fbpx

Madách-200 – Madách irodalmi tevékenysége (2.2. rész)

Ez alapelveket (…) három szóban foglalom össze (…): „Szabadság, egyenlőség, testvériség!”
(Részlet Madách politikai hitvallomásából)
Madách Imre születésének 200. évfordulójához kapcsolódó cikksorozatunk első részében az életét mutattuk be röviden, majd a 2. részben fő művéről a tragédia keletkezéséről, kiadásáról, utóéletéről adtunk közre kevésbé ismert, de azért nagyon is fontos tényeket.
Madách (mint arról már szó volt) rengeteget írt, de a Tragédia előtt keletkezett műveit – egy kivétellel – nem tette közzé. A kivétel az ifjúkori szerelmes zsengéit tartalmazó Lantvirágok című kötet, amely a Lónyai Etelkához (a későbbi pénzügyminiszter, majd miniszterelnök húgához) írt verseit tartalmazta. A 26 verset tartalmazó kötet 1840-ben jelent meg, anyja költésén és neki is ajánlva. Kizárólag családi, baráti körben terjesztették, árusításra nem került.
Madách néhány verse megjelent az akkori lapokban (például a Honművészetben), de volt, amikor álnéven publikálta ezeket.

Madách Imre (Fery Antal linómetszete)
Drámák, drámatöredékek
A Tragédia mellett kilenc drámát (ezek monumentális, ötfelvonásos opuszok), illetve néhány félbehagyott drámatöredéket írt. A jelentősebbek ezek közül a Férfi és nő, a Csák végnapjai, A civilizátor, illetve a Tragédia után írt Mózes. Ezeket színházak is műsorukra tűzték, emlékezetes volt a Mózes előadása a Nemzeti Színházban Sinkovits Imre, Avar István, Sinkó László (stb.) főszereplésével (ez egyébként megtalálható az interneten is).
Kétségtelen, hogy drámái nem érték el a Tragédia színvonalát, de így is becses darabjai a magyar drámairodalomnak. A drámarészletek idézésétől eltekintünk, mivel néhány kiragadott sor nem képes visszaadni ezek gondolatiságát.
Versek
Összes versei négyszáz könyvoldalt tesznek ki. Van közöttük néhány egészen kiváló, de inkább csak egyes versrészleteiben csillan meg Madách gondolatvilága, tehetsége.
Érdemes ezekből néhányat idézni!
A Fogságomból című terjedelmes versnek az alábbiakban két rövidebb részét mutatjuk be. Madách a börtönben töltött fél év keserűségéről, illetve szabadulásáról versel ezekben a részletekben. Szép gondolatai, képei ma is megragadhatják az ember lelkét:

Messze földnek gyászos börtönéből
Jő hozzátok e kicsiny levél,
Mint madárdal szabadon csapongva,
Bár dalosa szűk fogságban él.
Érzed-é, nő, lelkem suhogását,
Mint rejtélyes, zokogó szelet?
Érzed-é, ha homlokon csókollak
És utánad a két gyermeket?
Kedvesünk, ki messze válik tőlünk,
Nagy hiányt hagy szívünk fenekén,
Mintha a legszebb tőt kiszakítják
Dús virágágy kellő közepén.
Óh, de a virágok összenőnek,
A hiány fogy, kisebbűl a kár:
Míg a kedves hogyha visszatérne,
Barna szűk fal a bús láthatár,
Ámde fenn az égnek egy darabját
Látom, melyen csillagírat áll.
S értem, mit bír itt lent a hatalmas,
Értem odafent az istenit,
S fentcsapongok amíg kongni hallom
Ajtómnál az őrnek lépteit.
Szent halott a hon, mi az utódok,
Szenvedést hagyott csak ránk keze,
Szégyenelném, hogyha szent hazámnak
Én lennék felejtett gyermeke.
Óh, ne írigyeljék azt barátim,
Pótolják inkább a helyemet,
Vigalomban igyanak helyettem,
És ha az idő jön, tegyenek.

Eljött hát a szabadulás napja,
Végre, végre megnyilt börtönöm,
Arcom illatos szellő csókolja,
Enyhe hangja részvevő öröm.
Börtönömnek szűk körébe szokva,
Mint madár, mely szállni elfeledt,
Visszanézek és sötét alakja,
Mint kisértet, úgy látszik, követ.
Az tartott fel eddig,
Hogy lelkem közétek visszajárt,
S bár viharnál a vágy gyorsabban vitt,
Szívemnek még mindég lassan szállt.
S most, midőn szabad vagyok mehetni,
Aki úgy epedtem értetek,
Minden léptemnél erőm enyészni
Érzem, s a jövőtől rettegek.

Az Egy őrült naplójából című versciklusa hasonlóan mély gondolatokat ébreszthet:

1.
Hová lett a tavasz rózsája,
Arcom rózsái hová lettenek?
Azt nyár heve, ezt férfiú erő
Érlelni vágyó éhe ölte meg.
A nyár gyümölcsözött, megfagyhatott,
De az erő hová lett nyomtalan?
Magát emészté fel, csatázva
A kisszerű kor szűk korlátiban.
Mint a malomkő, hogyha búza nincs rajt,
Mint elvetett kard, hogyha nem vívhat bajt.
3.
Gyakran visszajáró lelkek gyötrenek,
Érzéseknek hivják azt az emberek;
Elfüstölni őket, óh jaj, nincs szerem,
Ábrándos rémlátó hát csak a nevem.
S felvilágosodott kornak közepett,
Dolgom a hitetlen nép közt nem mehet.
5.
Mért ámít a hit szolgája minket,
Hogy síron túl majdan helyre áll
A szent egyenlőség és a dússal
A szegényre is hason sors vár?
Szent misék könyörgenek azért, míg
A szegénynek szószólója nincs,
Véle vándorol a más világra
Bűn, gyalázat, nyomor és bilincs,
6.
Kacagok, ha hallom mondani,
Emberben hogy égi szikra él,
S társadalma viszonyaiból
Művelődéséből fenn beszél.
Két vezérrugója van csupán,
A gyomor s a szemnek ingere;
Az szülé, mivel csak kérkedünk,
S társadalmunk ennek gyermeke.
11.
A nap sugárának hét színe van,
A pénz fényének színe számtalan,
A hír, erény, dicsőség ilyenek. –
Hát a barátság, hon és szerelem?
Kegyelt váltó, mely készpénzül megyen,
S végszámadáskor nem kell senkinek.
17.
Egyetlen egyszer hittem, hogy miattam
Hull szép szemekből részvét harmata,
Megint csalódtam, a nő könnyezett, mert
Vetélytársán szebb főkötő volt.
29.
Mit nékem az egész emberiség,
Nem vágom meg miatta ujjamat,
De hivjatok kiirtani, megyek
S kivégezem végűl enmagamat;
Hogy ujra Isten légyen már az úr,
És éden kerte ujra felvirúl.

Jelenetek Az ember tragédiájából (Bélyegblokk Réti Zoltán, Zichy Mihály, Kass János műveivel, 2010)Az Intés című versében himnuszi magasságokba emelkedik a költő. Az első két versszak talán a legszebb a négyből:

Dűl, dűl az ősi ház fejünk felett,
Minden nap eldönt egy szent oszlopot,
Fut minden, és ragad ki, amit bír,
Csak ami köz, védőkart nem lel ott.
El, el veled, vész ülte palota,
Kis új tanya vár ránk, a nyúgalom,
Hadd vesszenek családi istenink,
Amit hittünk, mindaz már régi lom.
Megállj, ó, őrült nép, halld, halld e szózatot:
Ne hagyjuk el egymást, ha minden elhagyott!
 
Trójának égő romladékiból,
Hős Aeneas kivitte istenit,
Rabságain keresztül Izrael
Hiven megőrzé frigyszekrényeit.
S veszett honuk felélt új földön is,
A megmentett honi oltár felett,
Neked magyar oltárod és jövőd
Itt van leásva, azt el nem vihetd,
Tartsd hát mint frigykötést e szentelt szózatot:
Elhagytad istenid, ha e hont elhagyod!

Az utolsó megidézett részletben Madách számvetése, sajátos ars poeticája jelenik meg. A vers címe: Útravaló verseimmel (első öt versszak a tizenhatból):

Sokat, sokat értem már életemben,
Temérdek bút küldött reám az ég,
De hála Isten! a sors éjjelében
Ragyogó csillagom is volt elég.
 
Érinte elválás, halálnak árnya,
Majd újra édes emlék ringatott,
S feláldozó rokon szivet talála
Kietlenben, a bús elhagyott.
 
Hittem, kétkedtem, vágytam és lemondtam,
 Mosolygtam, sírtam, múlton és jövőn,
Tündérek játsztak vélem napsugárban,
Kisértetekkel jártam sírmezőn.
 
Sokan szerettek, és sokat szerettem,
Bántottak is, de szűmben nem maradt
Fulánk. Baráti serleggel nevettem,
És más ha sírt – szememből könny fakadt.
 
Láttam lezúgni nagy napok viharját,
Dicsőség, börtön ismerős velem,
Ha napsugár, avagy villám futá át
E szívet, elzengé azt énekem.

Akik szeretnének még Madách verseket olvasni, érdemes megkeresni a Dáridóban, a Ne légy közömbös, a Romon, a Metamorfózis, a Leány és nő című költeményeket is, illetve az idézett művek egészét is érdemes lehet elolvasni.

Illusztráció a Tragédia XI. (London) színéhez (AI-Midjourney, 2022)
Elbeszélések
Madách mindössze öt elbeszélést írt (bár többet is tervezett). Ezek a következők: Hétköznapi történet, Az Ecce homo, Dúló Zebedeus kalandjai, A Kolozsiak, Krónika két pénzdarab sorsáról. Az elbeszélés módja rendkívül szövevényes és terjengős, sokszor csak többszöri olvasásra, vagy az olvasás közben jegyzeteket készítve érthető meg, hogy milyen történeteket is vetett papírra az író.
A nehéz olvashatóság mellett is vannak ugyanakkor gyönyörű mondatok, bekezdések ezekben a művekben is. Az alábbiakban ilyen gyöngyszemeket idézünk a Krónika két pénzdarab sorsáról című elbeszélésből. Ezek a szerelemről, a női lélekről szólnak:

A nőnek tágas út vezet fülétől szívéhez. A mézes beszéd neki már szerelem; egy gyáva piperkőc merengőbb tekintete kétségbe esés; és sokszor, mert maga színlést nem ismere, színlést nem is keres. Sokszor jól ismerve a viszonzás nélküli szerelem kínját, lelke a merengő ifjún majd megtörik; míg sajnálkozása nőttön nő, és kötelesség-érzetét kiszorítja. Mert részvét és szerelem közt egy kis lépés van csak.
Addig a szentségtelen csábító, hidegvérűséggel számítja minden lépteit; martalékára szegzi bűbájos szemét, mint a fekete kígyó az önként torkába futó madárra. Ő csábít, mert divat e nőnek hódolni; ő érzeleg, hogy víg cimborák közt dicsekedhessék, miként ily és ily derék férjnek is szarvakat tőn homlokára. Ő csúsz, fenyeget, kétségbe esik, hogy bámulva mondja a világ: nincs oly derék nő, ki nékie ellent álljon.
Ha minden nő, kinek házi békessége templomának küszöbén ily démon áll már, gúnyos győzelmi mosollyal csak fél óráig láthatná szerelmesét, midőn sima bőrét levetkezi – még gyógyulna.
A hold fénylett; e világa a mindenható szerelemnek, e tolvajlámpája a bűnnek, mécse a nyugalomnak és lángja a kétes kebelnek.

Tanulmányok, beszédek, hivatali levelezés, politikai jellegű írások
Majd kétszáz könyvoldalt tesznek ki az e tárgykörben született írások. Érdemes ezek közül megemlíteni
– a Kisfaludy Társaságban elmondott székfoglaló beszédét (a cikksorozat előző részében idéztük ezt),
– az akadémiai székfoglaló beszédét: A nőről, különösen aesthetikai szempontból,
– az országgyűlési képviselővé választása előtt írt és megjelent Politikai hitvallomást,
– A felirat vagy határozat kérdésében című, az országgyűlésen elhangzott és nagy sikert aratott beszédét, valamint
– A nemzetiségek ügyében című, országgyűlési hozzászólásra tervezett, de annak bezárása miatt már el nem mondott, de sajtóban megjelent beszédét.
Madách politikusként is bátor, szókimondó ember volt. Nem félt vitába szállni (még 1844-ben) Kossuth Lajossal sem. Vitacikkére Kossuth válaszolt is.
Személyes bátorságára mégis a legjobb példa a Politikai hitvallomás című írása, amelyet 1861. március 12-én írt, és rögtön meg is jelent a sajtóban. Hitvallomásában pozitív példaként hivatkozik Kossuthra, ami nem kis merészség volt tőle a kiegyezés előtt hat évvel. Kiáll a francia forradalom hármas jelszava – szabadság, egyenlőség, testvériség – mellett, és meg is magyarázza mindezt:

Ez alapelveket én, ki szerencsés voltam sokak bizalma által a népképviselői nehéz, de éppen ezért dicső pályára kitűzetni, három szóban foglalom össze, s e három szó:
„Szabadság, egyenlőség, testvériség!”
A szabadság alatt értem hazám minden beolvasztástól megóvott integritását, saját ügyei s különösen legnagyobb két kincse: a nép vére és pénze fölötti rendelkezhetés jogának minden idegenbefolyástól való megőrzését, nyolcszázados alkotmányos küzdelmeink virágát, a személyes felelősségre fektetett kormányt megyei municípiummal és sajtószabadsággal, ezen két legerősebb gyámolóval egyetemben.
Másodszor. Az egyenlőség alatt értem a törvények alatti egyenlőséget, a vallások egyenjogúságát s minden feudális visszaemlékezések megszüntetését.
Harmadszor. A testvériség alatt, a különböző ajkú népfajoknak nyelvi igényeinek méltányos tekintetbe vétele mellett, mindnyájok testvéries összeolvadását a magyar állampolgári jogok s kötelességekben.

A hivallomás – nem lehet kérdéses – rendkívül haladó szellemű volt, sőt egyes elemeiben ma is annak tekinthető.
Érdemes visszaemlékezni Az ember tragédiájának Párizsban játszódó IX. színére, illetve az álombéli ébredést követő, X. (Prága) színre. Ez az egyetlen szín, ahonnan Ádám nem csalódással távozik, Danton szerepében a nyaktilót is vállalja a szent eszmék érdekében. A Tragédia történései egybecsengenek a hitvallomás szavaival.

Beethoven (Sütő S. Gábor festménye, farost lemez, vegyes technika, akril, 77×37 cm, 2022)
A cikk illusztrációiról
Ebben a cikkben is (mint az előző két részben) a Madách-200 kiállítás anyagából válogattunk (a részleteket lásd az 1. rész végén).
Irodalom:
Harsányi Zsolt: Ember,küzdj’…, Madách életének regénye (I. , II. , III.)
Madách Imre összes művei (Révai, Budapest, 1942)
Rakodczay Pál: Madách Imre élete és költészete
The post Madách-200 – Madách irodalmi tevékenysége (2.2. rész) appeared first on Adó Online.