályi előírás alapján. Az a szolgáltatás viszont, ami kifejezetten a tokenizálásra (a betét digitális tükörképének létrehozatalára) vonatkozik, önmagában nem teljesíti a mentességi feltételeket, mivel pusztán technikai jellegű szolgáltatás, amely a pénzügyi szolgáltatás szempontjából nem tölt be lényegi funkciót. Ezért, ha ezt önállóan nyújtják, álláspontom szerint nem minősül adómentes pénzügyi szolgáltatásnak.
A betéti tokenek esetében maga a token testesíti meg – a hagyományos betétekhez hasonlóan – a kibocsátóval szembeni követelést. Ezen kriptoeszközök besorolása nem egyértelmű, országonként eltérhet, hogy bankbetétnek vagy digitális pénznek minősülnek-e. Az adójogi besorolás értelemszerűen a pénzügyi-jogi besorolás alapján lehetséges. Ha elterjed ezen kriptoeszközök használata, az Áfabizottság vélhetően ezek áfakezelésével is foglalkozni fog az elkövetkező években.