Hírek

A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése (folyt.)
A kriptoeszközökkel folytatott ügyletek egyéb áfakérdései
Levonási jog
Az Áfa tv. 120. §-a értelmében az adóalany a beszerzett termékekhez, igénybevett szolgáltatásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót abban a mértékben jogosult levonásba helyezni, amilyen mértékben adóalanyi minőségében a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.
Amint az a cikksorozatból kiderült, a kriptoeszközökkel folytatott ügyletek egy része nem tartozik az áfa tárgyi hatálya alá, vagy ha áfakörös is, levonási joggal nem járó („tárgyi”) adómentesség alá esik.
Az ezen ügyletekhez kapcsolódó beszerzések áfája nem helyezhető levonásba. Ha például egy bányász tevékenysége nem esik az áfa tárgyi hatálya alá, akkor a tevékenységhez beszerzett nagyteljesítményű számítógép áfája nem vonható le, függetlenül attól, hogy belföldi értékesítő által áthárított, importhoz kapcsolódóan az adóhatóság által kivetett (vagy a bányász, illetve közvetett vámjogi képviselője által fizetendő adóként megállapított), vagy Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódóan a bányász által fizetendő adóként megállapított áfáról van-e szó.
Ha az adóalany végez áfalevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenységet is, az Áfa tv. 123. §-a értelmében az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Ilyenkor az előzetesen felszámított áfát a 123. §-ban leírtak szerint meg kell osztani, az alábbi módszerek valamelyikével:

a tételes elkülönítés szabályai alapján,
ún. „természetes arányokon alapuló mutató” alkalmazásával vagy
bevételarányos megosztással.

Mivel beszerzésenként eltérő lehet, hogy melyik módszer a megfelelő, ugyanazon adóalany akár mindhárom módszert is alkalmazhatja egymás mellett a levonható áfa meghatározására.
Adókötelezettség
Az áfakörbe tartozó, de adómentesség alá eső tevékenységek esetében figyelni kell arra, hogy az adómentesség kizárólag az adófizetési kötelezettség alól mentesít, nem általában az adókötelezettségek alól.
Egy kizárólag „tárgyi” mentes tevékenységet végző adóalanynak is van bejelentkezési (adószámkérési) és nyilvántartás-vezetési kötelezettsége, melyek elmulasztása esetén az adóhatóság bírságot szabhat ki.
A kriptoeszközök jellemzőiből adódó nehézségek
A kriptoeszközök sajátosságaiból adódóan az azokkal kapcsolatos ügyletek több olyan problémát vetnek fel, amelyek a hagyományos ügyleteknél nem, vagy kevésbé hangsúlyosan jelentkeznek.
A kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások áfarendszerbeli teljesítési helye jellemzően a szolgáltatás igénybevevőjének országa (az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése, illetve a 45/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján). A tranzakciók lebonyolítása azonban jellemzően anonim módon történik,  a nyújtónak ezért nem feltétlenül van akár az igénybevevő adóalanyiságára, akár az illetőségére vonatkozó információja. Az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások tekintetében a Vhr. 17–25. cikkei tartalmaznak ugyan előírásokat és vélelmeket arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatás nyújtója hogyan állapíthatja meg, adóalany-e a szolgáltatást igénybe vevő, és hol van letelepedve (hol rendelkezik lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel), ha azonban az igénybevevő eleve nem is azonosítható be, a szolgáltatásnyújtó ezen szabályokra sem tud támaszkodni.
Az adóalap és az áfa forintosítása szintén nehézségekbe ütközhet. Az alkalmazandó árfolyam meghatározásával kapcsolatos problémákkal a cikksorozat V-VI. része foglalkozott részletesebben.
A kriptoeszközök igen változatosak, gyakran hibrid (egyszerre fizetőeszköz és kereskedhető eszköz) jellegűek, ezért a velük folytatott ügyletek besorolása sem mindig egyértelmű.
Mindezek a nehézségek a jogkövető adózók és az adóhatóságok számára is megnehezítik az adókötelezettségek megállapítását. Az Európai Bizottság 2023. évi adóügyi jelentésének (Annual Report on Taxation 2023, Directorate-General for Taxation and Customs Union, European Commission, Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2023) 6. fejezete szerint az adóigazgatási oldalon felmerülő kihívások új lehetőségeket teremthetnek az adócsaláshoz, ami kedvezőtlenül hat az adófizetési morálra. Az Európai Unió ezért is tartja szükségesnek a terület szabályozását, aminek egyik jelentős lépése volt a cikksorozat I. részében említett MiCA elfogadása.