Kriptoeszközök az áfában (XXIV. rész)
A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése (folyt.)
Kriptoeszközre irányuló szolgáltatások (folyt.)
A kriptoeszközök tárolására és átutalására irányuló szolgáltatások (folyt.)
Az Áfabizottság 892. sz. munkadokumentuma a héairányelv 135. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti adómentesség alkalmazhatóságát is megvizsgálta a digitálispénztárca-szolgáltatások kapcsán.
Amint arról a cikksorozat XXI. részében már volt szól a 135. cikk (1) bekezdésének d) pontja nem kizárólag a fizetések és átutalások, hanem ennél tágabb kör, a fizetésekre és átutalásokra vonatkozó ügyletek adómentességét írja elő.
Mivel a Hedqvist-ügyben az EUB a Bitcoint a hagyományos valutákhoz hasonlónak tekintette a héa szempontjából, az Áfabizottság álláspontja szerint feltételezhető, hogy kifizetésekre és átutalásokra vonatkozó ügyletek azonos módon kell kezelni, akár a törvényes fizetőeszközként használt valutákra, akár kriptovalutákra vonatkoznak.
Az EUB ítélkezési gyakorlata értelmében a pénzügyi szolgáltatások adómentességéhez az adott ügyleteknek átfogóan értékelve önálló egységet kell alkotniuk, és lényegi funkciót kell ellátniuk a pénzügyi szolgáltatás szempontjából: pénzmozgással kell járniuk és változást kell előidézniük a felek jogi és pénzügyi helyzetében. Nem adómentes az olyan pusztán anyagi, technikai vagy adminisztrációs szolgáltatás nyújtása, amely nem eredményez ilyen változásokat. Az adómentességhez nem elegendő önmagában az, hogy a szolgáltatás szükséges egy adómentes pénzügyi szolgáltatás megvalósításához, amennyiben a szolgáltatás nem terjed ki az adómentes ügyleteket meghatározó jellemző és lényegi funkciókra.
Az Áfabizottság úgy ítélte meg, hogy a C-350/10. sz. „SWIFT”-ügyben szereplő szolgáltatáshoz hasonlóan a digitálispénztárca-szolgáltatók tevékenysége is a kriptovaluta-tranzakció megvalósulását segíti ugyan elő, de maga a szolgáltatás nem eredményez változást a kriptovaluták tulajdonjogát illetően.
Ezen túlmenően az a tény, hogy a felhasználók akár saját maguk is létrehozhatnak digitális pénztárcát, harmadik fél szolgáltató igénybevétele nélkül, az Áfabizottság szerint arra utalhat, hogy a digitálispénztárca-szolgáltatók szolgáltatása nem elengedhetetlen eleme a kriptovaluták átutalásának. De még ha felmerülnének is érvek amellett, hogy a digitális pénztárca által továbbított információ hiányában a kriptovaluta átutalása nem lenne megvalósítható, és ezért a szolgáltatás elengedhetetlen eleme az adómentes ügyletnek, ez még nem indokolná azt a következtetést, hogy az a szolgáltatás, amelyet ez az elem képvisel, adómentes.
Az Áfabizottság összességében arra a következtetésre jutott, hogy a digitálispénztárca-szolgáltatók ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása nem tartozhat a héairányelv 135. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti mentesség hatálya alá.
A 2022-ben kelt 1037. sz. munkadokumentum értelmében a 2016-os 892. sz. munkadokumentumban leírtakat az Áfabizottság változatlanul irányadónak tekinti a kriptoeszközök tárolására és azokkal végzett tranzakciók végrehajtására használt digitális pénztárcák tekintetében, ahol a tárca fő funkciója az, hogy összekösse a felhasználókat és a bányászokat. Ilyen esetben a digitálispénztárca-szolgáltatók tevékenysége valóban az adómentes szolgáltatást elősegítő szolgáltatás, magára a tevékenységre azonban nem alkalmazható a héairányelv 135. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti adómentesség. A 135. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti mentesség viszont alátámasztható.
Az 1037. sz. munkadokumentum felhívta a figyelmet arra is, hogy az Áfabizottság időközben az 1038. sz. munkadokumentumban foglalkozott az elektronikus pénzhez használt különböző tárcatípusok áfakezelésével is, és leszögezi, hogy a 892. sz. munkadokumentumban foglaltak nem érintik az 1038. sz. munkadokumentumban leírtakat. Az 1038. sz. munkadokumentumban pedig az szerepel, hogy az abban foglalt megállapítások nem érintik a kriptoeszközökhöz használt tárcák kezelésével kapcsolatban az 1037. sz. munkadokumentumban leírtakat.
Az Áfabizottság az 1037. munkadokumentumban leírtak alapján kiadott iránymutatásában [GUIDELINES RESULTING FROM THE 120TH MEETING of 28 March 2022 DOCUMENT B – taxud.c.1(2023)3625373 – 1045 (1/2), VAT treatment of crypto-assets, in: GUIDELINES RESULTING FROM MEETINGS OF THE VAT COMMITTEE] foglalta össze a kérdésben kialakított álláspontját. E szerint a tagok csaknem egyhangú álláspontja szerint a kriptovaluták tárolására és átutalására – például digitális pénztárca útján – irányuló szolgáltatás áfakörbe tartozik, de a héairányelv 135. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján mentes az adó alól.