Hírek

Néhány éve Magyarországon is szélesebb körben ismertté váltak a blokklánc technológián alapuló befektetési lehetőségek. Ha megnézzük a törvényeket, jelenleg átfogó szabályozás a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek tekintetében nincs. Az Szja tv. is csak 2022. január 01-jétől szabályozza az ügyleteket. A kriptoeszköz nem tekinthető hagyományos értelemben vett fizetőeszköznek, mert fedezetét a piac és a hálózat biztosítja.
A kriptoeszköz jelenleg nem tekinthető értékpapírnak sem, birtokba vehető dolognak sem, ugyanis csak virtuálisan létezik, így tkp. egy olyan fizetési ígéret, mely éppen az aktuális ára, árfolyama alapján pénzre váltható vagy azzal vásárolt termékért, szolgáltatásért fizetni lehet. A fizetési ígéretnek nincs lejárata, futamideje, bármikor pénzre váltható, ha van olyan személy, aki a cserére hajlandó.
A kriptoeszköz fizetési ígéretet testesít meg, melyet követelésként lehet csak kimutatni, nincs kamata, de abban az esetben, ha pénzre váltják, akkor hozama lesz, mely lehet akár veszteség vagy nyereség is.
Amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló 1997. évi CXVII. törvény 2022. 01.01-től hatályos 67/C. § rendelkezéseit vizsgáljuk, akkor látható, hogy saját fogalmat határoz meg, mely alapján kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség minősül.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek az az ügylet minősül, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Vagyis adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kripto-rendszerből, mindaddig amíg kriptoeszköz másik kriptoeszközre történő átváltása történik, akkor az ügylet adómentes ( pl. bitconról ethereum).
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem akkor keletkezik, ha a magánszemély az általa kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek alapján az adóévben ügyleti nyereséget ér el. Ügyleti nyereséget pedig akkor kell megállapítani, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ide tartoznak a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is. Ha a tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, akkor ügyleti veszteség keletkezik.
Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát (2021-ben 16 740 forintot) nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért (2021-ben 167 400 forintot) nem haladja meg [Szja tv. 67/C. § (2) bekezdés].
Az Szja tv. 67/C. § (2) bekezdése alapján ügyleti nyereséget akkor kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében), ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ugyanezen bekezdés utolsó mondata szerint ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az ügyleti nyereséget nem ügyletenként, hanem az adott évi ügyletek tekintetében kell összesítve kell megállapítani, figyelembe véve a tárgyévi ügyletek alapján megszerzett bevételek és a tárgyévi igazolt kiadások összegét.
Ettől eltérően az ügyleti bevételt egy-egy adott ügylet vonatkozásában kell meghatározni, illetve ahhoz, hogy egy adott ügyletből ne kelljen bevételt megállapítani, két feltételnek együttesen kell teljesülnie:

az adott ügyletből származó bevétel megszerzésének napjára a magánszemély nem szerez más, azonos tárgyú ügyletből bevételt (1. pont).
az adóévben az ilyen ügyletekből elért bevételek összege az adóévben nem haladja meg a minimálbért (2. pont).

Nem alkalmazható az előbbi szabály abban az esetben, ha a magánszemély egy adott napon valamely általa nyújtott szolgáltatásért elfogadja fizetőeszközként 10 ezer Ft értékben a kriptoeszközt, majd még ugyanezen a napon értékesít egy korábban általa vásárolt kriptoeszközt. Utóbbi ügylet tekintetében ugyanis nincs jelentősége a bevétel nagyságának, bármilyen összegű bevételt ér el egy másik kriptoeszközzel végrehajtott ügyletben a magánszemély, az adott napon elsőként végrehajtott ügyletből is bevételt kell megállapítania.
Ha egy adott napon kriptoeszközzel végrehajtott ügylet során az 1. pontban részletezett feltétel teljesül, azonban az adóévben az ilyen ügyletekből származó bevételek összege már meghaladta a minimálbért, akkor ezen ügylet vonatkozásában a magánszemély nem mentesülhet a bevétel megállapításának kötelezettsége alól.
Abban az esetben, ha a magánszemély az adóévben, illetve az adóévet megelőző két év valamelyikében ügyleti veszteséget szenvedett el és azt a veszteség keletkezésének évében az adóbevallásában feltüntette, akkor élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti [Szja tv. 67/C. § (5) bekezdés].
A szabályrendszer 2022. január 1-jén lép hatályba, ugyanakkor átmeneti rendelkezés alapján az új szabályokat a magánszemélyek már a 2021. adóévre is alkalmazhatják [Szja tv. 102. § (3) bekezdés]. Ez alapján így a 2021. év vonatkozásában keletkezhet először kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség, mely az adókiegyenlítés alkalmazása során figyelembe vehető.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet a magánszemély adóévenként állapítja meg, amelyet az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallása által teljesít.
Átmeneti rendelkezés szerint, azok a magánszemélyek, akik 2021 előtt kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapítottak meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylet esetében alkalmazhatják az új szabályokat a jövedelem megállapítására, és azt a 2022. év ügyleti eredményeként vehetik figyelembe.
Kiemelhető, hogy amennyiben a magánszemély 2021. évben szoftver segítségével jut hozzá a kriptoeszközhöz, és a fent említett szabályokat 2021. évben szerzett jövedelmei tekintetében nem kívánja alkalmazni, akkor az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelmet szerez, ennek megfelelően köteles adót fizetni és számolhatja el költségeit (pl. bitcoin bányászat).
Abban az esetben, ha a megvásárolt kriptoeszközt értékesíti, akkor az átváltás során elért jövedelem a magánszemély egyéb jövedelemként válik adókötelessé.
A fentebb említett 2022. 01.01-jétől hatályba lépő – adózók által 2021. évre is választható- Szja tv. 67/C. § azonban az adókiegyenlítés lehetőségét is biztosítja, mely által kedvezőbb adózást biztosít.
A témát illetően számos kérdés felmerül még, bizonyosan.
A jelenleg hatályos, az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló 2017.évi CLIII. törvény (Avt.) 42. § szerint az adóhatóság hatósági átutalási megbízást (inkasszó) a végrehajtási eljárás keretében csak fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató felé kezdeményezhet.
A kriptoeszköz számlára inkasszó ugyan nem kezdeményezhető, azonban az Avt. 43. § ingófoglalás foganatosítására lehetőséget biztosít.
The post Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek adózása appeared first on Adó Online.