Hírek

A jogkövetési vizsgálat tartalmát tekintve számos, a korábbi szabályozás szerinti ellenőrzési típust elegyít, például felfedezhető benne az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálat, az adatok gyűjtését célzó ellenőrzés, illetve a gazdasági események valódiságára irányuló vizsgálat egyes elemei is. Elsődleges célja, hogy az egyes gazdasági események ellenőrzése minél inkább a jelenben történjen, az események, nyilvántartások egyidejűleg kerüljenek vizsgálat alá. Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is ellenőrizheti az alábbiakat: az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek; azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e. Adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében, és vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát. Adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.
Új vizsgálati elvként jelent meg 2025 januárjától, hogy az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének. Ellenőrizheti továbbá az adózó e nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetve ezek hitelességét.
Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a NAV nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát.
Jogkövetési vizsgálat lefolytatásához általános megbízólevelet is kibocsáthat az adóhatóság. Az általános megbízólevél az ellenőrzést végző adóhatóság megnevezését, az eljáró adóellenőr nevét, valamint a megbízólevél érvényességi idejét tartalmazza. Az általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőr általános megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt jogkövetési vizsgálat lefolytatására jogosult. Általános megbízólevéllel az adóellenőrök területi megkötés nélkül jogosultak ellenőrzés lefolytatására. Az unió egyes tagállamainak adóhatóságaival történő közös ellenőrzés esetén általános megbízólevelet nem állíthat ki az adóhatóság.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 91. § szerint a jogkövetési vizsgálat
(1) Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is
a) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e;
b) adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében;
c) vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát;
d) adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.
e) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének, továbbá ellenőrizheti az adózó e nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetve ezek hitelességét.
(2) Az adóhatóság az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja gazdasági események valódiságát jogkövetési vizsgálat keretében.
További szabályokat az adóigazgatási eljárás részletszabályiról szóló 465/2017. (XII.28.) Korm.rendelet tartalmaz:
89. § (1) Jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság különösen a bejelentésre, adatbejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrizheti.
(2) Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását – megfelelő határidő tűzésével – határozatban írja elő az adóhatóság.
(3) A jogkövetési vizsgálat során tett megállapítások alapján az adóhatóság adóellenőrzést is elrendelhet.
90. § (1) Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, adatbejelentésében, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően jogkövetési vizsgálat keretében adatokat gyűjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. Adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve frissítése érdekében is.
(2) Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság
a) próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését,
b) leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,
c) a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit,
d) a vállalkozási tevékenységben részt vevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségteljesítését,
e) az adózónál az adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot,
f) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát,
g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket,
h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat vizsgálhatja.
(3) Ha az adatgyűjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az adózó irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, illetve az adóhatóság a bevallási időszakon belül ismételten tárja fel a nyugtakibocsátási kötelezettségének elmulasztását, igazolatlan eredetű áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, az adóhatóság a bevallási időszakot lezáró adóbevallást vonja ellenőrzés alá.
91. § (1) Az adóhatóság az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő természetes személynél – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából – a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrizheti jogkövetési vizsgálat keretében.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti jogkövetési vizsgálatot folytat le akkor is, ha az állami adó- és vámhatóság az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja az egyes gazdasági események valódiságát.
(3) A jogkövetési vizsgálat kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára.
(4) Az adóhatóság a (2) bekezdés alapján lefolytatott ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát átadja az állami adó- és vámhatóság – az állami adó- és vámhatósági ellenőrzés alapjául szolgáló adatokat és bizonyítékokat feltáró – nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve részére.
(5) A jogkövetési vizsgálat akkor is lefolytatható, ha az ellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozóan adóellenőrzés van az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő természetes személynél folyamatban.
(6) A jogkövetési vizsgálat során feltárt adatokat az adóhatóság jogosult az adózóval közvetlen vagy közvetett szerződéses kapcsolatban állt vagy álló más adózó, illetve adózónak nem minősülő természetes személy ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.
92. § A jogkövetési vizsgálat akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy, elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál végzett próbavásárlás esetén a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy van jelen.
93. § (1) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejűleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni.
(2) Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az adóhatóság jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy az ellenőrzés során hatósági tanúként közreműködik.
(3) Az adóhatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó – az erre vonatkozó felszólítást követően – visszatérítette. Ha az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel, illetve a terméket adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
(4) Ha próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben az adózó részére kézbesíti.
94. § (1) Fel nem fedett próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot – ha az adóhatóság jogsértést nem állapít meg – a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Ha az adóhatóság jogsértést állapít meg, a 93. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Fel nem fedett próbavásárlás esetén – ha az adóhatóság jogsértést nem állapít meg – az ellenőrzés megállapításait a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel az adóhatóság nem ismerteti.
95. § (1) A jogkövetési vizsgálat során az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti.
(2) Ha az adóhatóság jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja.
(3) Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.
A jogkövetési vizsgálatok általában nem teremtenek ellenőrzéssel lezárt időszakot, így az megállapítható, hogy jogkövetési vizsgálat esetében a vizsgálat során, vagy a vizsgálatot követően is van lehetősége az adózónak önellenőrzés benyújtására. Amennyiben tehát a jogkövetési vizsgálat során hibák, hiányosságok feltárására kerül sor, úgy azt az adóhatóság a jegyzőkönyvben rögzíti, azonban az adózónak lehetősége van a hibák kijavítására bevallásának helyesbítésével, pótlásával, esetlegesen elmaradt bejelentések, adatszolgáltatások pótlásával. Amennyiben jogkövetési vizsgálat során feltárt tények, körülmények indokolják, az adóhatóság a bevallási időszakot adóellenőrzés alá vonhatja, amely az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatát vonja magával, az önellenőrzési tilalom beállásával. A jogkövetési vizsgálat további érdekessége, hogy ugyanazon időszakra, ugyanazon adónemre akár többször is elrendelhető, és gyakorlatilag bármikor sor kerülhet rá, akár az adott bevallási időszak lezárását megelőzően is, akár folyamatban lévő adóellenőrzés mellett is.
A jogkövetési vizsgálat fajtái
· Egyéb adókötelezettségek ellenőrzése
Az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a jogszabályokban előírt egyes adókötelezettségeknek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesítette-e vagy sem. Az adóhatóság különösen a bejelentésre, adatbejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírások megtartását ellenőrizheti. Az adóbevallási és befizetési kötelezettség mellett az adózókat a jogszabályi rendelkezések által előírt egyéb kötelezettségek is terhelik. Ilyen pl. a bizonylat kiállítása, megőrzése, a könyvvezetés, a bejelentkezés, az adatszolgáltatás, a bankszámlanyitás stb. jogszabály által előírt kötelezettsége. Fontos adóztatási, illetve ellenőrzési érdek fűződik ahhoz, hogy az adózók ezeket az ún. mellék-adókötelezettségeket folyamatosan, határidőben és maradéktalanul teljesítsék. Ezeknek az ellenőrzéseknek sok céljuk lehet, így bármely adónemre vonatkozó adókötelezettség vizsgálatát jelentheti. Az adóhatóság jellemzően ezen ellenőrzési típusban vizsgálja ki a kockázatelemzési tevékenység során beazonosított kockázatokat, többek között a benyújtott bevallás és az adóhatóság rendelkezésére álló kontrolladatok összevetése során kimutatott eltéréseket. Emellett alapvetően e vizsgálati típus alkalmazásával kerülnek ellenőrzés alá a benyújtott, visszaigénylést tartalmazó bevallások a kiutalást megelőzően.
· Adatgyűjtés
Az adóhatóság adatokat gyűjt a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása céljából, valamint az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához. Az ellenőrzés ilyenkor azt vizsgálja, hogy az adóhatóság, illetve adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő tények, körülmények megfelelnek-e a helyszíni ellenőrzés során tapasztaltaknak. Az ellenőrzés eredménye egy későbbi ellenőrzés során bizonyítékként felhasználható.
Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során az adóhatóság vizsgálhatja:
a) próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését;
b) leltározással az árukészletek eredetét, nyilvántartását;
c) a vállalkozás körülményeit (a megrendelők körét, a forgalmi viszonyokat, a tárgyi eszközöket stb.);
d) az alkalmazásban állók foglalkoztatásának jogszerűségét, a bejelentésükre vonatkozó kötelezettség teljesítését;
e) a statisztikai állományi létszámot;
f) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát;
g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket;
h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat.
· Gazdasági események valódiságának vizsgálata
Az adóhatóság az adózónál a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából, a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságát ellenőrizheti jogkövetési vizsgálat keretében. Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatát kell akkor is lefolytatni, ha a bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása a cél, ebben az esetben a jegyzőkönyvet át kell adni az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott szerve részére.
A jogkövetési vizsgálat a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatát is magába foglalhatja. Az ilyen ellenőrzés során feltárt adatokat az adóhatóság jogosult az adózóval közvetlen vagy közvetett szerződéses kapcsolatban állt vagy álló más adózó, illetve adózónak nem minősülő természetes személy ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.
Szerző: Veress Júlia