Hírek

Az esetek vizsgálatához alapfeltételnek vesszük, hogy a magánszemély magyar adóügyi illetőséggel bír, azaz Magyarországon a teljes világjövedelme után visel adókötelezettséget. Ellenkező esetben – ha nem magyar illetőséggel bírna – akkor csak a magyar forrásból származó jövedelmei tekintetében merülne fel adókötelezettség, amellyel kapcsolatban szó sem lehet külföldön megfizetett adó beszámításáról.

Külföldön megfizetett adó beszámítása nemzetközi egyezmény esetén
Az esetek között a könnyebben megítélhető helyzet az, amikor a forrás ország és Magyarország között van érvényes nemzetközi egyezmény. Nemzetközi egyezmény alatt a kettős adóztatás elkerülésére kötött államközi megállapodásokat értjük. Magyarországnak több mint 80 állammal van ilyen jellegű szerződése, amelyek listáját itt lehet elérni.
Magyarország által kötött adóegyezmények túlnyomó többsége az OECD modellegyezmény szövegezését követi. Az OECD ajánlásai szerint minden jövedelemtípussal kapcsolatban rendelkezést tartalmaznak az egyezmények, meghatározva, hogy mely ország jogosult az adót beszedni. Ezzel együtt pedig meghatározza, hogy az illetőség szerinti országban a másik államban megfizetett adó miként vehető figyelembe. Alapvetően két eljárás lehetséges:

Bizonyos jövedelmek tekintetében a külföldön megfizetett adó levonható az illetőség országában ugyanarra a jövedelemre kivetett adóból (beszámításos módszer). Legfeljebb azonban annyi adó számítható be, amely nem haladja meg a Magyarországon az adott jövedelemre számítandó adó összeget. Negatívba tehát nem fordulhat a magyar adókötelezettség. 
Más jövedelmek esetében pedig a mentesítés módszerét javasolja alkalmazni az OECD szövegezés. A mentesítés azt jelenti, hogy az adott jövedelmet – amelyet a forrás országban az egyezmény alapján megadóztattak – azt Magyarország nemes egyszerűséggel kiveszi az adóztatás alól, mintha nem is lett volna ilyen jövedelem. Tehát magyar adókötelezettség a mentesítéssel érintett jövedelmek tekintetében biztosan nem merül fel.

Külföldön megfizetett adó beszámítása nemzetközi egyezmény hiányában
Amennyiben nincs nemzetközi adóegyezmény a jövedelem forrása szerinti országgal, úgy mind Magyarország, mind a másik állam a saját belső jogszabályai szerint adóztathatja a jövedelmeket.
Ez könnyen kettős adóztatáshoz vezethet, hiszen ha mindkét állam adókötelesnek ítéli ugyanazon jövedelmet, akkor nincs semmilyen korlátozás, amely ezt megakadályozná. Szerencsére ilyen esetekre speciális szabályt tartalmaz az Szja tv, amely a külföldön megfizetett adó bizonyos mértékű figyelembevételét lehetővé teszi. Nem minden esetben és nem minden jövedelemre alkalmazható a szabály, így a kettős adóztatást nem teljes mértékben kerüli el. Az alkalmazandó szabály eltér annak függvényében, hogy összevonás alá eső jövedelemről (önálló munka, nem önálló munka, egyéb jövedelem), vagy pedig ún. külön adózó jövedelemről (pl. tőkejövedelmek) van szó.
Összevonás alá eső jövedelmek esetén az Szja tv. 32.§-ának értelmében ha az adóalapnak olyan jövedelem is részét képezi, amely után a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelelő adót fizetett, a számított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. A jogszabály tehát lehetőséget ad, hogy a külföldön igazoltan megfizetett adó beszámításra kerüljön, azaz levonható legyen a belföldi adóból, azonban a külföldi adónak csak a 90%-a vehető figyelembe. Fontos továbbá, hogy csak a magyar adó mértékéig vehető figyelembe külföldi adó beszámítása, azaz a magyar fizetendő adó legjobb esetben is nulla összegig csökkenhet, negatívba vagy visszaigénylésbe nem fordulhat a hazai kötelezettség.
Szintén az Szja tv 32.§ rendelkezik arról, hogy nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. Azaz figyelemmel kell lenni arra, hogy mennyi az a végső adóteher, amelyet a magánszemély a forrásországban teljesített.
Számos államban jellemző az eljárás, hogy az évközi adóelőlegeket általános mértékkel kell teljesíteni, majd év végén visszatérítést kap a magánszemély különböző kedvezmények alapján. Figyelemmel kell lenni arra, hogy bizonyos országok esetében az éves jövedelemigazolás (azaz a magyar M30-as nyomtatványnak megfelelő külföldi igazolás) nem tartalmazza ezeket a visszatérítéseket (refund), így az igazoláson szereplő összeget nem javasolt felülvizsgálat nélkül figyelembe venni.
Tőkejövedelmek esetében a beszámítás módja és mértéke eltér az előbbiektől. Az Szja tv. 8.§-a rendezi a beszámítás lehetőségét. A (2) bekezdés értelemében a hazai adót csökkenti a külföldön megfizetett adó, azonban a magyar fizetendő adó a külföldön megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében sem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál. Fontos különbség tehát az összevonás alá eső jövedelmekhez képest, hogy a külön adózó jövedelmek esetében a magyar jövedelemadó semmiképpen nem csökkenthető 0%-ig. A törvény értelmében legalább 5% magyar szja fizetendő a tőkejövedelmek után, függetlenül a külföldön megfizetett adó mértékétől. Így tehát például 20% forrásadó esetén az összevonás alá eső jövedelmek esetében magyar adókötelezettség már nem keletkezik, de külön adózó jövedelmek esetében (például külföldi osztalék) ilyen külföldi adóteher mellett is további 5% magyar szja kötelezettség keletkezik.
A jogszabály a külön adózó jövedelmek esetében is kiemeli, hogy nem vehető figyelembe külföldön megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
Változások 2024 évtől
Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a korábbi évek megszokott gyakorlatát felül kell vizsgálni, ugyanis 2024 évi hatálybalépéssel mindkét fenti beszámítási szabály jelentősen megváltozott és szigorodott.
A törvény indokolásának értelmében a változások oka a magyar-amerikai kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése. A 2024 előtt hatályos rendelkezések szerinti eljárás ugyanis az egyezmény megszűnése miatt a magyar költségvetés számára hátrányt okozott volna, így szigorítani kellett a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó szabályt. A módosítás értelmében 2024 évtől nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amelynek kivetése és megfizetése olyan jövedelemre tekintettel történt, mely jövedelem esetében a jövedelemszerzés helye belföld. Valamint csak a jövedelemszerzés helye szerint kivetett adó számítható be, más külföldön megfizetett adó nem.
A fentiekben részletezett 90%-os és 5%-os beszámítási szabályok változatlanok, azonban szigorodott, hogy mely jövedelmekre és mely államban megfizetett adó számítható be. A módosítás a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó jövedelem (pl. tőkejövedelem, így különösen osztalék) esetében engedélyezi a külföldön (de csak a jövedelemszerzés államában) megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem (például magyar osztalék után külföldön megfizetett adó) esetében ugyanakkor nem.
Megjegyezzük, hogy bár a változásokat a magyar-amerikai egyezmény megszűnése indukálta, mégis bármely nem egyezményes (és az amerikaihoz hasonlóan szigorú adórendszerű) országból származó jövedelmekkel kapcsolatban – a magyar költségvetés szempontjából – indokolt lett volna 2024 előtt is.
A cikk szerzője Kertész Gábor, a Tax&Bell Hungary adószakértője. A Tax&Bell Hungary az Adó Online szakmai partnere.