Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
– 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Egyáltalán nem ritka, hogy egy feladatot megbízási szerződés keretében kell elvégezni, vagy rövidebb, hosszabb időtartamra megbízásos jogviszonyban tevékenykedik valaki.
Ezzel kapcsolatban a nyugellátások területén gyakran felmerülő kérdés, hogy a megbízási szerződés alapján végzett tevékenység hogyan jelentkezik a nyugdíjnál, keletkeztet-e szolgálati időt, és figyelembe vehető-e a nyugdíj összegénél.
A kérdésekre a válasz eddig az volt, hogy igen, bizonyos feltételekkel, tehát nem minden esetben. A feltételek vonatkozásában az a meghatározó szempont, hogy az adott megbízásos jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem.
2026-tól azonban új helyzet keletkezett a tartós megbízási jogviszony bevezetésével.
Tartós megbízási jogviszony
Tartós megbízási jogviszony olyan jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be a NAV-hoz.
A rendelkezés a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4.§ 23. pontjában a Fogalmak és értelmező rendelkezések között került meghatározásra.
A tartós megbízási jogviszonyként történő foglalkoztatás a foglalkoztató erre irányuló döntése alapján kerül megvalósításra.
Fontos különbözősége a megbízási jogviszonytól, hogy ebben az esetben a megbízási díj összegétől függetlenül biztosítási jogviszony keletkezik, amelyben a bejelentés, közteher megállapítás és megfizetés az általános szabályok szerint, tehát a megbízási díj összegének nagyságrendjétől függetlenül történik.
Mindezekből az is keletkezik, hogy a társadalombiztosítási ellátások, közöttük a nyugellátások vonatkozásában a tartós megbízási jogviszony jogosultsági időként jelentkezik, az ellátás összegszerűségénél is figyelembe vételre kerül.
Megbízási jogviszony – 2026-ban is az összeg a döntő
A Tbj. 6.§ (1) bekezdés f) pontja alapján biztosított (ide nem értve a tartós megbízási jogviszonyban tevékenykedő megbízottat) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.
Ez az összeg 2026-ban a 322.800 forintos minimálbér alapján havi 96.840 forint.
A megbízási jogviszony és a szolgálati idő
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 37.§ (1) bekezdése szerint a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.
A Tny. 37.§ (4) bekezdése szerint a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.
A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni. (168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 31.§)
A megbízásos jogviszony időtartama tehát abban az esetben, ha a megbízott a megbízási díj nagyságrendjére tekintettel fentiek szerint biztosítottnak minősül, nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent, az úgynevezett „kis összegű” megbízási jogviszony azonban nem.
A tartós megbízási jogviszony biztosítási jogviszonyt eredményez a megbízási díj összegétől függetlenül, így az időtartam természetesen szolgálati időnek számít.
Nem minősül szolgálati időnek az ingyenes megbízási szerződés alapján végzett tevékenység (Ptk. 6.280.§) időtartama sem. (Ingyenes megbízási szerződés az olyan megbízási szerződés, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.)
Ezt is jó tudni
Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) is áll. Ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembe vételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a járulék köteles megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembe vételre kerül.
A megbízási jogviszony a Tny. 96/B. § (1) bekezdése szerinti adategyeztetési eljárásban is egyeztetésre kerül, a szolgálati időről szóló kimutatásban külön rovatban szerepelnek ezek az információk.
A megbízási díj és a nyugdíj összege
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. (Tny. 22.§ (1) bekezdés).
Keresetként figyelembe kell venni a Tbj-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet.
A járulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembe vételre kerül, az beszámít a nyugdíjba.
Nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási jogviszony keretében
Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett dolgozik, sokszor megbízási szerződés alapján.
2020. július 1-jétől a saját jogú nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytató személy nem fizet társadalombiztosítási járulékot ebből a jövedelméből, csak személyi jövedelemadót.
Ezért ez a bevétel – nagyságrendjétől függetlenül – nem fogja semmilyen módon befolyásolni a már megállapított nyugdíj összeget.