Hírek

A sorozat előző részeit itt olvashatja.
Kriptoeszközökkel folytatott ügyletek áfakezelése (folyt.)
 Kriptoeszközre irányuló szolgáltatások (folyt.)
A kriptoeszközök tárolására és átutalására irányuló szolgáltatások (folyt.)
Az 1037. számú munkadokumentum [taxud.c.1(2022)1585400] a virtuális fizetőeszközök adóztatásáról szóló OECD-jelentés alapján négy fő csoportba sorolja a virtuális pénztárcákat, aszerint, hogy harmadik fél vagy maga a felhasználó kezeli a privát kulcsot (a privát kulcs egy kriptográfiai megoldás, amely a felhasználó számára hozzáférést biztosít a tárcához, és a biztonság egyik elemét képezi), illetve hogy az adatokhoz milyen formában biztosított a hozzáférés.

„Hot custodial wallet”: internetkapcsolat révén érhető el, és harmadik fél kezeli. A harmadik fél őrzi a felhasználó privát kulcsait.
„Hot non-custodial wallets”: internetkapcsolat révén érhető el, de a felhasználó maga hozza létre egy szoftveralkalmazás letöltésével. A felhasználó maga birtokolja a privát kulcsokat.
„Cold hardware wallet” (hardveres tárca): fizikai eszköz, amely alapértelmezetten offline állapotban van (nincs állandó internetkapcsolata), de amikor szükséges, csatlakoztatható egy internetkapcsolattal rendelkező számítógéphez.
„Cold paper wallet” (papíralapú tárca): fizikai papír, amely tartalmazza a tárcacímet és a privát kulcsot. Egy szoftver letöltésével hozható létre, amelyet aztán egy offline állapotú számítógépen futtatnak, és az adatokat kinyomtatják. Ezt követően törlik a tárcát, majd a számítógépet visszacsatlakoztatják az internethez.

Az Áfabizottság a 892. sz. munkadokumentumban felhívta a figyelmet arra, hogy a bitcoin-felhasználók pénztárcaszolgáltató igénybevétele nélkül, saját maguk is létrehozhatnak és kezelhetnek digitális tárcát, mely esetben nem valósul meg szolgáltatásnyújtás. A munkadokumentum szerint továbbá a pénztárcaszolgáltató ellenértékes szolgáltatása tekintetében az Áfabizottság a héairányelv 135. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentességet annak alapján látta alkalmazhatónak, hogy úgy ítélte meg: a digitálispénztárca-szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások – konkrétan a bitcoinok elérhetővé tétele a felhasználók számára – a hivatkozott jogszabályhely szerinti értelemben közvetlenül devizákra vonatkoznak, és a devizák tekintetében jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek.
A cikksorozat előző részében említett, az Áfabizottság az 1037. munkadokumentumban leírtak alapján kiadott iránymutatás értelmében a tagok csaknem egyhangú álláspontja szerint a kriptovaluták tárolására és átutalására – például digitális pénztárca útján – irányuló szolgáltatás áfakörbe tartozik, de a héairányelv 135. cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján mentes az adó alól.
A fentiek alapján felmerülhet a kérdés, hogy a héairányelv 135. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentesség az 1037. sz. munkadokumentumban említett tárcatípusok mindegyikére vonatkozhat-e.
A „hot custodial wallet” típusú digitális tárcák tekintetében az adómentesség egyértelműen alátámasztható, mivel ennél a tárcatípusnál a szolgáltató kifejezetten a kriptovaluták tárolására és átutalására irányuló szolgáltatást nyújt.
A „hot non-custodial wallets” és a papíralapú tárca esetében a felhasználó egy szoftveralkalmazást tölt le az internetről, tehát szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatás megfelel a cikksorozat XII. részében leírt kritériumoknak, ezért elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül, és a cikksorozat XIII. részében leírtak szerint alakul az áfakezelése. Ezekben az esetben azonban a szolgáltatásnyújtó nem magát a digitális pénztárcát kezeli, hanem az annak létrehozását és működtetését lehetővé tevő szoftvert bocsátja a felhasználó rendelkezésére.  (A felhasználó a szoftver letöltését követően a digitális pénztárcát már saját maga hozza létre és kezeli.) A szolgáltatás tehát a „hot custodial wallet” típusú digitális tárcákhoz képest közvetettebb módon segíti elő a kriptovaluták tárolását és átutalását, ezért a héairányelv 135. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentesség alkalmazhatósága kevésbé egyértelmű.
Az 1037. sz. munkadokumentum szerint mindazonáltal az Áfabizottság arra a megállapításra jutott, miszerint áfa tekintetében nem bír jelentőséggel, hogy a tárca „hot” vagy „cold”, vagyis hogy van-e állandó internetkapcsolata, csak annak van jelentősége, hogy a szolgáltató díjazás ellenében vagy ingyenesen biztosítja-e a tárcához való hozzáférést. A munkadokumentum a „hot” tárcák között sem tesz megkülönböztetést annak alapján, hogy a szolgáltatásnyújtó közvetlenül a kriptovaluták tárolására és átutalására irányuló szolgáltatást nyújt, vagy ezeket lehetővé tevő szoftvert bocsát a felhasználó rendelkezésére.
Úgy tűnik, az Áfabizottság úgy ítélte meg, hogy habár ilyenkor a virtuális devizák tárolásával és az azok átutalásával kapcsolatos műveleteket nem a szolgáltatásnyújtó, hanem a felhasználó végzi el, végső soron a szoftver az, ami ezt lehetővé teszi számára, ezért a szoftver rendelkezésre bocsátása az adómentességet megalapozó funkciót tölt be.
Megjegyzést érdemel ugyanakkor, hogy az Áfabizottság munkadokumentumai és iránymutatásai az adott időben rendelkezésre álló adatok alapján a tagok által kialakított álláspontot tükrözik, ami idővel változhat (mint ahogy a bitcoin átváltására vagy a felhasználói tokenek utalványkénti kezelésére vonatkozó kérdés tekintetében ez meg is történt). Emellett, amint arról a cikksorozat következő részében szó lesz, nem is feltétlenül minden esetben kezelhető szolgáltatásnyújtásként a digitális tárca létrehozását lehetővé tevő szoftver értékesítése.
Ezért, ha egy szolgáltató digitálispénztárca-szolgáltatást kíván nyújtani az ügyfeleinek, előzetesen célszerű lehet az adóhatóság vagy az illetékes minisztérium (amely 2025-től ismét Nemzetgazdasági Minisztérium) megerősítését kérni arra nézve, hogy az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentesség jogszerűen alkalmazható-e az érintett ügyletekre.