Barion Pixel

Kriptoeszközök az áfában (XXI. rész)

Vonatkozó jogszabály:
Áfa tv.: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700127.tv
– – –
Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése (folyt.). A sorozat előző részeit itt olvashatja.
A kriptoeszközök elérhetővé tételét célzó szolgáltatások (folytatás.)
Amennyiben a bányászat áfakörbe tartozó ügyletnek minősül, vizsgálandó, hogy adóköteles-e, vagy vonatkozik-e rá adómentesség. Az Áfabizottság szerint e körben a héairányelv 135. cikk (1) bekezdésének d) vagy e) pontja szerinti adómentesség alkalmazása merül fel.
A 135. cikk (1) bekezdés e) pontja kapcsán az Áfabizottság úgy ítélte meg, hogy a cikksorozat IV, részében összefoglalt C-264/14. sz. Hedquist-ügyben hozott EUB-ítélet levezetésére is figyelemmel ezen adómentességi jogcím alkalmazható lehet. Ennek indokát abban látta, hogy a bányászat a tranzakciós adatok pontosságának biztosításával alapvető jelentőséggel bír a Bitcoin-rendszer működőképességének és hitelességének fenntartásában. Ebből következően pedig a bányászok által nyújtott szolgáltatás kellően közvetlen kapcsolatban áll a Bitcoinok értékesítésével, ezáltal fizetőeszközre vonatkozó ügyletnek tekinthető.
Mindazonáltal az Áfabizottság úgy ítélte meg, hogy az adómentesség inkább a 135. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján állapítható meg, fizetésre, átutalásra vonatkozó ügyletként. Az EUB ítélkezési gyakorlata (pl. C-2/95. sz. SDC-ítélet) értelmében „az átutalás olyan ügylet, amely valamely pénzösszeg egyik bankszámláról a másikra történő áthelyezésére vonatkozó megbízás végrehajtásából áll”, a főtanácsnoknak a Hedquist-ügyben kifejtett álláspontja szerint pedig a „fizetésre és átutalásra” vonatkozó ügyleteknek magukban kell foglalniuk a készpénzben vagy nem készpénzben való fizetések meghatározott harmadik fél kedvezményezettnek való teljesítését, ami jelentős hasonlóságot mutat a bányászok tevékenységével.
Mivel a Hedqvist-ügyben az EUB a Bitcoint a hagyományos valutákkal egyenrangúként kezelte a héa szempontjából, az Áfabizottság álláspontja szerint ennek alapján joggal feltételezhető, hogy a törvényes fizetőeszközként használt valuták kifizetéseire és átutalásaira vonatkozó ügyletek nem különböznek a Bitcoinban történő kifizetések és átutalások ügyleteitől.
A 135. cikk (1) bekezdésének d) pontja nem kizárólag a fizetések és átutalások, hanem ennél tágabb kör, a fizetésekre és átutalásokra vonatkozó ügyletek adómentességét írja elő. Az adómentességhez nem szükséges, hogy az ügylet kifizetésnek vagy átutalásnak minősüljön, de kellően szoros kapcsolatot kell mutatnia az ilyen kifizetéssel vagy átutalással.
A C-350/10. sz. „SWIFT”-ügyben szereplő szolgáltatással ellentétben az Áfabizottság szerint a bányászok tevékenysége nem korlátozódik az információ puszta továbbítására: a bányászat kulcsfontosságú a Bitcoin-rendszer fenntarthatósága, a tranzakciók tartalmának pontossága és a költések duplikációjának elkerülése szempontjából. A bányász lényegében ellenőrzi, hogy a tranzakciós kérelemben szereplő információ érvényes-e és összhangban van-e a korábbi tranzakciókra vonatkozó információkkal, amelyek a Bitcoin nyilvános főkönyvében (a blokkláncban) vannak rögzítve.
Míg tehát a SWIFT felelőssége technikai szempontokra korlátozódott, és csak az információk továbbítására terjedt ki, a továbbított üzenetek tartalmához a szolgáltató nem fért hozzá, az Áfabizottság álláspontja szerint kijelenthető, hogy a bányászati tevékenység valósítja meg a pénzeszközök tényleges átutalását.
Mindezek alapján az Áfabizottság álláspontja szerint, ha a bányászok által nyújtott szolgáltatás az áfa tárgyi hatálya alá tartozik, akkor alkalmazható lehet rá a héairányelv 135. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti adómentesség.
Az utóbbi időben a Proof of Work protokoll hátrányainak (magas idő-, eszköz- és energiaigény, negatív környezeti hatások) kiküszöbölése céljából egyre több rendszer használ Proof of Stake mechanizmust. A PoS protokollt használó bányászat az ún. forging vagy staking. A PoS algoritmussal a kriptovalutákat nem bonyolult számítási feladatok elvégzésével bányásszák, hanem a bányásznak rendelkeznie kell az adott kriptovalutából bizonyos mennyiséggel, amit „leköt”, és a kriptoeszköz meghatározott ideig zárolva is marad (nem költhető el, nem váltható át másik kriptoeszközre). A bányászok a zárolásért cserébe időnként tokenjutalmat kapnak. A rendszer véletlenszerűen választja ki, hogy a bányászok közül ki végezhet validálást (ki készítheti el az új blokkot), de minél többet zárol egy bányász az adott kriptoeszközből, annál nagyobb esélye lesz arra, hogy őt sorsolják ki, és annál nagyobb eséllyel kapja meg a bányászatért járó jutalmat.
Az Áfabizottság 1037. sz. munkadokumentuma kifejti, hogy jövedelemadó szempontjából jelentősége lehet annak, hogy a PoS mechanizmus esetén – a PoW mechanizmustól eltérően – a bányász kizárólag a már meglévő kriptoeszközéhez kapcsolódóan tud tokent vagy tranzakciós díjat szerezni, emiatt ugyanis a jövedelem akár tőkejövedelemként is kezelhető. Áfa tekintetében azonban nincs jelentősége ezen különbségnek, mivel az áfa rendszerében azt kell vizsgálni, hogy a validálást végző személy milyen tevékenységet végez, ez pedig a minerek és a forgerek/stakerek esetében ugyanaz: a tranzakciók verifikálása és validálása. Ebből következően az Áfabizottság álláspontja szerint a „mining” tevékenység vonatkozásában a 892. sz. munkadokumentumban leírtak a forging/staking szolgáltatás tekintetében is alkalmazandóak.
Az Initial Token Offering (ITO) tekintetében az Áfabizottság 1037. sz. munkadokumentuma csupán néhány információt közöl. Ezek szerint az ITO is a kriptoeszközök elérhetővé tételét célzó eljárások egyike. Ennek során új token kibocsátására kerül sor, gyakran virtuális devizáért vagy fiat valutáért cserébe. Minthogy azonban a jelek szerint az ITO-t főként felhasználói tokenek létrehozatalára használják, nem pedig fizetési tokenek vagy értékpapírtokenek létrehozatalára, az Áfabizottság az 1037. sz. munkadokumentumban nem foglalkozott az ITO részletes elemzésével. Álláspontja szerint az ITO-ról inkább a platformgazdaságra irányadó héa-alapelvekkel összefüggésben lesz célszerű véleményt formálni.
Szerző: dr. Németh Szilvia