Hírek

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

1. Belföldi alanyi adómentesség
Az alanyi adómentesség célja az adóalanyok számára adminisztratív egyszerűsítés biztosítása, amelynek választása esetén
– nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége az adóalanynak (kivételekkel, mint például a tárgyi eszközök értékesítése után vagy a Közösségi adóalanytól történő szolgáltatás igénybevétele);
– az adóalany nem érvényesíthet levonási jogot a beszerzései után (bizonyos kivételektől eltekintve).
Ez annak az adóalanynak éri meg, akinek nincs nagyobb volumenű beszerzése, beruházása, és rendszerint magánszemélyek részére értékesít, nyújt szolgáltatást, hiszen áthárított adó hiányában az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás ára is alacsonyabban tartható. Ha viszont az üzleti partnerek áfafizetésre kötelezett vállalkozások, úgy a partnerek számára az nem feltétlenül előnyös, hogy a beszerzéssel kapcsolatban nem tudnak levonható adót érvényesíteni.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 188. § (1)–(2) bekezdései szerint alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – a forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintos értékhatárt (az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény nem tartalmaz erre vonatkozó módosítást). Az Áfa tv. 189. §-a értelmében az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre az alanyi adómentességet. Ezen szakasz alapján, amennyiben az alanyi adómentes adóalany a működését év közben kezdi meg, akkor az alanyi adómentesség választása ez esetben az év hátra lévő részére vonatkozóan megilleti, feltéve, ha előreláthatólag az értékhatár számításánál figyelembe veendő ügyleteinek ellenértéke nem haladja meg a 12 millió forint időarányosan számított összegét.
Az értékhatár számításakor figyelembe veendő ügylet ellenértékét a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Áfa tv. 55–58. §-ai szerinti teljesítésének időpontjában kell figyelembe venni. Az, hogy ebben az időpontban az ellenérték egészének vagy részének megtérítésére még nem került sor, nem befolyásolja annak beszámítását.
Fontos, hogy amennyiben az adóalany korábban már részesült alanyi adómentességben, az arra való jogosultságot azonban az értékhatár átlépése miatt elveszítette, úgy az alanyi adómentességet az ezt követő 2 évben ismételten nem választhatja.
Az alanyi adómentesség naptári évre választható, amely választásról szóló döntést a tárgyévet megelőző év december 31-éig be kell jelenteni az állami adóhatóság részére. Az adózási forma év közben nem változtatható, általános szabályok szerinti adózást választó adózó év közben nem lehet alanyi adómentes, míg az alanyi adómentes is kizárólag akkor válik általános szabályok szerint áfafizetésre kötelezett adózóvá, ha az alanyi adómentességre vonatkozó 12 millió forintos értékhatárt év közben átlépi (tehát az alanyi adómentes adózó saját döntése alapján nem).
Az alanyi adómentesség választása esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy az esetlegesen általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettség időszakában beszerzett olyan tárgyi eszközök esetében, amelyekre vonatkozóan a 60/240 hónapos figyelési idő még nem telt el, az adólevonásra nem jogosító alanyi adómentes státusz miatt a tárgyi eszköz Áfa tv. 135. §-ában foglalt arányosítási szabályainak megfelelően az eredetileg levont beszerzési áfa arányos részét vissza kell fizetni.
2. A belföldi alanyi adómentes adózó döntése a Közösségen belüli termékbeszerzés tekintetében
Az alanyi adómentes adózónak nem kell adót fizetnie a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után, ha a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek áfa nélküli összesített értéke a tárgyévet megelőző évben a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget nem haladta meg, illetve a tárgyévben nem haladja meg. Kivétel ez alól az Áfa tv. 259. § 25. pontja szerinti új közlekedési eszköz és a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény hatálya alá tartozó, belföldön jövedéki adókötelezettség alá eső termék beszerzése, ugyanis ezen termékek beszerzése az értékhatárra tekintet nélkül belföldön adókötelezettség alá esik, ezért a 10 ezer eurós értékhatár számítása során is figyelmen kívül marad. A 10 ezer euróban meghatározott értékhatárt a forintra történő átváltás során a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot (252,19 Ft/euró) kell alkalmazni, azzal, hogy az így kapott összeget a matematikai kerekítési szabályok szerint százezer forintra kerekítve kell megállapítani. Az így meghatározott összeg 2,5 millió forint.
Az alanyi adómentes adóalanynak a tárgyévben a Közösség más tagállamából történő beszerzései során tehát azt kell vizsgálnia, hogy
– a tárgyévet megelőző adóévben, illetve
– a tárgyévben történő ilyen beszerzései
nem haladják-e meg az említett értékhatárt.
Ha a tárgyévet megelőző évben már meghaladta az ilyen beszerzéseivel az értékhatárt, úgy a tárgyévben az adózónak kell, hogy legyen közösségi adószáma, és a tárgyévi első Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén is Magyarországon keletkezik a beszerzés után áfafizetési kötelezettsége. Ha viszont a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg az értékhatárt, úgy a tárgyévi beszerzései során folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a Közösség más tagállamából történő beszerzéseinek ellenértékét.
Amennyiben az alanyi adómentes adózónak a Közösség más tagállamaiból érkező beszerzései nem haladják meg (haladták meg a tárgyévet megelőző évben) a 10 ezer eurót, úgy a Közösségen belüli termékbeszerzéshez az alanyi adómentes adóalanynak nem kell közösségi adószámot kérnie, illetve, ha már más okból van közösségi adószáma, akkor azt az értékhatár alatti közösségi termékbeszerzések során nem kell megadnia a partnerének. Ekkor a más tagállamból beszerzett terméket az adóalany nem adómentesen vásárolja, mivel annak ellenértékére az értékesítő a saját tagállamában alkalmazandó adómértékkel számítottan hozzáadottérték-adót tesz (azaz normál – és nem közösségi – termékértékesítésként kezeli az ügyletet). Ezzel együtt a beszerzőnek nem kell Magyarországon adót fizetnie, hiszen az ügylet – a normál adóztatási mechanizmus szerint – a feladás országában már adóztatás alá esett.
Az alanyi adómentes adózónak a 10 ezer eurós értékhatár elérése előtt is lehetősége van arra, hogy beszerzéseire adókötelezettséget válasszon, bár kétséges, hogy ez a lehetőség a magyarországi magas adókulcs miatt megéri-e. Amennyiben ezt választja, úgy az értékesítő Közösségen belüli adómentes számlát állít ki, és az alanyi adómentes adózó Magyarországon a terméknek megfelelő adómértékkel fizeti meg a beszerzés után az általános forgalmi adót, amelyet alanyi adómentes státuszára tekintettel nem helyezhet levonásba.
Az adózónak ezen választását – amennyiben volt a tárgyévet megelőző évben értékhatár alatti beszerzése a Közösség más tagállamából – főszabály szerint tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell az állami adóhatósághoz bejelentenie. Abban az esetben, ha nem volt a tárgyévet megelőző évben Közösségen belülről beszerzése, úgy a választását év közben, az első beszerzését megelőzően is bejelentheti. Az adókötelezettség választása esetén ettől a döntésétől a beszerzést végző adóalany a választás évét követő két naptári évig nem térhet el.
3. Uniós alanyi adómentesség
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. február 18-i, (EU) 2020/285 tanácsi irányelv értelmében a tagállamoknak 2025. január 1-jétől lehetővé kell tenniük a belföldön nem letelepedett adóalanyok számára is az alanyi adómentesség választását (amennyiben saját országukban alkalmaznak alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat).
2025 előtt más tagállamban teljesített ügyletek esetében nem volt lehetőség alanyi adómentességet választani, az adott tagállami áfafizetési kötelezettség terhelte az egyébként adott tagállamban nem letelepedett adóalanyt is, ha olyan ügyletet teljesített, amelyre nem alkalmazható a fordított adózási mechanizmus, jellemzően azért, mert az igénybe vevő, termékbeszerző magánszemély. Ugyan az ilyen, más tagállami áfafizetési kötelezettség teljesítésre rendelkezése áll az OSS, azonban ez csak adminisztrációs tehercsökkentést jelent valójában. Ahhoz, hogy a kisvállalkozások fejlődése és határon átnyúló ügyletei támogatott legyen, szükséges az, hogy az alanyi adómentesség előnyeit (alacsonyan tartható árak magánszemélyek részére történő értékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén) ne csak az adott tagállami adóalany élvezhesse, hanem olyan is, aki a letelepedettség hiánya ellenére teljesít adott tagállamban termékértékesítést, szolgáltatást. Uniós alanyi adómentesség választása esetén nem kell általános forgalmi adót fizetni, valamint bevallást benyújtani a teljesítés helye szerinti tagállamban, függetlenül attól, hogy a szolgáltatásnyújtó, termékértékesítő nincs letelepedve ebben a másik tagállamban.
Az uniós adómentességet tagállamonként van lehetőség választani, amelynek feltétele, hogy az adóalanynak
– se a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
– se a tárgy-naptári évben ténylegesen
göngyölített uniós árbevétele ne haladhatja meg a 100 ezer eurót, és az érintett tagállamban a göngyölített tagállami árbevétele sem haladhatja meg az érintett tagállam által alkalmazott adómentességi értékhatárt. (az eurótól eltérő pénznemben számított tagállami és uniós árbevétel euróra történő átváltásához az adóalany az érintett naptári év első napján érvényes átváltási árfolyamot köteles alkalmazni. Az átváltást az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon kell elvégezni, vagy ha az adott napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamon.)
Az „uniós, illetve tagállami árbevétel” szavak ugyan kicsit megtévesztőek az áfatörvény rendszerében, azonban a definíció alapján ugyanúgy történik a számításuk, mint a belföldi alanyi adómentesség értékhatára esetében, vagyis csak a teljesített ügyletek tartoznak ide, nem a tényleges ellenérték megérkezésének időpontja a mérvadó, valamint itt is figyelmen kívül hagyásra kerülnek azok az ügyletek, amelyek a belföldi alanyi adómentesség számításakor is [Áfa tv. 188. § (3) bekezdés].
Mivel tagállamonként van lehetőség az alanyi adómentesség választására, így például az sem kizárt, hogy az adóalany Magyarországon általános szabályok szerinti elszámolást alkalmaz, viszont például németországi és ausztriai teljesítési helyű ügyletei esetében adómentességet választ.
Fontos megemlíteni, hogy az uniós alanyi mentesség választásakor figyelemmel kell lenni annak következményeire is:
– uniós alanyi adómentes ügylet érdekében felmerült beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege nem helyezhető levonásba; valamint
– minden naptári negyedévre vonatkozóan köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóságnak az adott naptári negyedévben belföldön teljesített tagállami árbevételéről és az adott naptári negyedévben a Közösség belföldtől eltérő más tagállamaiban teljesített tagállami árbevételéről tagállamonkénti bontásban (a NAV Ügyfélportálon keresztül).
A belföldi adóalany az uniós alanyi adómentesség választásáról előzetesen nyilatkozik az állami adó- és vámhatóságnak (szintén a NAV Ügyfélportálon keresztül). Az állami adó- és vámhatóság az adómentesség alkalmazásához – a feltételek fennállása esetén – a nyilatkozatot tevő adóalanyt – legkésőbb a nyilatkozat beérkezésétől számított harmincötödik munkanapig – egyedi azonosítószámmal látja el és erről az adóalanyt elektronikus úton értesíti. Az egyedi azonosítószám tartalmazza az „EX” utótagot. Az egyedi azonosítószám érvényességét az állami adó- és vámhatóság tagállamonként állapítja meg.
A belföldön nem letelepedett adóalanyok által belföldön teljesített ügyletre vonatkozóan a saját tagállami adóhatóságuk felé tett nyilatkozattal tudják Magyarországon az alanyi adómentességet választani, amelynek feltételei azonosak az előzőekben ismertetett, belföldön letelepedett adóalanyok által a Közösség másik tagállamában történő alanyi adómentesség választásánál ismertetettekkel. A belföldön nem letelepedett adóalany azon naptól kezdődően jogosult belföldön az alanyi adómentesség alkalmazására, amely napon a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállamának illetékes hatósága közölte vele; vagy Magyarország tekintetében megerősítette azon egyedi azonosítószámot, amely tartalmában megfelel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i, 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 284. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdésében foglaltaknak, de legkésőbb az alanyi adómentesség belföldön történő választására vonatkozó nyilatkozatának ezen hatósághoz történő beérkezésétől számított 35. munkanaptól.
Az Áfa tv. 365. §-ában található átmeneti rendelkezés értelmében azon adóalanyok, amelyek 2024-ben is gazdasági tevékenységet folytattak és alanyi adómentességet választottak belföldön, és amelyek 2025. január 1-jétől az Áfa tv. XIII. Fejezet 3. alcíme szerinti feltételekkel alkalmazhatnak belföldön alanyi adómentességet és élni is kívánnak e választási joggal, e szándékukat kötelesek az állami adó- és vámhatóság számára 2024. december 31-éig bejelenteni az SME-NY elnevezésű nyomtatványon, valamint a 2024 évre vonatkozó göngyölített uniós árbevételükről 2025. január 15-éig adatot szolgáltatni (SME-ADAT). Az előző mondat szerinti nyilatkozatot tevő és az alanyi adómentesség feltételeinek egyébként megfelelő adóalanyok 2025. január 1-jétől a kérelem jóváhagyásáig (EX-végű azonosító megállapításáig), de legkésőbb 2025. április 30-áig alanyi adómentes minőségben járhatnak el belföldön EX-végű azonosító hiányában is. (A törvény indoklása szerint: „a kérelem elbírálásának előre nem ismert időtartamából adódó bizonytalan helyzetre, indokolt, hogy azon adóalanyok, akik (amelyek) már 2024-ben is alanyi adómentességet alkalmaztak belföldön, ezt 2025-ben is folytathassák, amennyiben egyébként megfelelnek az alanyi adómentesség folytatására vonatkozó feltételeknek.”). Ez az átmenti rendelkezés kizárólag azokra a más tagállami adóalanyokra vonatkozik, akik már 2024-ben belföldi telephelyük okán belföldön alanyi adómentességet választottak Magyarországon, és 2025-től továbbra is jogosultak az uniós alanyi adómentes szabályok szerint Magyarországon az alanyi mentességet választani (vagyis ez a december 31-éig tett nyilatkozat nem minden, más tagállami adóalanyra vonatkozik).
dr. Farkas Petra cikkében, amely az Adó szaklap 2025/1-2-es számában jelent meg, a fentieken túl olvashat még az alanyi adómentesség helyett általános szabályok szerinti adókötelezettség választásának lehetőségeiről, az ingatlanokkal kapcsolatos lehetőségekről, a pénzforgalmi elszámolás választásáról és a viszonteladóra vonatkozó rendelkezésekről.
Az Adó szaklap 2025/1-2-es számában olvashat még a lakhatás munkáltatói támogatásáról, a kölcsönügyletek személyijövedelemadó-kötelezettségéről, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményéről, a közvetített szolgáltatásokat érintő áfakötelezettségről, a hulladékkezelés tevékenységével kapcsolatos áfa-problémákról és a kisvállalati adózás aktualitásairól is.