Hírek

Az Országgyűlés 137 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett elfogadta „A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról” címet viselő klasszikus salátatörvényt , amelynek benyújtója Dr. Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes, előadója pedig Kármán András, pénzügyminiszter. A csomaghoz összegző módosító javaslatot is benyújtott a Törvényalkotási Bizottság, amelyben leginkább jogtechnikai pontosítások szerepelnek.
„A törvényjavaslat a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettség megvalósítását, ehhez kapcsolódóan a kormányprogramban szereplő vállalások megvalósítását, kormányhatározatban előírt feladatok megvalósítását, Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke jogállásának rendezését, továbbá egyéb és technikai módosítás megvalósítását szolgálja” – olvasható a javaslat általános indokolásában.
A törvény megváltoztatta a bizalmi vagyonkezelőkre (BVK) vonatkozó szabályozást. Kármán András pénzügyminiszter facebook-posztja szerint a BVK eredetileg magyar családi vállalkozások generációváltását volt hivatott segíteni, nem pedig az, hogy adómentesen lehessen milliárdokat kimenteni. A törvénymódosítás ezért kötelező adóellenőrzést és adatszolgáltatási kötelezettséget vezet be, és a szabályozás úgy működik majd, mintha a vagyonátadás közvetlenül ajándékozással vagy örökléssel történt volna. A változások meglehetősen bonyolultak, a témával foglalkozóknak érdemes tüzetesen tanulmányozni őket.
Az új törvény 2027 augusztus elsejével megszüntetné a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adott támogatás adóalap-kedvezményét; a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén elérhető 300 százalékos adóalap-kedvezmény utoljára a 2027. adóévben vehető igénybe.
A törvény kivezeti a műemlékekhez és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz tartozó kedvezményeket, továbbá megszünteti a növekedési adóhitelt. A műemlékkedvezmények 2027. január 1-jétől történő kivezetésével kapcsolatosan átmeneti szabály mondja ki, hogy a műemlék-kedvezményi jogcímeken utoljára a 2026. adóévi adóalap csökkenthető, a kedvezményi feltételek betartásával. Ebből következően a megszerzett, de fel nem használt kedvezményállomány nem vihető tovább a 2026. adóévet követő adóévekre, és karbantartás esetén is 2026. adóévvel lezárul az alkalmazhatóság.
Az adórendszer egyszerűsítése érdekében szükséges az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek számának csökkentése – különös tekintettel a 2021-2026-os Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervvel (RRF) kapcsolatos vállalásokra –, ezért az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és a települési adó megszűnik – olvasható a részletes indokolásban.
Ugyanezen indokkal a szén-dioxid kvóta adóját a bevezetésére visszamenőleg megszüntetik; a törvény rendezi a már megfizetett szén-dioxid kvóta adó és kamatai visszatérítésének eljárásrendjét, amely szerint az adózónak a hatályba lépést követő 90 napon belül benyújtott kérelmére teljesíti a visszafizetést az állami adó- és vámhatóság.
Ezzel együtt a szennyező fizet elv érvényesülését a levegőterhelési díj fokozottabb érvényesítése biztosítja: a hosszabb ideje változatlan díj mértéke duplázódik. A módosítással a kén- dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem toxikus szilárd anyag kibocsátása után fizetendő egységdíjak kétszeresükre emelkednek.
A törvény a veszélyhelyet megszűnése utáni időszakra is biztosítja, hogy az Ukrajnából hazánkba menekülő magánszemélyeknek ne kelljen idegenforgalmi adót fizetniük.
A törvény megszüntette a NAV elnökének államtitkári jogállását, aki az általa irányított szervezet foglalkoztatottjaként látja el feladatait. Rögzíti a munkáltatói jogkörök megosztását a NAV elnöke és elnökhelyettesei vonatkozásában; a szabályozás biztosítja, hogy a kinevezési és felmentési jogkör – mint a legjelentősebb személyzeti döntések – miniszteri szinten maradjanak, míg az operatív munkáltatói jogkör a NAV elnökénél maradjon.
A törvény meglehetősen bonyolult és számos jogszabályt módosítani kíván, így részletes tanulmányozása elengedhetetlen.