Hírek

Releváns jogszabályok:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
– 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
– 2000. évi C. törvény a számvitelről

A számvitelben jártas szakemberek tudják, hogy a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe – amely cégbejegyzésre köteles – vállalkozónak (gazdálkodónak) minősül, és egyéb számviteli teendői mellett számviteli beszámoló elkészítésére is kötelezett. Előfordulhat olyan is, hogy bár a külföldi vállalkozó Magyarországon gazdasági tevékenységet végez, ám fióktelepet nem hoz létre. Ilyen lehet például az az esetkör, amikor a külföldi vállalkozó a (belföldi) üzletvezetési helyére tekintettel válik belföldi illetőségű adózóvá, illetve, ha magyarországi (fióktelepnek nem minősülő) telephellyel rendelkezik. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a számviteli beszámoló elkészítésére nem kötelezett külföldi személy a fizetendő társasági adóját milyen szabályozás, illetve milyen nyilvántartás alapján állapítja meg.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2. § (3) bekezdése szerint belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. Adóalany továbbá a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (külföldi vállalkozó) [Tao. tv. 2. § (4) bekezdés a) pont].
Meg kell említeni, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények alkalmazásában a telephelynek fogalmilag nincs önálló adóügyi illetősége, ezért a telephelyre főszabályként az anyavállalat illetősége szerinti adóegyezményt, egyezmény hiányában pedig a Tao. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy az egyezmény rendelkezései alapján a külföldi társaság telephellyel rendelkezik Magyarországon.
A külföldi vállalkozó telephelye Magyarországon ugyan egy, a cégbíróság által be nem jegyzett szervezetési egység, azonban a külföldi vállalkozó belföldi telephelyén végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére kiterjed az adókötelezettség (korlátozott adókötelezettség), ezért a társasági adó alapjának és a társasági adónak a meghatározása érdekében a magyarországi tevékenységével összefüggésben felmerülő bevételei és költségei alapján a Tao. tv-ben részletezett szabályok figyelembevételével köteles számviteli nyilvántartásait vezetni.
A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége pedig teljes körű, tehát a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed (ez irányadó, ha a külföldi személy a belföldi üzletvezetési helyére tekintettel válik belföldi illetőségű adózóvá).
A Tao. tv. 5. § (10) bekezdése akként rendelkezik, hogy a fiókteleppel nem rendelkező külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket – választása szerint – a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt e törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg.
A Tao. tv. 5. § (4) bekezdése kimondja, hogy ha adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. A Tao. tv. 6. § (2) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt, ha az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.
Ha pedig a külföldi személy az üzletvezetésének helye alapján nemcsak a Tao. tv., hanem a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény alapján is belföldi illetőségűnek minősül, akkor a Tao. tv. 5. § (4) bekezdése és 6. § (2) bekezdése értelmében szintén könyvviteli zárlat alapján állapítja meg az adózás előtti eredményét, mint társasági adóalapját, amennyiben beszámoló készítésére nem kötelezett.
Lássuk, mit jelent az adókötelezettség könyvviteli zárlat alapján történő megállapítása.
A könyvviteli zárlat fogalmát a Tao. tv. nem határozza meg, erre vonatkozóan az Szt. tartalmaz általános szakmai iránymutatást (164. §). Ennek megfelelően na könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak.
A fentiekben említettük a Tao. tv. 5. § (4) és (10) bekezdését, illetve a 6. § (2) bekezdését. A hivatkozott előírások alapján a külföldi adózó a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra előírt kötelezettségeit az Szt. előírásai szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti; a társasági adóalap kiindulópontját képező adózás előtti eredményt és a fizetendő adót pedig ezen könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.
Ez azt jelenti, hogy az adóalanynak a külföldi beszámolókészítésre és könyvvezetésre vonatkozó előírások mellett, azzal párhuzamosan az Szt. szerinti kettős könyvvitel szabályainak megfelelően is vezetni kell a könyvviteli nyilvántartásokat, akképpen, hogy azok a magyarországi adókötelezettség megállapításához szükséges információkat alátámasszák. A belföldi illetőségű külföldi adózó az üzletvezetése helyének Magyarországra helyezésével ugyanakkor közvetlenül nem kerül az Szt.hatálya alá, ezért beszámolókészítési kötelezettsége sincs és könyvvizsgálatra sem kötelezett.
Mindezek alapján nem elegendő, ha a külföldi személy a saját joga szerinti számviteli szabályok szerint állítja össze beszámolóját, majd az abban meghatározott adózás előtti eredményt korrigálja a Tao. tv. egyes adóalap-korrekciós tételeivel. A külföldi személy a magyar társasági adókötelezettsége vonatkozásában köteles az Szt. egyes részletszabályai szerinti könyvviteli zárlat elkészítésére, és nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ha a külföldi személy a rá irányadó külföldi számviteli szabályok alapján összeállított könyvviteli zárlat alapján állapítja meg magyar adókötelezettségét.