fbpx

Magánnyugdíjpénztári visszalépési lehetőségek

A magyar társadalombiztosítási (állami) nyugdíjrendszer 1998-tól 2010-ig kétpilléres formában működött. A nyugdíjbiztosítási járulékbefizetések egyrészt a felosztó-kirovó elven működő állami pillérbe, másrészt pedig a tőkefedezeti elven működő magánnyugdíj-pénztárakba kerültek.
A vegyes finanszírozású rendszerbe kötelezően be kellett lépniük az 1998. június 30-át követően pályakezdő (első biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyukat létesítő) személyeknek. A korábban már járulékot fizetett személyek maguk dönthettek a csatlakozásról.
A kétpilléres kötelező nyugdíjrendszer nem felelt meg a várakozásoknak. Az idősebb korú biztosítottak nagyszámban, átgondolatlanul csatlakoztak a vegyes rendszerhez, ugyanakkor a magánnyugdíj-pénztárak befektetési teljesítménye sem volt megfelelő.
1. A jogalkotásban ez úgy jelent meg, hogy

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 2002. január 1-jétől megszüntette a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztári tagságának előírását, és ezzel egyidejűleg lehetővé tette a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét mindenki számára,
az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 2003. január 1-jétől azonban visszaállította a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztári tagságát, és átmeneti kivételekkel megszüntette a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét,
a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény rendelkezései szerint 2009. december 31-éig

megnyílt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetősége azon pénztártagok számára, akik önként váltak a magánnyugdíjpénztár tagjává és 2008. december 31-éig betöltötték 52. életévüket,
a már társadalombiztosítási (öregségi) nyugellátásban részesülő pénztártagok (volt pénztártagok) kérhették társadalombiztosítási nyugellátásuk összegének módosítását, a magánnyugdíjpénztári tagság figyelmen kívül hagyásával.

2. A pénztártagok jelentős részének rosszak voltak az ellátási kilátásai. Eközben az állami költségvetést terhelték az átalakítás átmeneti költségei, a társadalombiztosítási pillérből kieső bevételek megtérítési kötelezettsége. Emiatt a kétpilléres rendszer működése jelentősen hozzájárult az éves államháztartási hiány és az államadósság növekedéséhez.
A kétpilléres kötelező nyugdíjrendszert jellemző kedvezőtlen működési folyamatok miatt az Országgyűlés a kétpilléres kötelező nyugdíjrendszer átalakítása mellett döntött. Ennek megvalósítására fokozatosan került sor a 2010-2012. években.
A legfontosabb intézkedések a következők voltak:
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló 2010. évi C. törvény megszüntette a pályakezdők vegyes nyugdíjrendszerhez történő kötelező csatlakozását. E törvényhez szorosan kapcsolódva a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes kötelező magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetéseket felfüggesztette.
A magánnyugdíj-pénztárból történő visszalépés szabályait tartalmazó, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 2010. december 22-én lépett hatályba, a végrehajtás szabályait pedig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. (XII.23.) Korm. rendelet rögzítette.
A magánnyugdíj-pénztári tagok 2011. január 31-éig bármely nyugdíjbiztosítási szervnél kezdeményezhették a tagsági jogviszony fenntartását. Ennek hiányában a tagsági jogviszony 2011. március 1-jén automatikusan megszűnt.
A korabeli előírások szerint annak a magán-nyugdíjpénztári tagnak kellett nyilatkoznia 2011. január 31. napjáig, aki a magán-nyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonyát fenn kívánta tartani.
A társadalombiztosítási (állami) nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagok követelése a Magyar Állam részére került visszautalásra. Ezzel egyidejűleg a volt pénztártag teljes társadalombiztosítási nyugdíjra vált jogosulttá, jövőbeni ellátása tehát nem került csökkentésre pénztártagsága miatt. Emellett a pénztártagság ideje alatt fizetett kiegészítő (nem kötelező) tagdíj és az egyéni számlán jóváírt infláció felett elért befektetési hozam a pénztártagot illette meg.
3. A magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) 24. §-ának a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénnyel megállapított (15)–(19) bekezdései 2012. január 1-jétől kezdődően 2012. március 31-ig újabb visszalépési lehetőséget adtak a magán-nyugdíjpénztári tagok számára az állami nyugdíjrendszerbe. Az a magán-nyugdíjpénztári tag kezdeményezhette tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére történő átutalását, aki társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesült. A visszalépést a magán-nyugdíjpénztári tag annál a magán-nyugdíjpénztárnál kezdeményezhette melynek tagja volt, és a pénztár az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő tag tagsági jogviszonyát – törvény erejénél fogva – 2012. május 31-ével szüntette meg.
4. Visszalépésre az Mny. tv. 83. § (7) bekezdése alapján, a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszűnése, illetve az Mny. tv. 84. § (4) bekezdése alapján, a magánnyugdíjpénztár felszámolással történő megszűnése esetén is sor kerülhet. Azt Mny. tv. hivatkozott előírásai értelmében a végelszámoló, illetve a felszámoló a végelszámolás, illetve a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben tájékoztatja a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 30 napos határidővel nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a végelszámoló, illetve a felszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében.
A végelszámoló, illetve a felszámoló által az előbbiek szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléptetett tag jogosult a követelése részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján kiszámított hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegének felvételére (visszalépő tagi kifizetés), vagy annak az önkéntes nyugdíjpénztárnál vezetett tagi számláján történő jóváírására, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben történő nyilvántartására. A tag a tagsági jogviszony megszűnésének napjától kérheti a visszalépő tagi kifizetés átutalását. Amennyiben a tag tagsági viszonyának megszűnését követő 30 napon belül nem rendelkezik a visszalépő tagi kifizetésekről, azokat a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell utalni.
5. Az Mny. tv. 24. § (15) bekezdése és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 21/A. § (2) bekezdése gyakorlatilag határidő nélkül lehetővé teszi, hogy az a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő pénztártag természetes személy, aki teljes összegű társadalombiztosítási nyugellátásban kíván részesülni, bármikor kezdeményezhesse tagsági jogviszonyának megszüntetését és egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetéssel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását. Ez összefügg azzal, hogy a Mny. tv. 30/A. § (4) bekezdése szerint a tag a magánnyugdíjpénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a magánnyugdíjpénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében is nyilatkozhat arról, hogy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A pénztártag tagsági jogviszonya megszüntetésére ilyen esetben a bejelentéstől számított 60 napon belül kerül sor.
A kérdésre Kiss Sándor válaszolt.
Az Adó Jogtár plusz és prémium szintjén elérhető TB kérdés-válaszok adatbázis évente 50 kérdéssel bővül. Új sorozatunkban a legfrissebb kérdések közül válogatunk.
The post Magánnyugdíjpénztári visszalépési lehetőségek appeared first on Adó Online.